Frenzy Blogja

Felkerültünk Google Street Viewra. Nem csak a főváros, hanem Finnország elég hatalmas része, beleértve országutakat Helsinkitől Utsjokiig. Ez utóbbi meglehetősen északon van.

Ha valakit érdekel, akkor elindulhat mondjuk a vasútállomástól, bejárni Helsinkit

A múlt hét végén elköltüztünk cégesen. Nem nagyon messzire, az utca másik oldalán elkészült egy új irodaház, annak az egyik emeletét vettük birtokba. Egyenlőre mi vagyunk az egyetlenek ebben a házban, de bő egy hét múlva ideköltözik majd a ház tulajdonosa is - de még akkor sem lesz teltház.

Addig már csak azért is aranyéletünk van, mert a mélygarázst lehet használni. Aztán majd kiosztják a helyeket, és mehet vissza a kocsi odakintre. De most legalább szépen le van olvasztva

Odakint egyébként most nincs annyira borzalmas idő, hiszen -3 fok volt ma reggel is. Hó az még van bőven, valahol 65 centinél járhatunk most éppen, itt Helsinki környékén legalábbis. Otthon az udvaron már nem nagyon tudjuk hová tenni. Múlt hétvégén felmásztam/tunk a hóhegyekre (1.5+ méteresek) és csináltunk valamennyi helyet a következő havazásnak. Elég volt egy rossz lépés és combig lehetett süllyedni a hóban

Tudja-e vajon mindenki, honnan jönnek a télapók? Most végre fény derül az évszázados misztikus rejtélyre.

Rare Exports, part 1

Rare Exports, part 2

Angol tudás szükséges. Finn tudás nem nagyon. És aki ez után kedvet kapott a dologhoz ...

www.rareexportsmovie.com (part 3 trailer)

Szeptemberben már írtam egy bejegyzést ilyen címen, akkor épp +5 fok alá esett a hőmérséklet. Na most megint átütöttünk egy pontot, ezúttal -10 alá esett itt a hőmérséklet. Van hozzá finom porhó is, ami még most is esik. És ráadásul nem is igérnek meleget - talán lesz rendes tél végre itt is?

Én már reggel 5kör megismerkedtem a kinti hideggel, ugyanis ki kellett másznom riasztót kikapcsolni kocsiban. Egyrészről hihetetlen, hogy egyáltalán felébredtem rá, mert alig lehet benn hallani - pedig majdnem a ház mellett parkolok. A gondot a beltéri melegítő okozta, amit az érkező hidegre való tekintettel maximum fokozatra kapcsoltam, és a riasztó nem igazán örült a kavargó levegőnek.

Aztán persze hála a hirtelen ébresztésnek nem is igazán sikerült már visszaaludni. Ami azért is jó, mert tegnap nem sikerült időben lefeküdni sem. Meglátjuk, hogy mi lesz a hosszú munkanap + spinning kombináció eredménye estére, de úgy érzem talán az alvással ezúttal nem lesz gond :-)

A hónap elején indult betegséghullám jó sokáig eltartott nálam. Orvosnál is kétszer voltam. Ugyanis miután először kicsit jobban lettem, a munkahelyen lett hirtelen nagy hajtás, aminek visszaesés lett a vége (és újabb betegszabadság). Szerencsére a H1N1 elkerült - úgy tűnik teljesen.

Nem úgy haverékat, ahol az egész család H1N1 beteg lett. Így aztán veszélybe került a szerepjáték: én ugyanis szintén még kicsit betegen nem akartam magam kitenni fertőzésveszélynek. Végül is interneten keresztüli játék mellett döntöttünk. Ez sokkal jobban sikerült, mint ahogyan remélni mertük. Skype volt főképp, amit használtunk, videómódban. Emelett persze a saját készítésű rpgWiki volt ami kellett hozzá, és szinte észre se vettük, hogy nem egy szobában ülünk. Meglepően jól működött a Skype is, órákon át.

Mostmár végre sikerült kilábalni a betegségből, tegnap végre elmerészkedtem ismét kicsit edzeni, bár spinningre majd csak jövő héten kerítek sort. Hihetetlen mennyire gyorsan felemészti a betegség a sok sok edzés eredményét, és lehet újra kezdeni szinte előlről.

A hó amiről legutoljára írtam már régen elolvadt, azóta csak esik az eső, felhős idő van és időnként hatalmas köd. Tegnap ugyan volt ici pici napsütés, de az is csak a felhőkön keresztül. Egyenlőre úgy tűnik itt dél-Finnországban nem is lesz még hó, helyette van lehangoló rossz időjárás.

A munkahelyen rengeteg meló van, de egyenlőre csak óvatosan túlórázom. Mindenesetre a "válság" úgy tűnik továbbra is távol tartja magát legalábbis ettől a munkahelytől, szó sincs róla, hogy elfogyna a munka, inkább az van, hogy nem bírjuk csinálni olyan sok van

Hétfőn indult, torokfájással. Kedden náthával, ma fejfájással és enyhe hőemelkedéssel folytatódott. Hogy holnap mi következik, nem tudom, mindenesetre lassan orvoshoz is el kéne menni

Miután jól felöltöztem (sapkasál vastag ruhák) hogy bedugjam autómelegítőt meglepve láttam, hogy esik a hó. Már jó egy-két centi összegyűlt mire nekem sikerült észrevenni, és most is esik folyamatosan.

Úgyhogy gyorsan kefét is kellett keresni, hogy előássam a kocsit kicsit, annyira, hogy sikerüljön a melegítőt rádugni.

Szomorúan tapasztaltam, hogy ezen a héten elvileg nekem kéne havat takarítani a ház körül (parkoló, stb). Amiből persze semmi sem lesz, több okból is: először is még nincsen beszerezve a szükséges felszerelés (ez nem az én dolgom szerencsére), másrészt pedig betegen biztosan nem fogok havat lapátolni

Úgyhogy egyenlőre pihenek és meleg teát iszok, és reménykedem, hogy csak sima megfázás, és nem influenza. Főleg, mivel épp a hét elején olvastam/hallottam, hogy a röfluenza megérkezett Helsinki környékére is.

Ismét eljött az évnek az az időszaka, amikor sötét van amikor munkába indulok és sötét van, mire hazaérek. Ráadásul még hó sincs, amitől csak nyomasztóbbak lesznek a napok. Szerencsére ma legalább a nap kisütött, amit az ablakból csodálhatok - illetve az előbb 5 perc séta idején odakinn is. Bár ilyenkor a napsütés általában a hideggel is együttjár

Munka van bőven folyamatosan a munkahelyen, tegnap is kicsit hosszabb napot tartottam, de majdhogynem tarthatnék dupla napot is

Szerencsére nem én vagyok a fő fejlesztő az egyik projektben - csak épp besegítek -, ugyanis ott lehet hétvégi köröket is fognak futni, amiből "sajnos" kimaradok. Általánosságban is rengeteg munkája van a cégnek: mintha nem is válság lenne a világban.

Az utóbbi időben elgondolkoztam azon, hogy felhagyok a környezetkímélő tömegközlekedéssel és 100%-osan áttérek kocsival járni dolgozni. A napi utazás minimum a felére esik így vissza. Ami hátulütője a dolognak, hogy korán kell kelni: ha nem érek be 7 körülre akkor egyrészt ülhetek csúcsforgalomban (pfúj) illetve elfogynak a parkolóhelyek a cég környékén (sajnos a parkolószituáció elég rossz jelenleg).

Amikor majd két hete Jyväskyläben voltunk, érdekes volt látni, hogy míg Helsinkiben szinte zöldek voltak még a fák teljesen, ahogy haladtunk északnak, egyre inkább őszies lett a hangulat. Lahti után már minden sárgás-rozsdabarnás-narancsos színben pompázott. Végre eljöttek a színek ide, Helsinki környékére is.

