Frenzy Blogja - It's Party Time!

Szombaton este bulira került sor, a pókeres illetve szerepjátékos társaság volt, akik összejöttünk, meg még páran. Az esemény buli akart lenni, de az első részében volt egy kis egyszerű LARP is - vagyis élő szerepjáték. Nem ám az asztalok körül ültünk és beszélgettünk, hanem mindenki valóban úgy viselkedett, ahogy a karaktere tenné.

Bár eddig kicsit szkeptikus voltam a LARP iránt, mostmár azt hiszem lehet, hogy gyakrabban is részt vennék ilyenen. Merthogy marhára tetszett ám, és nem csak nekem, hanem mindenkinek. Még azoknak is, akik egyébként nincsenek annyira otthon a szerepjátékokban. Úgyhogy elképzelhető, hogy nemsokára ismétlés is lesz (néhány hónap múlva ), esetleg úgy, hogy nincs mellette buli (vagyis nem iszik mindenki).

Meglepően idegesítő időnként a német netrádiókat hallgatni. Itt ugyanis a DJnek valamiért ellenállhatatlan késztetése van arra, hogy beszéljen, és bármennyire is nagyon nagyon jó a zene, halálosan idegesít. Éppen azért hallgatok netrádiót, mert egy darab reklám, hírolvasó és hasonló dolog nincs bennük.

Erre jönnek ezek a német netadók, és a DJ beszél. És beszél és beszél. Ráadásul mond két szót, visszarakja a zenét, aztán 5 másodperc múlva mond 3 szót, és ez így megy tovább. Időnként ráadásként még vannak a "xy grüsse ab" sorozatok (egy percen át szavalva) - vagyis ki üdvözöl kicsodát. Na ettől különösen frászt kapok. Főleg munkahelyen azért hallgatok netrádiót mert zenét akarok hallgatni, amolyan háttérnek vagy ritmusnak a munkához.

Mindig megfogadom, hogy többet nem hallgatom őket, mert szörnyen felidegesítenek mindig, de aztán csak valahogy odatévedek, mert időnként van egy-egy félóra beszéd nélkül, amikor aztán jobbféle tücc-tücc megy éppen

EDIT: Bár netrádióból majdnem mindig tücc-tücc szól (trance, house, techno, ilyen sorrendben preferálva), azért hallgatok ám mást is, tegnap például otthon Tankcsapda nap volt.

Ha már szóba került a zene, nemsokára ismét Sensation White lesz Amsterdamban (július 7-én). Akit érdekel néhány videó az előző évek Sensation bulijaiból, látogasson az alábbi címre: Sensation White 2007

Az IndaVideobomb talán sokak számára ismert honlap. Találtam rajta egy feltöltőt, névszerint 442, aki rengeteg régi zeneszám videoklipjét töltötte fel. Klubbheads, DJ Jean, Trance Allstars, Antiloop, La Bouche, Brooklyn Bounce, Sash! vagy Dune, hogy csak néhányat említsek. Elkezdtem nézegetni őket: ezek némelyike jó tíz volt ismert/menő dal. Gimis bulik jutnak róla eszembe. Jó móka végighallgatni őket.

Aki esetleg szintén szeretné élvezni ezeket: íme az említett profilra egy link: 442

Érdekes amúgy, hogy mennyit változott az elektronikus zene is ez alatt az idő alatt. Ezek a számok egy ideig slágerek voltak, aztan néhány kivétellel eltűntek. Vannak persze örök érvényű zenék, ilyen pl. az Energy 52 - Cafe del mar (original mix, Nalin n Kane remix) száma, amely fontos alapműnek számít és még akár manapság is simán lejátszák bárhol (vagy legalábbis egyikét a több tíz remixének)

Bár már korábban is szerepelt a link (azt hiszem), itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy felhívjam a figyelmet egy weboldalra, ahol meghallgatható és megnézhető az elektronius zenék családfája. Sokkal több féle műfaj van, mint azt felületes szemlélő gondolná.

Ishkur's Guide to Electronic Music

Ha esetleg te is úgy érzed, hogy az összes "tüc-tüc" zene teljesen ugyanolyan, akkor feltétlen érdemes egy pillantást vetni az oldalra (és belehallgatni a zenékbe).