Ma reggel a kinti hőmérőm majdnem -3 fokot mutatott. Hó ugyan még nincs (a múltkor egyből olvadt gyakorlatilag, meg nem is volt valami hűdenagy havazás), de hideg és borzasztó szél annál inkább.

A hét leginkább munkával telt, elég érdekes és változatos dolgokat kell csinálnom különböző projektekbe. Novemberre pedig fel kéne készüljek előadást tartani WinDbg-ről (ami egy debugger Windows alá).

Felraktam néhány képet a múlt pénteki Firmarock döntőről, íme a cégünk együttese:

F00B4RB4R14N5 (Sininen Meteoriitti)

Havaseső - hó esik éppen odakinn. Idén először. Lassan téligumit kell felrakni kocsira.

A hétvégén Jyväskyläben voltam/tunk. Hárman indultunk Helsikiből, kettőjüket kiraktam Jyväskylä egyik felében még aznap este (hogy aztán másnap és harmadnap is találkozzunk

), én pedig a város másik felébe indultam aludni. A három nap alatt több ismerőst is meglátogattam, túráztunk ismét Laajavuorira (és egész magasra jutottunk ;) ), volt kaja, biliárd meg beszélgetés.

Bár általában a sűrű programos hétvégék után gyakran úgy érzem, hogy nem is volt hétvége, ezúttal valóban hétvége érzés volt a hétvégétől

És még sikerült az első hatalmas őszi vihart is megúszni, ami Helsinki környékén pusztított hatalmas esőkkel.

Most épp süt a nap, de ezen héten a napok a napsütés-felhősidő-zuhogóeső és ezek tetszőleges kombinációjával telnek. Holnap ismét Firmarock, vagyis a cégek saját zenekarainak versenye, ezúttal a döntő következik, ahová cégünk F00B4RB4R14N5 csapata bejutott. Ezzel még nem ér véget a hétvége, szombaton este újabb "buli", Matt Darey (DJ, UKból) fog fellépni. Ez is ennek az őszi sorozatnak a része, amire véletlenül bukkantam, és aminek részeként minden héten trance bulikat tartanak a belvárosban. Whee

A mai reggel jégvakarással indult a szélvédőről. Bár a hideggel már odabenn szembesültem: egyrészt alapvetően hűvösebb volt a hálószobában amikor felkeltem (bekapcsoltam ott is a radiátort, estére már jobb lesz) másrészt a kinti hőmérő 0 fokot mondott.

Most épp szépen süt a nap, csak ettől még nem lesz meleg. Viszont a napok egyre rövidebbek (drasztikusan). Lappföldön már a hó is esett, sőt tegnap állítólag errefelé délebbre is volt havaseső. A kollégák pedig sajnálkoznak, hogy melegebb éghajlatra kéne költözni, mert ők már nem bírják ezt.

Ma reggel már 5 fok alá süllyedt a hőmérő, jövő hétre pedig 0 fokokat igérnek. Brr. Azért a hóra még állítólag várni kell, de talán a nyárnak már lassan tényleg vége (múlt héten még tudtunk kinn kajálni délben ... nem volt épp meleg, de elviselhető volt a hőmérséklet).

Otthon már néhány radiátort be kellett kapcsoljak (árammal fűtök, egyenként kapcsolhatóak a radiátorok és beállítható mindegyiken külön a kívánt hőmérséklet), különben a nap folyamán túlzottan lezuhant a hőmérséklet odabenn - 20 fok alá -, amit annyira nem szerettem. A fürdőszobai padlófütést is végre bekapcsoltam, csak kellemesebb langyos csempéken álldogálni mint hidegen

Kíváncsi leszek mekkora áramszámlát produkálok majd a télen

Kommentekbe volt kérdezve kocsiról, kocsi megjött, kocsi van, jól van, jól megy. Két hét alatt 650 kilómétert sikerült vele vezetgetni úgy, hogy tulajdonképpen nem mentem ki a városból: hiába, Helsinki-Espoo-Vantaa elég nagy terület. Mikor megkaptam csak a vezetés kedvéért a távolabbi IKEAba mentem lámpákat nézni: ez irányonként 35 km-es kirándulás

Ennek örömére egy hét múlva hétvégén megyek is Jyväskylä-be kirándulni, haverok és ismerősök látogatása elsősorban a program.

Több ismerősöm és barátom is szereti a finnországi Turun Sinappi-t. Az évek folyamán lassan de biztosan bővült azok köre, akikkel megkóstoltattam (vagy akikkel megkóstoltatták), és rendszeresen kell szállítsak belőle az otthoniaknak (mind a családnak, mind barátoknak). File a legnagyobb "megrendelők" közé tartozik, neki tetemes mennyiséget vittem idén nyáron is

Most szeptemberben egy régi ismerősöm jött tanulni Finnországba, és neki is ajánlottam, hogy kóstolja meg a Turun Sinappi-t. Nos, úgy tűnik sikerült a mustárnak egy újabb rajongót szerezzek

Egy valamit nagyon útálok a Windows Mobile telefonban, ez pedig az ébresztőóra hangja. Bárki is tervezte bele ezeket a hangokat, az biztos, hogy nem tesztelte valódi ébredéssel, mert teljességgel borzalmasak. Rájuk ébredni egyszerűen szörnyű, biztos módja annak, hogy rosszul induljon a nap. Mostanra sikerült végigtesztelni mindet, lehangoló eredménnyel. Valamit ki kell találjak, lehet, hogy felveszem a Nokia ébresztőhangját és berakom ebbe (vagy egyszerűen megtartom céges telefonnak a WM-et és magáncélra használok Nokiát ...).

Kicsit fáradtan ébredtem, a tegnapi két órás floorball megint jól kifárasztott. Úgy tűnik, hogy mégiscsak van számomra valami esély a játékban, tegnap 3 gólt is sikerült beütni (meg egy öngólt, de azt nem számoljuk - tegnap öngól nap volt, mert négyünknek sikerült ez a manőver

). Ez a vasárnap esti elfoglaltság ilyen módon úgy tűnik véglegesen beírta magát a naptáramba. Csakúgy mint a hétfő esti intenzív (tehát nem kezdő) egy órás spinning. A múlt héten már játszottam egy ilyen dupla kört, most ismét kipróbálom, estére valószínűleg nem lesz probléma az elalvással

Reggel megint eljöttem a céghez közel eső parkoló előtt. Ezt most tették fizetőssé, az elmúlt héten. Érdekes, hogy a parkoló cégek mennyire bután állnak a problémához IMHO. Eddig én két parkolónál figyeltem meg ezt, de az az érzésem, hogy ennél jóval több is van. A dolog lényege, hogy a parkoló tömve van kocsikkal - reggel korán kell jönnöd, ha helyet akarsz. Persze ez ok, hiszen ingyen van. Aztán jön a parkolócég, felállítja a kis parkolóautomatáját és kiír egy olyan összeget, ami annak aki minden nap otthagyná a kocsiját, egyszerűen nem éri meg. A hatás sem marad el persze, a parkoló innentől kezdve 10% körüli kihasználtsággal megy, ha egyáltalán eléri azt. Ez most kinek éri meg? A parkolótársaságnak biztos nem, hiszen nekik az lenne jó, ha a parkoló tele lenne. Az autósoknak megintcsak nem: lehet persze tömegközlekedni (én is ezt teszem

), de azért mindenkinek ez nem opció.

És persze nem csökkentik az árakat, akkor sem, ha látják, hogy nincs kihasználva a parkoló. Én ha parkolót üzemeltetnék úgy állítanám be az árakat, hogy 90-95% legyen a kihasználtság, de mivel sosem csináltam ilyet, lehet, hogy ez egy ostoba gondolat

Érdekes olvasni az index-en, hogy az influenza ellen a kézfogások és puszik elhagyását javasolják otthon. Errefelé ugyanis ezen nem nagyon szokások, úgyhogy ezügyben tenni sem kell semmit

Kezdetben persze kicsit furcsa volt, hogy itt nem divatos dolgok ezek, de mára már megszoktam (bár időnként itt is meg otthon is zavarban vagyok az aktuális hely szociális üdvözlési formáival

)

Kézfogás errefelé nagyon hivatalos dolognak számít: leginkább bemutatkozáskor szokás kezet fogni csak, sima találkozáskor vagy régebbi ismerősökkel szinte alig. A puszi és ölelkezés is teljesen ismeretlen fogalom - vagy majdnem teljesen, de legalábbis mindennapi találkozásokkor eléggé ismeretlen.

Ennek ellenére vannak helyek, ahol itt is be lett tiltva a kézfogás, pl. orvosok vagy irodák/hivatalok, itt általában szokás az ügyféllel/beteggel a kézfogás (ez nem mond ellent a fenti szabálynak, mivel ez a bemutatkozás kategória alá esik). Mond mindenhol ki van írva, hogy elnézést kérnek de az influenzára való tekintettel most nem fognak kezet fogni velünk.

Nálunk a cégnél (ennél az újnál) szintén megjelentek a konyhában meg mosdókban a fertőtlenítőszeres flakonok, amivel lehet a szappanos kézmosáson felül még jobban fertőtleníteni

Elvileg talán mindenki kap majd kis saját fertőtlenítőszeres üvegcsét is: errefelé hangsúlyozzák a gyakori és alapos kézmosást az influenza elkerülésére.

Aztán majd meglátjuk, lesz-e járvány

Mindenféle újdonság van, lássuk hát ...

... új telefon. Erről ugyan már írtam egy keveset, de most kicsi ráadás. Eddig végül is kb ok, úgy ahogy hozzászoktam a Windows Mobilehoz. A kontaktok, email stb. már be van állítva rajta és a beállításokkal is kibékültem. Viszont az akkuideje kicsit rövid. Az utóbbi időben a Nokiák ideje már kezdett - minimálisan, de azért kezdett - nőni, de ez a HTC eléggé a mélyponton van, mert aktív használattal a 48 óra már húzós neki. Dehát céges mobil, úgyhogy nem kímélem az akkutöltésekkel

... új munkahely. Eddig elégedett vagyok, bár még erősen az ismerkedős részénél tartok csak. Kódot nézegetek, mesélnek nekem róla meg véleményezni kellett más munkáját. De mostmár talán lesz egy-két kisebb saját feladat is, amit meg kell oldani. Egyenlőre az nagyon tetszik, hogy mindenki érti a dolgát és nyitott az új dolgok iránt. És valóban a legújabb dolgokkal kell játszani, nem ragadtunk le 4 évvel ezelőttnél (mint az előző helyen) és aztán megy az egy helyben toporgás. Bürokrácia tekintetében is jóval egyszerűbben mennek itt a dolgok - részben gondolom azért is, mert kis cég (legalábbis az előzőhoz képest). De ezek még csak első benyomások, majd meglátjuk hosszútávon mi a helyzet.

... új jogosítvány. Megkaptam ma a finn jogsimat (és leadtam a magyart, még régi papír alapú volt). 42 évig lesz még érvényes mostantól számítva ez az új. Ami kicsit nevetséges (mint ahogyan azt Filé-vel már beszéltük is), dehát errefelé ez a szokás. Legalábbis egyenlőre, mivel a közelgő években akarják fokozatosan lecsökkenteni ezt az érvényesség dolgot, hogy csak rövidebb ideig legyen egyszerre érvényes a jogsi.

Na egyenlőre ennyit az újdonságokról.

Tegnap szerepjátékkal indult a hétvége. Én azt hittem jó sokáig játszhatunk, de aztán eszembe juttatták amit majdnem elfelejtettem: vasárnap kirándulás Raaseporiba. Ez Helsinkitől nagyjából 100 km-ra van, nyugat felé, egy Karjaa nevű hely közelében. Itt van egy várrom, és a terv az volt, hogy fotózni fogunk ott.

Úgyhogy ma reggel 8kor indulás autóval arra. Ezúttal négyen mentünk: a szokásos 3 fotóson (Tim, Riku és én) kívül Tim magával hozta a legidősebb fiát is. Ő az elején lelkesen fotózott az új mobiltelefonjával, amíg az le nem merült

Mi kicsit megfontoltabban haladtunk a vár körül és fotózgattunk mindenfélét. Bár meglehetősen izgalmas volt a téma, rengeteg fotólehetőséggel, technikailag nagyon nehéznek bizonyult a különböző részek megörökítése.

Miután a fotózással végeztünk ebédelni indultunk. De még mielőtt idáig jutottunk volna, az út szélen megálltunk további fotókat készíteni. Ez egy ilyen érdekes S alakú kanyarban volt, réttel, erdővel, kis házzal meg szép kék éggel. Aztán az úton egyszercsak jött egy motoros: gyorsan áttekertem a kamerát, hogy tudjak róla gyors záridővel képet csinálni, és KATT.

Eltelt kb. 2 perc, és a motoros jött vissza, de lassított, és megállt mellettünk. Nem is sejtettem mit akar. Már korábban beszéltük a többiekkel, hogy az autósok biztos azt hiszik, sebességet mérünk vagy valami hasonló dolgot csinálunk - és ezért lassítanak olyan nagyon. Végül is nagy fekete szerkezetekkel a kezünkben álldogáltunk az út szélén

De ez a motoros csak a képet szerette volna elkérni. Még nem volt a motorjáról meg róla menet közbeni kép. Én ugyan nem értek hozzá nagyon (bár Gab007 motorozik), hogy ez miért fontos, de felírtam az email címét és el is küldtem neki a képeit.

A nap eseményeinek fotói megnézhetők itt: http://picasaweb.google.com/lenardg/Raasepori

Az autóban hazafelé még beszélgettünk mindenféléről, és szóba került a StarCraft, meg annak második része, a StarCraft II. Tim és Riku nagy SC játékosok, úgyhogy érdekes volt hallgatni ahogy felelevenedtek a régi emlékek. Sikerült néhány SC szleng szót is megtanulnom finnül

Mindennek az lett a vége, hogy most este játszottunk néhány meccset battle.net-en. Bár jó régi játék az SC, azért még mindig nagy élvezet vele játszani.

Lassan véget ér a vakációm - már csak 2.5 nap van hátra (ha a mait is számoljuk). Az utolsó hét pihenéssel telt no meg autónézéssel. Próbavezettem mindenfélét, most majd az árakat kell lentebb alkudni, aztán lassan talán eldől, hogy mit kéne venni.

Vasárnap és szerdán szerepjáték volt, holnap megint lesz. Bár korábban eldöntöttük, hogy nem fogjuk nagyon sűríteni a játékokat, most azért jól jött ki, hogy mégis a szokásosnál eggyel több volt (heti 1x szoktunk játszani). Karácsonykor volt olyan, hogy minden második nap játék volt, az azért már kicsit sok(k) volt.

Újból WoWozok, tegnap sikerült összejönnie a "régi bandának", akikkel sokat játszottunk korábban együtt. Azért csak jobb megszokott emberekkel játszani mint ismeretlenekkel.