Valamelyik gólyatábor előtt Pheel-lel nagyon tetszett nekünk az alkeszsakk. A lényege, hogy bábuk helyett poharak vannak, piával. Ha leütöd az ellenfél egy bábuját, akkor meg kell inni ami benne van. Ez amolyan esélykiegyenlítős sakk. A szabályok voltak csak meg nekünk és azon agyaltunk, megvalósítsuk-e és hogyan. Végül nem lett belőle semmi.

Aztán ma az egyik finn netbolt lapján megtaláltam az igazi, eredeti és egyetlen alkeszsakkkészletet. Üveg tábla, feles poharak, a poharakon a bábuk képei. Gyönyörű!

Itt megtekinthető. Aki ért finnül, el is olvashatja, a többiek a képben gyönyörködhetnek:
Alkeszsakk

A mai délelőtt tanulással telt, az utolsó leckéket nézegetem a repülős tananyagból, aztán már csak ismétlét van hátra (és remélhetőleg két héten belül sor kerül első repülésemre is, bár sok függ az időjárástól). Aztán délután elindultam a magyar buliba (valami téltemető alcímet kapott).

Egy közösségi ház volt a helyszín, volt sok ember, sok kaja, fényképkiállítás, amatőr tánccsapat (bár ők erősen felháborodtak az amatőr jelző hallatán ). A többség magyar volt, de voltak más nemzetiség fiai is (pl. két finn csaj, akik magyarul tanulnak az itteni egyetemen).

Azért inkább családias hangulatban telt az este, mivel sok volt a gyerekes család - főleg kisgyerekek. Nekik külön vetítőterem is lett kialakítva, ahol olyan filmeket lehetett nézni mint a kockásfülű nyúl vagy Vili a veréb.

Aztán valamikor éjfél után indultunk haza, eredetileg hárman (rajtam kívül Attila meg Péter), de egyikőnk (Péter) - mellesleg ő szintén Kilóban lakik, és az este folyamán még találkoztunk - biciklivel vágott neki az éjszakának, maradtunk ketten, mi a buszmegállóban vártuk a buszt. A megállóban volt még két eléggé részeg magyar fiatalember (én a heti 3 buli után ma alkoholmentes napot tartottam). Meglehetőségen szürreális élmény volt az éjszaka közepén egy finn buszmegállóban magyar káromkodásokat hallgatni. A szürreális élmények sora nem szűnt meg a buszon sem, hasonló okok miatt. Bár ők már nagyon készen voltak, egyikőjük épp Ausztráliába készül, mert már elege van a hideg északból, a másikójuk pedig túlélősködik itt. Legalábbis saját elmondásuk szerint.

Aztán Kilónal én leszálltam a buszról, Attila még maradt, élvezni a többiek beszélgetését (megjegyzem, ekkora már újabb 3 magyar szállt fel a buszra, így jócskán meghaladtunk a finnek számát, akikból talán ha ketten voltak a buszon).

A megállónál aztán ismerős biciklist véltem felfedezni, aki mellesleg jó néhány perccel a busz előtt ért oda. Úgyhogy még beszélgettünk egy jót.

Összeségében azért kellemes kis este volt. Az egész hetemet figyelembe véve a szigorú tanulást nem sikerült nagyon betartani, aminek remélem nem lesznek következményei

Tegnap délután céges gyűlés volt. Az mi részlegünknek volt ilyen előadás tartva, ami után a projekt kezelés és software kezeléshez kapcsolódó ilyen eszmecsere szerű játék volt. Kicsit nehezen indult, de aztán végül is talán sok okos gondolat előkerült. Meglátjuk, lesz-e foganatja

A program azonban nem ért véget itt - csak a hivatalos része. Utána ugyanis bórkostolás volt. Valami franciaországba szakadt finn csinál Bordeaux (ne kövezzetek meg ha rosszul írtam ) környékén borokat. Ezeket kóstoltuk - fehéret és vöröset. Meg a kóstoltató beszélt a borokról, hogyan készülnek, milyen különbségek vannak, milyen hordókba rakják őket, hogyan kóstolunk, stb. A kóstolás után hideg vacsora (előtérben a sajtok ), majd utána a megmaradt (nem kevés) borosüveg kiürítése volt a program (a cég számlájára).