Végre sikerült a horvátországi képeket is átnézni, ezeket meg lehet tekinteni az alábbi címen:

http://picasaweb.google.com/lenardg/Croatia2009#

Rólam szokás szerint itt nincsenek képek, mivel a saját gépemmel magamat nem fotóztam

A finnek meglehetősen vicces reklámot raktak (megint) az újságba. A kis képre bökve megnézhető nagyobban, sajnos csak mobillal tudtam lefotózni, és hát nem is értem minek a mobilba kamera, mert használhatatlanul sz*r képet produkál (még "vakuval" is)

A képen felül az olvasható, hogy Finnország kedvenc bora (Suomen suisituin viini). De ami miatt szerintem nevetséges az egész, hogy hogyan lehet ilyen kiírni, hogy Magyar Fehér Bor? Végül is csak alig néhány fajta van belőle :-)

Ahogy a képen is látható, különösen kedvelt a 3 literes dobozos bor, amiben belül egy zacskó van, és egy mini-borcsap fordítható ki az oldalán, amiből aztán kedvünkre csapolhatjuk a fincsi fehér bort.

Ma délre a Senaatintorihoz mentem, ahol a mai napon a Helsinki Samba Carnival nevű esemény volt műsoron. Reggel még felhős volt az idő, mire odaértem már ki-ki bújt a nap, de hamarosan a felhők teljesen eltűntek és hétágról sütött a nap. Az előrejelzés nem ezt igérte, így pl. nem vittem sapkát vagy napkrémet. Most estére már fáj a fejem kicsit, az arcom meg a karjaim pirosak. Hiába, napközben nagyon erős a nap.

Az elején csak kevesen voltak közönségnek, de folyamatosan érkeztek újabbak és újabbak. Közben készítették a samba kocsikat, volt kis műsor a szimpadon (táncikálás). Ahogy telt-múlt az idő, egyre többen lettek, megjelentek az első kosztümök, míg végül délután háromkor megindult a körmenet, kocsikkal és táncosokkal. Jó sokáig elhúzódott a dolog, kicsit tovább tartott mint ahogyan beharangozták. Bár a végére már eltűntek a szép kosztümök és maradtak a táncosok - ami talán annyira nem volt érdekes.

Volt nálam fényképező is - igazából leginkább a fotózás miatt vettem részt az egészben. A képek megtekinthetők az alábbi linkre kattintva:

Helsinki Samba Carnival fotók

A hétvégi csodaszép idő után megérkezett az alacsony légnyomás, úgyhogy most esős és felhős és hideg lett hirtelen az idő. Nekem már kapar is a torkom, lehet, hogy sikerült jól megfázni tegnap. Jellemzően megint sikerült alulöltözni: reggel még simán lehetett rövidujjúban nyomulni, délutánra viszont elég hideg lett. Hiába vittem pulóvert, úgy tűnik az sem volt elég.

Tegnap délután ugyanis a borongós idő ellenére ismét céges buli volt, ezúttal az ügyfelünk tartott kis összeruccanást, amin részt vettünk sokan. És hát odakinn üldögéltünk (fedett helyen, de kinn) ... innen a kis megfázás.

De jó volt látni olyan ismerősöket, akik innen léptek le. Bár tartjuk a kapcsolatot neten is, így összefutni velük azért más dolog. És megint csak rá kell döbbenni, hogy milyen kicsi is valójában azoknak a száma, akik a finn "nyugdíj világnak" dolgoznak.

Ma meg korai ébresztés volt, munka ügyben már 7 előtt be kellett érni. Pedig én még aludtam volna.

Ma reggel korán kelés volt, 5kor ébresztől, fél hatkor indulás, hatkor találkozó. Timmel és Rikuval vágtunk neki Porvoo felé (Helsinkitől kb. 50 km keletre), a kirándulás témája: fényképezés. Bár sokáig nem volt konkrét célunk, végül úgy döntöttük, hogy Porvoo régi városában fogunk kezdeni a fotózással.

Bár már útközben is megbeszéltük, hogy kicsit későn indultunk el, már nem volt mit tenni. A nap valamikor 4 óra körül kelt fel, úgyhogy hatkor már jócskán fent volt. Reggel korán sokkal jobbak a fényviszonyok, mint napközben. Azért még így is korán értünk Porvooba, az árnyékok hosszúak voltak és a fű még nedves. Ami viszont külön jó volt, hogy nem fújt a szél, úgyhogy a vízfelületekben szinte tökéletes tükröződéseket lehetett fotózni. Porvoo rendkívül csendes volt, de hát mit is vártunk Finnországtól ilyenkor hajnalban - a finnek ilyenkor lábadoznak

Nekem kicsit lassan indult a fotózás, de aztán néhány tíz kattintás után kezdtek jönni a képek. A nap végére az eredmény majdnem 450 kép lett (amiből aztán csomót kiselejteztem).

Mára is (mint az utóbbi napokban) kedvező időjárást igértek, és az előrejelzés be is jött: magas légnyomás, 26-28 fok, kék ég, amíg a szem ellát, felhők sehol. Bár már 10 óra körül ez azt jelentette, hogy nagyon éles kezdett lenni a fény, azért délután kettőig bírtuk az iramot, ami után végül elindultunk visszafelé. Mintha egy munkanapot töltöttünk volna el (8 óra). A végére nagyon erős lett a napsütés - "okos" módon semmilyen fejfedőt nem vittem, úgyhogy lehet későbbre vagy holnapra erős fejfájásom lesz

Mindenesetre megérte elmenni, mert mindannyian nagyon élveztük a fotózást.

Az eredmények megtekinthetők az alábbi linken:

Porvói képek

A héten elkezdődött az itteni tavasz/nyár azon szakasza, amit nem szeretek: reggel még hideg van, úgyhogy akár kabát is kell, délutánra viszont olyan meleg van, hogy már szinte a pulóvert is lekívánom magamról. Így aztán a hét elején sikerült alulöltöznöm folyamatosan, aminek meg is lett a böjtje: torokfájás. Bár nyelni is fáj (hacsak nem iszok meleg teát vagy szopogatok valami toroktablettát) az orvos csak nem írt ki betegszabira

Úgyhogy marad a dolgozósdi.

Persze azért gonosz módon eltiltott a sportolástól, úgyhogy kisebb spinning kihagyás következett be a hét második felében.

Szerencsére jövő héten 4 napos fejtágításra megyek ismét, úgyhogy legalább kis kizökkenés lesz az amúgy monoton és unalmas munkaritmusból.

Ma reggel az újságban olvasgattam, hogy a helyi vonatok tekintetében valami 97.6% a pontossági cél errefelé, vagyis az összes helyi vonatból ennyinek kellene pontosnak lennie. Az év elején állítólag sikerült 96%-ot elérni, vagyis alulmúlták a célt. A dologhoz annyit tennék hozzá, hogy a héten MINDEN NAP késett a vonat amivel jöttem dolgozni (igaz a hét elején csak néhány percet), de a mai késés már eléggé zavaró volt: 22 perc. Ennyi idő alatt már kocsival is beértem volna.

Az utóbbi időben kicsit elfoglalt vagyok, és nem is nagyon írkáltam ide. Időközben ide is megjött a tavasz, legalábbis mostmár süt a nap sokat (reggel zavar is rendesen amikor aludni próbálok

), melegebb is van (már járkáltam rövidujjú pólóban odakinn). A fák még mindig csupaszok, de talán mostmár lassan beindul valami rügyezés.

Munkahelyen minden a régiben, dolgozunk sokat. Az utóbbi napokban volt néhány érdekesebb BizTalk téma amiket felderítettem, de most úgy tűnik megint unalmasabb napok jönnek. Meg sok sok dokumentumot kéne írjak.

Már lassan másfél hónapja járogatok spinningelni. Eredetileg File elbeszélései alapján kaptam kedvet hozzá, aztán kiderült, hogy itteni haver is jár rá. Ez azért jó, mert ez is motiváló erő, hogy ne hagyjam abba. Na nem mintha fenyegetne a dolog (az abbahagyás), mert azóta sokat javult a közérzetem is, és különben is nagyon tetszik és élvezem. Tegnap kivételesen 2x is voltam, de ebből nem csinálok rendszert, mert kiadós alvás után (most) is rendkívül fáradtnak érzem magam (legalábbis fizikailag). Spinning mellett elsősorban háterősítős gyakorlatokkal is szórakoztatom magamat konditeremben, ami meg a sok ülés miatt tesz jót. Azóta nem is igen kellett masszőrhöz menni. Már csak az étrendemen kéne változtatni kicsit

Itt ma délután hatalmas ivászat veszi kezdetét (Vappu, ahogy finnül hívják a május 1-et), ebből reményeim szerint kimaradok

Reggel már fánkkal és simával indult a munkanap is - ezek a hagyományos vappui ételek itt. Bár a sima nem étel hanem ital és én nem is nagyon szeretem. Akit bővebben érdekel, az angol wikipediában utánaolvashat, mi is az a sima.

Ma megint esett a hó. Nem maradt meg persze, elolvadt rögtön, de akkor is, mostmár igazán lehetne jobb idő (hétvégére talán lesz már akár 10 fok is) - folyamatosan borongós idő van. Lassan lehetne végre szép idő meg levelek a fákon, mert már fotózhatnékom van nagyon a hosszú tél után. Mondjuk a járdákon már összeszedték a kavicsokat, vagyis legalábbis ebből a szempontból már itt a tavasz :-)

Meg a hó is elolvadt, csak egy-két helyen látni apró halmokat még.

A nagyobb méretben vett cégünknél (konszern) "YT-neuvottelut" hirdettek ma. Fogalmam sincs mi ez magyarul, a lényeg, hogy elkezdenek tárgyalni emberek elküldése és szabadságolása végett (Finnországban kb 300 embert akarnak lefaragni és 1500at szabadságolni) . Már épp kezdett pánikszerűen terjedni a hír a folyosókon amikor a főnökünk megerősítette, hogy minket nem érint a dolog - mondjuk érdekes is lett volna, miután a tavalyi évben is és eddig idén is elég jóféle hasznot termelünk, és megrendelésből sincs hiány.

Közben én teljesen rákattantam a spinningre. Úgy tűnik a héti 3x lesz a nekem megfelelő mennyiség. Mindezt hétköznap, a hétvégéket pedig pihenésre szánom - már ami az aktív mozgást illeti. A hétvégi szerepjáték továbbra is megmarad.

Ma reggel Streptococcus-t (bakterium) találtak bennem. Kicsit zavar a dolog, mert emiatt most antibiotikum kúrára itéltek és azt mondták, ne nagyon sportoljak durván. Úgyhogy ma kimaradt egy spinning, aztán a jövőhetet pedig meglátom (elvileg nem lehetne, de most, hogy elkezdtem mozogni nem bírok nyugton ülni

). A mai napról haza is zavart az orvos, ami pedig azért rossz, mert délben lehetett volna alkalmam fotózni a céges újságba.

Majd legközelebb talán több sikerrel járok ezen a téren.

Reggel amúgy -14 fok volt errefelé, és még hó is van. Nappal azért felmelegedett, már "csak" -2 volt. A nappalok is megnyúlták már rendesen.

A munkahelyen van munka is elég, ma biztosan nem örültek, hogy emiatt a kiesett nap miatt bizonyos dolgok a jövő hétre csúsztak (amiket nem tudtam befejezni). Nem tudom miért mindenkinek minden akkor sürgős, amikor az a legrosszabbul jön ki - vagy csak máskor nem veszem észre?

Viszont a holnapi szerepjátékot is törölni kellett a programból, mivel fertőzésveszélyes vagyok. Pfuf. Betegnek lenni suxx.

Hó van is, meg épp esik is, a tenger már egy ideje be van fagyva és már régóta nem volt plusszban a hőmérő (sőt, sokat járt -10 alatt). Úgyhogy úgy tűnik, idén van kicsit tél. Szerencsére.

Van még munka is, bőven és sok, és ha ez még nem lenne elég már három napja éjszakába nyúlóan programozgatok. Nem munkát, hanem csak úgy magamnak dolgokat (legfőképp szerepjátékra). Régen volt már ilyen, és mit sem mutat jobban, mint hogy nem tudom kiélni magamat (programozásban) a munkahelyemen.

S végül egy mókás hangvételű írás az indexen a finn sportolókról: Mindörökké hajrá, Finnország!

Érdekes, hogy milyen sebességgel terjednek a hírek pl. neten. Én ma reggel a vonaton olvastam újságot, ahol arról írtak, a Nokia cáfolta a Helsingin Sanomat (finnországi napilap) korábbi értesüléseit (tehát nem mai értesüléseit). Az eredeti cikk szerint a Nokia kivonulna Finnországból ha nem fogadják el a dolgozók megfigyelhetőségéről szóló törvényt (emailt akarnának nézegetni). De mint ahogy ma reggel írták, ez nem egészen így van.

Erre egész nap a magyar híroldalakon arról lehet olvasni (még este hatkor is), hogy a Helsingin Sanomat ezt meg ezt írta. Kicsit el vannak maradva, és rámennek mindenre aminek vérszaga van. Hát szép :-)

Vannak még eltérések amúgy az üggyel kapcsolatban ha összehasonlítjuk mit írnak itt meg mit otthon.

Csak azért is vicces, mert az a régi játék jut róla az eszembe, amikor leülünk hosszú sorba, és valaki a sor elején az első ember fülébe súg valamit. Aztán ő továbbsúgja a következőnek, és így tovább. A végén pedig akinek utoljára sugják már egészen mást fog hallani, mint ami elindult :-)

Update 3.2.2009: Az egyik ilyen különbség a két ország híradásai között: míg itt folyamatosan arról írnak, hogy magát az email tartalmát pl. nem lehet elolvasni, csak bizonyos fejléc/azonosító adatokat, addig az otthoni lapokban azt írják, hogy a tartalmat, csatolmányokat, mindent lehetne nézni.

Végre talán van kis tél. Már egy hete van hó (kb), most is esik és ráadásul hideg is van, úgyhogy nem olvadozik. Csak az zavar kicsit, hogy fotózhatnékom támadt, és folyamatosan borult és sötét idő van. Na de talán majd lesz ez másképp is még.

Munka van dögivel, és ennek ellenére holnap valami idióta oktatásra kell menni egész nap. Nem nagyon örülök neki, főleg, hogy kötelezővé teszik. Ráadásul mostanában elég fáradt vagyok, ma sem fogom tudni kialudni magam, úgyhogy jó eséllyel alvós oktatás lesz holnap :-D

Nem mintha engem nagyon zavarna a dolog.

Vasárnap reggel 6 óra volt mire elindultam haza szerepjátékból. Ugyan már 3kor befejeztük de utána még egy hosszú beszélgetésre is sor került. Viszont többet ilyet nem akarok csinálni, mert marhára elrontja a hétvégét/ritmust, stb egy ilyen. A fentebb említett fáradság és alváshiány innen indult :-)

Tegnap ismét munkába álltam és már megint egyszerre százfele akarnak szakítani - ez pedig általában gyenge eredményt produkál és én sem rajongok érte.

Aztán pótolva némi kimaradást ... december 27-én egy hagyományos de rendhagyó Tankcsapda koncerten voltunk. Hagyományos, mert szinte minden évben megyünk rá, előtte spagetti a menü (vagy chilisbab), no meg whiskey innivalónak (idén ez utóbbi minimális volt). Rendhagyó, mert ezúttal pl. Bravo családostúl jött, és senki sem maradt túl sokáig utána, én is meg Gab is rögtön utána mentünk is haza.