Lehet, hogy kicsit elfogult vagyok, de ezek a csicsás nevű, modern eljárással készült francia borok nekem nem nagyon jöttek be. Ha választani kellene, inkább valami tokaji

(persze ahogy sokan megjegyezték már, csak az első 1-2 deci amíg számít, hogy milyen a bor )

Akik ismernek biztos tudják (azok is, akik olvassák a honlapom hogy az elektronikus zenéket szeretem, kiemelve a trance, house és techno műfajokat. Aki esetleg nincs képben, hogy ezek pontosan milyen zenék, egy remek útmutatót találhat itt:

Ishkurs Guide to Electronic Music

Itt megismerhetők a különbüző fő és al irányzatok. Mindegyikhez számtalan példaszám is található, amit meg lehet hallgatni, hogy pontosan világos legyen miről is van szó. Jó szórakozást

Tegnap nagy esemény történt, Bravo újra Debrecenben járt. És még főzött is nekünk, isteni spagettit. Gab007 albijában gyűltünk össze, valamivel hat után, és indult a főzés, meg Bravo egy üveg whiskeyt is elővarázsolt valahonnan. Lassan készült a kaja, de nyolcra meglett. Már csak a kajáért is megérte volna elmenni, de persze még utána kezdődött az igazi program ... Tankcsapda koncert.

Ezúttal a Hódos Imre sportcsarnokban volt. Legutoljára amikor voltunk akkor az Oláh Gábor utcán volt. Az már jópár éve volt, akkor is Gab meg Bravo meg még páran mentünk.

De rátérve a mostanira ... odabenn iszonyatos tömeg volt, meg persze füst és meleg. Nem akarom összehasonlítani a finn koncertélménnyel (Leningrad Cowboys), meg az ottani szervezéssel. Itt még a hangerő is hatalmas volt - két kis papirzsebkendő darab megoldotta a problémát. Pedig mi még eléggé hátul áltunk, és még így is hangos volt.

Az előzenekarokat sikerült átugrani a spagettizéssel. Gyakorlatilag pont időre értünk oda, aztán az első számra mégsem értünk még be. Szerintem hatalmas tömeg volt, alig fért be mindenki. Koncert közben aztán belefutottunk MrWallace-be és barátnőjébe. Szinte el sem hiszem, hogy annyi ember között sikerült összefutni.

Koncert után valahogy kijutottunk - jó sokan akartak egyszerre kijutni. Kis séta után El Tornado majd onnan Ibolya lett a folytatás, de már viszonylag korán, fél három körülre hazaértem.

Azon gondolkoztam koncert közben, a végén amikor visszatapsolják a zenekart, az vajon része a műsornak, vagy a közönségtől függ ... de azt hiszem ezt most nem fogom megtudni.

A múlt hétvégi buliáradat helyett hátfájás lett. Már megint. Péntek este indult, ripsz ropsz a semmiből egy nagy hátfájás. Péntek este még tudtam például sétálni, vagy éppen lemászni a buliba (ami egyébként itt volt a házban, és több kevesebb international student volt rajta) ... de aztán szombat reggel.

Szombat reggelre olyan fájás lett úrrá a hátamon, hogy mozogni alig bírtam. Ritka mód élveztem. Aztán az egész napos fekvés rohamosan javította a helyzetet, és vasárnap estére már egész elviselhető lett. Most pedig diszkréten fáj csak, kb úgy mint az előző hátfájás pihentetési fázisában. Félek megint fekvés lesz a vége, ami tök jó, hogy épp a vakációmra esik.

Megyek ugyanis haza, a buszom kevesebb mint 1 óra múlva indul, a repülőm még jó sokára. Már alig látok most is, úgyhogy a buszon szerintem alvás lesz. Bár ahogy magamat ismerem, mire odajutok, már álmos sem leszek.

Néztem moziműsort, és kiderült, hogy a Charlie and the Chocolate Factory című film eljött a mozikba. Nekem megvan könyvben, magyarul (Karcsi és a Csokoládégyár), és nagyon tetszett (régen olvastam nagyon). Úgyhogy nagyon kíváncsi vagyok, mi lett belőle moziban.

Kisebb hosszab szünet ismét, de cserébe írok kicsit hosszabban.