Aztán 29én MrWallace és Gonosz Lord Imi volt soron, az ő kártyajátékukat néztem és beszélgettünk. Azt hiszem a több órás megfigyelés eredményeképp legalábbis az alapjait sikerült elsajátítani az Ultinak, még utána is olvastam neten ... talán jövőre ki is próbálom :-)

Kicsit sűrű volt a program és rövid az otthon tartózkodás de azért még másnapra egy társasjátékos nap Filével meg Brigivel belefért mielőtt este repülőre ültem volna.

Finnországban aztán sűrű szerepjáték illetve ennek a hétnek az elején Grand Theft Auto IV volt a program, mielőtt a korábban már említett munkába kellett volna menni. Hideg van, ma reggel -18 fok volt, most pedig esik a hó. Tél nem lesz, mert holnap-holnapután már plusszokat igérnek. Kár.

Az elmúlt egy hétben sötét, esős és hűvös idő volt, minden szürke és a nap sem süt. Aztán tegnap reggel esett egy kis hó, ma meg este még több. Bár elég nedves, legalább megint fehér a táj. De ki tudja meddig? Mindenesetre a tavalyi borzalmas tél után az idei sem néz ki jobbnak, legalábbis eddig.

Ma meg holnap "kötelező" jelleggel tréningre küldött a cég. A Scrum eljárást tanuljuk, illetve a végére mindenkiből Scrum Master lesz, ami talán komolyan hangzik, de gyakorlat nélkül az ilyen tanúsítványok szerintem nem sokat érnek. És habár a cégünknél nagyon szeretnék ezt előtérbe hozni szerintem azért kétséges, hogy hogyan áll majd az ügyfelünk egy efféle módszertanváltáshoz.

Pénteken kiskarácsony lesz, szűk baráti körben. Mivel a többiek mind finnek ezért úgy gondoltam a magam részéről valami olyasmit viszek (kaját) amit biztosan nem ismernek. Így estt a választás a mákos bejglire. Finnországban nem lehet mákot kapni (én legalábbis nem tudok róla) így ezt otthonról kellett rendelni. A recept is otthonról érkezett, de amikor először elolvastam kissé kétségbeestem, hogy biztosan jó ötlet volt-e belevágni.

Ma sor került a nagy műveletre és az előbb meg is kóstoltam a végeredményt. És hát büszke lehetek magamra, mert jól sikerült. Legalábbis ízre: a teteje sajnos kicsit kirepedt, de ez nem baj. Ahhoz képest, hogy sosem sütök/sütöttem semmit - egyedül (segítség nélkül) főleg nem - igazán meglepődtem az eredményen. Mostmár csak azon izgulhatok, hogy hogyan fog ízleni az ismerősöknek :-)

Ezen a hétvégén elmaradt a szerepjáték. Sajnos. De így legalább szombaton WoWozhattam eleget. A hó úgyis nagyrészt elolvadt, vagy éppen olvadgat (már csak itt-ott vannak hóhalmok). Az ég szürke, sötét van és esik az eső, éppen WoWozásra alkalmas idő. A játékban viszont van elég hó, éppen az északi kontinens jeges vidékein jártam ;)

Azért ha az időjárás nem lenne elég rossz a hétvégére ma még túloráztam is. Szerencsére nem kellett bemenni a céghez, VPNen keresztül is szépen megoldható minden. És a munka végeztével még kicsi WoWra is volt idő. Most viszont lassan le kellene feküdni meg talán olvasni előtte Dextert. A sorozat megnézése után (vagyis közben, hiszen a harmadik évad még most megy) a könyv elolvasása is esedékessé vált.

Múlt héten vasárnap voltam megint fotózni floorball mérkőzést.

Floorball

A múltkori után néhány héttel szóltak, hogy szeretnék ha megint meg lennének örökítve. Ezúttal két mérközést is játszottak, és mindkettőt megnyerték.

Reggelre annyi hó esett, hogy a táj valóban emlékezett a télre :-)

A nagy szélfúvás miatt helyenként 30 centis is lett a hó (összesen valamivel több mint 10 centi eshetett). Reggel több helyen gázolni kellett a friss hóban, mert nem volt még mindenhol eltakarítva. A vonatok késtek, tegnap is és reggel is, tegnap olyan erős szélfúvás és havazás volt, hogy repülőket fordítottak vissza :-)

A fák is sok helyen rogyadoznak a sok hótól. És ez jó is, nem bánnám ha rendes tél lenne végre, nem locspocs meg eső. Az éjszakák így világosabbak is lennének, nem olyan borzalmas sötétek.

PS. Most is szállíngózik még ... remélem abba sem hagyja :-)

A hét közepén is már esett pici hó. Tényleg csak nagyon kevés, inkább milliméterek mint centik. Hideg is volt, úgyhogy nem változott egyből locspoccsá minden. De azért még nem volt elég hó ahhoz, hogy éjszaka világos legyen, nem volt igazi fehérség a tájon.

Kedden megjött a Wrath of the Lich King WoW kiegészítő és azóta nagyrészt azzal töltöm a szabadidőm. Meg persze készülődéssel a szerepjátékra, amire tegnap került sor. A korábbi játékok alkalmával kérdezgettem a játékosokat, hogy ez vagy az hogyan tetszett nekik és a visszajelzés alapján próbáltam javítani a játékon és úgy tűnik sikerült is: tegnap ugyanis azt mondták úgy érzik a visszajelzésük figyelembe lett véve.

Ma reggel felhős volt az ég, korán kellett kelni, mert ismét mentem fotózni floorballt. Ezúttal két mérkőzést is lehetőségem volt végignézni és fotózni, nemsokára sort kéne keríteni a képek szortírozására is. Bár épp iszonyatosan fáj a fejem, és talán monitor bámulás helyett aludni kéne :-)

Mikor délután jöttünk kifelé a játékok végeztével odakinn hatalmas hóvihar fogadott. Szerencsére csak porhó volt, nem fagyott rá a kocsira, így könnyű volt elindulni hazafelé. Még most is szakad a hó és borzalmas jeges szél fújdogál. De itt benn jó meleg van, és talán WoWozni kéne egy kicsit. :-)

Feltéve ha elmúlik a fejfájás :-)

Megkezdtem az idei télen a finnországi utak rongálását: délután téligumit rakattam a kocsira, és én még mindig szögesgumit használok. Bár itt délen talán egyre kevésbé van rá szükség, mivel régóta nem volt komoly hó/jég és talán egy sima téligumi is elég lenne, de amíg ez nem kopik el a végsőkig addig biztos nem váltok :-)

Reggel egyébként -4 fok volt és már sapka-sál-kesztyű kellett.

Holnap céges buli lesz este, vacsora meg mindenféle program keretében. Mondjuk nem kéne féktelenül bulizni, mert másnap (szombaton) szerepjáték. Jövő héten pedig Barcelónában leszek, Microsoft TechEd EMEA 2008 lesz.

Régen írtam, most sem fogok sokat, talán csak annyit, hogy még mindig nem költöztem, és jelenleg nem is tudom mikor fogok költözni. Egyre hűvösebb van, ma elővettem a téli kabátot. A múlt hétvégi szerepjáték után megvolt az első jégkaparás az ablakról hadművelet is.