Július utolsó hétvégéjén otthon voltam. Amolyan villámvizit, csak egy hétvégére, a fő cél persze baratnőm meglátogatása volt. Mint mindig hazautazásaim során (illetve egyáltalán Finnország és Magyarország közötti utazásaim során) az időjárás igen extrém volt a magyar oldalon. Ezúttal ez szörnyűséges kánikulát jelentett, és persze sem az InterCity vonaton, sem Ferihegyen nem igazán volt légkondi (Ferihegy 2A egyik végében volt valamennyi, de az épp a tulsó vége volt a terminálnak, mint ahol be kellett szállni.

Felfedeztünk otthon egy új teaházat, ami a Carpe diem névre hallgat. Elég érdekes és kellemes hely. Rengeteg féle teát lehet inni (és kimérve venni), persze vannak kávék is. Aki esetleg ismeri Debrecenben a Morikk-ot, annak ezt is érdemes kipróbálni. Bár a két hely nem teljesen ugyanolyan stílusban lett kialakítva, nyugodtságban talán versenyeznek egymással. Meg egyik helyen sem lehet dohányozni, ami azért elég nagy szempont (legalábbis nekem) egy ilyen hellyel szemben.

Ez tehát másfél hete hétvégén volt.

Aztán most hétvégén újra elmentünk Tamperébe, Särkänniemibe. Ez ugye egy vidámpark - talán tavaly is írtam róla. Csak most sokkal durvábban igénybe lettek véve az extrém eszközök (fejjel lefelé sok G-vel vagy éppen pont G nélkül). A többiek estig maradtak (22h), én hamarább eljöttem, mivel vissza akartam érni Jyväskyläbe.

Az időjárás egyébként változatos, de inkább esőbe hajló és hűvöskés. Most épp szörnyű szél fúj, és egyesek szerint lassan itt az ősz Azért még remélem itt is lesz kicsit nyár, jó volna még görkorizni néhányszor. Jövő héten pedig megint megyek haza, ezúttal hosszabb időre, sőt, még osztálytalálkozóm is lesz szeptember elején.

Találtam egy új sorozatot, az a neve, hogy Carnivale. Az HBO sorozata (kétlem, hogy otthon adnák). Nekem nagyon bejön, bár már megint a keresztény vallást helyezték előtérbe a vallások közül, és annak a hitvilágához kapcsolódik a cselekmény. Persze nem valami vallásos dologra kell gondolni, ilyen mystery, fantasy, adventure a műfaja azt hiszem.

Ha már a sorozatokról esik szó, a Stargate SG-1 9. szériája és a Stargate Atlantis 2. szériája most a nyáron indult útnak USAban, és nagyon szeretem ám, hogy ott HDTV van, mert így szinte DVD minőségben a sugárzás másnapján már nézhető a műsor. Ki tudja ide (Európa) mikor jutnak el ezek a részek/sorozatok.

Bár pl. a Lost nevű sorozat lesz otthon is az RTL Klubon. Azt hiszem legalábbis ők reklámozták. Ezt 3 hete egy hétvége alatt sikerült megnéznem (az első szériát). Persze most valaki esetleg húzhatja a száját, hogy TV műsor letöltése netről mennyire legális, de hát ez az egyetlen módszer, amivel meg lehet ezeket a műsorokat itt nézni.

Az ég alja vörös, nemsokára felkel a nap, de ugye még mindig nem volt egyáltalán sötét itt az éjjel. Már jó ideje. És még nem is lesz egy darabig. Az ég tiszta és dübörög a zene. Legalábbis a fejhallgatómba. Ha már személyesen nem lehetünk ott, legalább interneten keresztül élvezem a Sensation White 2005 hangjait.

Éppen a francia David Guetta hallható és látható. Ez utóbbi sem tévedés, nem csak netrádiókon át élvezhető a műsör, hanem van video stream is.

Ha esetleg valaki nem itt a mi kis bolygónkon élt volna eddig, annak elmondom, hogy a Sensation egy hatalmas trance/house/techno party, amelyet két verzióban (White és Black) rendeznek meg július elején Amszterdamban. Már tavaly is lehetett neten keresztül nézni az eseményt, idén ismét.