Munka továbbra is van dögivel, most talán kicsit érdekesebb dolgok következnek, nem is beszélve a konferenciázásról: egy hét Barcelonában, Microsoft TechEd lesz mindjárt :-)

Közben azon töprengek mikor és hogyan meg hány napra menjek haza karácsonykor ráadásul egy érdekes disznótór program is kilátásba lett helyezve, amit szintén be kellene szervezni a téli programjaim közé :-)

Tegnap és ma is délutáni dolgaim miatt reggel kocsival jöttem dolgozni. Ilyenkor szokás szerint 6 körül kelek (borzalmas). Eddig nem is volt ezzel semmi gond, mert sütött a nap. Csak ugye már jó ideje nem keltem ilyen korán és bár tisztában voltam a dologgal, most tudatosult igazán, hogy olyankor még sötét van :-O

Ma reggel ráadásul már a fű is valahogy "keményebb" volt a szokásosnál (0 fok alatt is jártunk az éjjel állítólag). :-)

De ennek ellenére napközben csodálatos idő van, süt a nap, kék az ég. Tegnap repülni is voltam egyik ismerősömmel, elmentünk Hyvinkää-be, ahol csináltunk két touch-and-go manővert, majd vissza Malmiba. Nagyjából egy órás móka volt. Ezúttal a leszállások is jól mentek.

A jó idő ellenére ma sikerült délutánra agyhalált okoznom magamnak: egész nap az ügyfelünknél ültem, és együtt dolgoztunk meg mutogattam nekik dolgokat meg magyaráztam, stb. A munkát egy 10 perces séta zárta, hogy visszaérjek a saját gyárba. Ennek ellenére úgy érzem, hogy képtelen vagyok munkát végezni már ma.

Tegnap értesítettek, hogy 1 hónappal csúszik az építkezés, így mégsem költözhetek október végén saját lakásba/házba még. Sajnálatos. Persze megtehetik, 30 napot csúszhatnak büntetés nélkül. És meg is tették. Suxx.

Eddig hogy örültem, hogy az idióták maradnak az óceán túloldalán és ott lövöldöznek ... aztán most már megint valami idióta nekikezdett sorozatgyilkolni egy finn iskolában. Hurrá. :-(

Finnül tudóknak: Oppilas ammuskeli koulussa Kauhajoella - Yksitoista kuoli
Angolul tudóknak (bbc): Finnish college gunman kills 10
Magyarul tudóknak (index): Fejbe lőtte magát a finn iskolai lövöldöző

Update: Frissítettem a linkeket.

Tegnap mindenki kapott a cégnél egy lépésmérőt. Nem csak a szűken vett cégünk hanem az egész konszernben mindenki (legalábbis Finnországban de lehet, hogy máshol is). Még céges logó is van rajta.

Én magamtól sosem vettem volna ilyet, de ha már van, használom is. Most mindenki lépésszámlálás lázban ég itt

Persze nem "csak úgy" kaptuk, hanem kihangsúlyozva, hogy az ez segít az egészséges életmódban ... ja meg persze cégen belüli verseny is lesz belőle: 6-7 fős csapatokat kell kialakítani és abban versenyzünk, melyik csapat lép többet

Mindezek örömére ma az első vonatmegállót gyalog tettem meg és csak utána szálltam vonatra. De még így is messze van a napi 10000 lépés, ami állítólag az egészséghez szükséges

Témába vágóan megemlítem, hogy Panna blogjában olvastam: mások furcsán néznek rá amikor 2 villamosmegállót sétál. Hasonló helyzetben én is sétálni szoktam, mert mire megérkezik a villamos, gyakran már rég odaértem gyalog. Persze ez csak rövidtávon igaz

Mostanában amúgy borzalmas idő van: felhőtakaró egész nap, sötétség, lehangoltság. Ja meg persze sok munka meg egyéb bajok. Lassan ideje depresszióba esni.

Nem hiába sorolják a szeptembert az őszi hónapok közé: ma reggel azt mondta a légiforgalmi időjárásjelentés (amit reggelente azért hallgatok, hogy tudjam milyen az idő ;) ), hogy 0 fok van. A kocsi hőmérője ugyan többet mutatott, de mivel ő fedett helyen áll, ezért némileg hajlamos csalni. Végül is olyan 0-2 fok között volt, helytől függően. Csodás reggel

Bár a hétvégén azt mesélték, hogy Jyväskyläben már megvolt az első havazás is. Augusztusban.

Csütörtökön megnéztem készülő házamat/lakásomat. Egyre jobban áll, bár még a padló hiányzik. A csempézés már gyakorlatilag kész van. A konyhabútorok jól néznek ki - amikor választottam a színeket kicsit bizonytalankodtam, de az eredmény nagyon jó lett. Mostmár van rendes ajtaja is a helynek, nem csak egy ideiglenes. Elvileg minden menetrendszerint halad, úgyhogy talán október 31-én tényleg lehet majd költözni :-)

Háznézés után repülni voltunk: most először vittem egyszerre 3 utast. Igaz, közülük egy alig négy éves volt, de ettől függetlenül four persons on board-ot kellett jelenteni az irányításnak :-)

Délelőtt érdekes volt az időjárás, de délutánra valamennyire kitisztult, bár eléggé szeles idő volt. Útközben kerülgettünk kis zivatarzónát is, de összeségében jól sikerült a dolog, kivéve a leszállást: a pálya körül ugyanis változó erejű (ún. gusting) szél volt, amit sosem szerettem igazán. Mondjuk szerintem nem is tartozik a könnyű időjárás viszonyok közé, már ami a repülést illeti benne. Meg is lett az eredmény: pattogós lett a leszállás (de nem döccentünk azért hatalmasat). Ahogy az egyik utasom mondta, nem is lett volna igazi élmény a kisgépes repülés, ha minden tökéletesen megy. Bár mindkét felnőtt utas azt mondta, hogy tetszett neki a dolog, engem még mindig nagyon zavar, hogy nem sikerült tökéletesre a leszállás.

(Megjegyzem, hogy valahol olvastam mókás repülős dolgokat. Ezek szerint egy jó leszállás az, ami után a saját lábadon mész haza. Tökéletes pedig az, ami után a repülőgép újra használható. Ezek alapján valóban tökéletes volt a leszállásom

)

Munka ügyben megint csak nő a felelősség és hatáskör, a fizetésemben viszont ezt a cég nem igazán akarja láttatni. Bár vannak "gyenge" próbálkozások a részükről (lásd később) azért én nem bánnám ha a fizetésemben is megmutatkozna ha mindenféle izgalmas új munkakört ruháznak rám. Ha mindez nem lenne elég, immár az utolsó emberke is lassan felmond, akivel jobban-jóban voltam a cégnél. Összesen öten voltak akikkel mondhatni baráti viszonyt sikerült kialakítani, az utolsó kettő most nemsokára pakol. Ugyan van-egy két "fele-barát", de azért az nem az igazi. Összeségében tehát ... lehet, hogy nekem is új hely után kéne nézni? ;)

Az előbbi "gyenge" próbálkozásról szólva: idén ismét elmehetek ősszel Barcelónába: Microsoft TechEd Developers 2008 a konferencia neve, ahová megyek, majdnem egy hétre. Remélem idén is ugyanolyan jó lesz, mint két éve :-)

Ma olyan jó idő volt, hogy leléptem hamar munkából, és elmentem görkorizni. Egy nagyobbacska kört tettem, de utána még mindig jó idő volt és szépek voltak a fények, úgyhogy elmentem a Bodom tóhoz fotózni.

Bodom tó

Nyári képek Finnországból

Az idei nyár nem éppen a legjobbak közé tartozik Finnországban. Sokat esik az eső, és ráadásul nincs is túl meleg. Mondjuk ez utóbbival semmi bajom igazság szerint, inkább hűvösebb legyen mint hőség :-)

A múlt héten 20-22 fok volt, napsütés, ami tulajdonképpen teljesen ideális időjárás. Ezen a héten viszont rengeteget esett. Tegnap a szél is igen élénk volt, annyira, hogy esernyőt nem lehetett használni :-)

A gyorsjáratú hajókat Tallinnba törölték is a tengeren tomboló időjárás (főleg szél) miatt. Ma ugyan süt a nap, de reggel 8 fok volt. Egy szál poló kilőve. A keményebb finnek már kabátot is vettek :-)

Na de még itt az egész augusztus, talán lesz még jó idő is.