Ezt egyébként már lehet leírtam ide is tavaly, nem emlékszem

Hehe. Tegnapról elfelejtettem leírni, hogy itt Myllyjärviban a magyarok tegnap felkerekedtek (fiúk), és nekivágtak az itteni néhány háznak meg a Roninmäkiben található diákszállásoknak, hogy meglocsolják a lányokat, ahogy az illik. Sokan nem tudták, mi ez a szokás, mások ismerték, csak kicsit más formában (lengyelek, csehek), de végül is jól szórakoztak.

Az előbb csengettek, és két lengyel hölgyet engedtem be, kezükben vizeskancsóval. Engem szerencsére megkíméltek, de a lakótársamat nem, aki most kicsit elázott

(édes bosszú

BUEK BUEK

Lassan hát elindult az új év is. Nemsokára én is újrakezdhetem a TOval folytatandó macerás ügyeimet, ami igazán kellemes lesz. És közeleg az újabb repülőút is, amikor is megyek vissza Finnoba. Kicsit vegyes érzéseket táplálok ezzel kapcsolatban, úgyhogy csak remélem, hogy ismét jó lesz.

Na most rövidre fogom, mert itthon igazából nem sok érdekes történik, mert aztán eleve azért irógattam ezt,hogy mi van velem Finnországban, ahol most nem vagyok

Tegnap megint szerepjátékoztunk a szokásos társasággal. Véleményem szerint - bár ebben másokat is meg kellene kérdezni - jól sikerült a játék ismét. Habár tavaly is próbálkoztunk szerepjátékkal Finnországban, végül is kudarcba fulladt. Lehet, hogy idén is kéne? Mert az nagyon hiányzik sajnos.

Sallala. Majdnem másfél hete már, hogy kiskarácsony volt a céggel.

Busszal vágtunk neki a jó órás útnak, amelynek végén egy kőkorszaki faluba (ez volt a neve ... ahhoz képest azért jó modern volt) érkeztünk. Ekkora már kezdett hangulat is lenni, mivel a buszban volt ám kis alkoholos dolog is. Konkretán rekeszek tele

A faluban aztán csapatokra osztottak bennünket, és verseny kezdődött. Az intellektuális számban, ahol különböző régi eszközöket kellett megnevezni, a háttérbe vonultam - még magyarul sem biztos, hogy menne ez a dolog, hátmég finnül.

Aztán volt baltadobálás. Ijászat. Gerelyhajításszerűdolog. Ez utóbbi valami nyéllel kellet a (mű)rénszarvas felé hajítani, és találatot elérni. Aztán volt még olyan, hogy bekötötték a szemünket, és sorba állítottak minket. A csapat élén haladó emberke egy kötelet kapott a kezébe, ezt kellett követi. A kötél egyszercsak véget ért, ilyenkor tudni lehetett, hogy 3 méteres körzetben van egy másik kötél. Ezt meg kellett találni és folytatni az utat. És ezt legalább 10x ismételni.

A versenyben végül másodikak lettünk. Utána jött a vacsora, természetesen hal (lazac). Utána pedig szaunázás következett.

Rávettek, hogy menjek savusaunába. Ez ilyen füstös szauna dolog, amit egyszer melegítenek fel, és utána sokáig meleg marad - a technológia részleteivel nem rendelkezem. Mindenesetre benn iszonyatos füst van a melegítés alatt, amit később kiszellőztetnek - persze azért utána is bennmarad az illata. Egész kellemes volt, csak azt felejtették el közölni, hogy vigyázzak, mihez érek hozzá. Persze gondolhattam volna magamtól is ezeket a dolgokat, de hát nem jutott eszembe. Igy aztán jópár hatalmas fekete (korom) foltot sikerült összeszednem.

Sauna után még elmentünk egy hotelbe, ahol egy kabaréelőadást néztünk. Ez annyira nem sikerült jól, a dolgok 95%át nem értettem, a maradék 5% pedig egyáltalán nem volt vicces.

A kiskarácsony után jött egy hét, ami eltelt, munkával meg sulival. A diplomamunkám már majdnem teljesen egészen készen van, még egy-két simítás hiányzik belőle, holnap valószínűleg kinyomtatásra kerül.

Aztán előttem van egy CISCO vizsga, egy XML bemutató (ezek holnap), majd valami érettségi teszt, ami szintén a diplomához kell (ez szerda). Jövő héten pedig diplomamunka szeminárium lesz. És utána elmondhatom, hogy elvégeztem az itteni főiskolát

Most pedig vissza dolgozni.