Kicsit érdekes kezd lenni a napnak a fénye errefelé. Mondjuk ez abból adódik, hogy kb fél óra múlva teljesedik ki a 60% napfogyatkozás itt Finnországban. Mai blog ajánlatom a Dark Sun kinézet ;-)

Napfogyatkozás

Update 12:32: Mivel a napfogyatkozás ténye nekem legalábbis hirtelen jött, rendes felszerelés nem is volt nálam, amivel meg lehetne nézni. Egy gyors széjjelnézés a céges irodaszer raktárban és máris kész a csúcstechnikával készült napvizsgáló eszköz: sötétbarna és széles ragasztószalag, 4 rétegben. Bár nem tudom mennyire védi a szemet (asszem semennyire), de legalább látható benne a nap meg napfogyatkozás. A nap tetején egy szép nagy terület a már le is van takarva. :-)

12:50-kor lesz teljes (60%) itt.

Update 2, 12:57: Gyors utánaolvasás után végül is nem a direktben néztük a napot a csúcstechnológiás sötétítőn keresztül, hanem egy nagy ablakon a visszatükrözödését (továbbra is sötétítve), így talán csökkentve a szemkárosodás veszélyét. Amúgy érdekes volt, az árnyékok elmosódtak, a fény olyan nyomott volt (még mindig az). Meg nem lehetett úgy érezni a nap erejét, hiába felhőtlen égen sütött.

Razide ajánlotta figyelmembe a 28 Hours in Jyväskylä projektet, illetve annak végtermékét, egy kb 10 perces mozit. Az egész úgy készült, hogy fényképezővel készült egy csomó kép, különböző sebességgel, és ezeket egymás mögé illesztve lett belőle mozi. Egy város életét kívánja bemutatni, mely város ez esetben Jyväskylä.

28 Hours in Jyväskylä (28 tuntia Jyväskylässä)

A mozi megtekinthető a honlapon egyből Flash playerrel, de letölthetőek HD felbontású AVI fileok is (amik jól mutatnak aztán 37"-es LCD:n, például

)

Érdekesen beszorultam két nyelv közé: a finnemet is javítják, ha hibát találnak benne, és a magyaromat is. Vagyis mostmár eljutottam odáig, hogy egyik nyelvet sem beszélem szépen és helyesen. Jeee

A finn esetében amúgy engem nem zavar, ha kijavítanak, mert azért csak jó mindig tökéletesíteni a nyelvtudásomat. A magyar tekintetében még nem tudom zavarjon-e a dolog, alapjában véve persze ugyanaz a helyzet vele, mint a finnel, hogy jó az, ha tökéletességre törekszem ;)

Tegnap megkaptam azokat a papírokat, amik hosszú rabságom feltételeit ecsetelik. A bankom küldte őket, mivel egy elég méretes (legalábbis nekem) összeggel fognak megtámogatni lakásvásárlás ügyében. Már a szerződésemet is láttam, amit meg a tervező vállalattól kaptam - akik az eladók jelen esetben. Holnap lesz aláirosgatás mindkét helyen. Költözés meg ősszel.

Hétfőn sikerült a konyhabútorok szineit is eldönteni. Nem volt egyszerű, mert elég nagy volt a választék. Erre is csak azért volt lehetőség, mivel ilyen "korán" ugrottam bele ebbe az üzletbe. Ugyancsak eldöntésre kerültek a csempék: konyhában, fürdőszobában, saunában.

A döntés után még kicsit módosítani kellett, miután berajzoltam a konyhát is a 3D modellbe, amit csináltam a házról. Ez a modellezős dolog elég jópofa: én a Google SketchUp programot használtam, amivel pillanatok alatt meg lehet rajzolni a megközelítő mását például egy lakásnak meg bútoroknak. A tanulási folyamat is borzalmasan egyszerű volt, néhány tanító videót kellett csak végignézni. És így most könnyedén tudom mondjuk a bútoraim elhelyezését tesztelni a lakásban. Kár, hogy az életben nem úgy lesz új polcom, hogy Ctrl-t nyomva tartva mozgatom a régit

De a program használata már máshol is körvonalazódik: szerepjátékozás során öt perc alatt felúzható mondjuk a diszkó terve, ahová a vámpírkarakterek betévednek :-)

Lassan közeledik a nyári vakációm ideje is, szokás szerint aki szeretne valamit Finnországból az jelezze felém. Kocsival megyek haza, úgyhogy viszonylag szabadon lehet rendelni ;) Akit a pontos dátum is érdekel, keressen meg emailben.

Az elmúlt időkben nem nagyon írtam ide, most is csak röviden fogok. Lakásokat nézegettem errefelé, mert úgy tűnik finnországi tartózkodásom egyre csak nyúlik, és hát az albérletet ugyan lehet fizetni, de végtelenül sokáig már nem feltétlenül érdemes. Mert ugyanígy fizethetnék mondjuk lakáshitelt is vissza a banknak :-)

Úgyhogy nézelődés után úgy tűnik, sikerült találni egy kellemes kétszobás lakást (ikerháznak hívják az ilyet talán magyarul?), ami ha minden igaz, ősszel elkészül és ha sikerül a papírokat meg lakáskölcsönt elintézni akkor az enyém lesz. Ez még egyenlőre folyamatban lévő ügy, de majd még írok róla többet ahogy telik múlik az idő.

Másrészt újabban kevés időt töltök a PCmmel, ehelyett Wiizek. Talán már mindenki halott róla, mókás kis konzol, nekem nagyon megtetszett miután kipróbáltam, és nem is tartott sokáig mire rávettem magam a vásárlásra. Árban is elviselhető volt, egy XBoxot vagy PS3-at nem igazán vettem volna. Mondjuk ez az első konzolom, és egy hónapja még nem gondoltam volna, hogy valaha is lesz ilyenem :-)

A múltkori írás pontosításra szorul, nem a tavasz hanem a nyár van mostmár itt. Süt a nap, kék az ég, a hétvégén 21-22 fok volt itt a főváros környékén. A fák hirtelen rügyezni kezdtek - ami talán inkább azért még a tavaszhoz tartozik.

Mindenesetre voltam fotózni is kicsit ha már így tavaszodik. A képeket megpróbálom ma délután vagy este felvarázsolni netre. Sikerült két nyulat is lencsevégre kapni, bár meglehetősen félős állatok. Igy aztán az "ágyúval" kellett rájuk vadászni (vagyis az 50-200mm objektívval), mert így elég távol maradhattam tőlük, hogy nem menekültek folyamatosan :-)

Ma reggel a vonatok megint mókáztak kicsit, az eredetileg tervezett ki is maradt, úgyhogy helyette alternatív közlekedési eszközt kellett keresni. Pedig se hó, se fagy, se vihar, se semmi nincs, csak jó idő, ilyenkor azért pontosan szoktak közlekedni a vonatok.

És végül arról, hogy csináltam egy másik blogot. Angolul és .NET kódolással kapcsolatban. Mivel én lusta voltam a saját blog motoromat megcsinálni két nyelvűre (talán majd egyszer), ezért másik szolgáltatót választottam. Nem tudom az ezt olvasók közül kiket érdekel .NET fejlesztés, mindenesetre itt olvasható néhány kezdeti írás: SeventhHorseman .NET. Mondjuk a blog motorja nem a legalkalmasabb kód közzétételére, úgyhogy ha találok jobbat lehet még gyorsan elköltözik, de a címe ez marad.

Most összegyűlt pár dolog, amiről írni lehetne. Kezdjük az elején. Múlt héten amikor hazajöttem egyik nap, feltűnt, hogy a könyhacsap mögött a törlőrongy vizes. Aztán kis vízpatakokat fedeztem fel, amint a konyhaszekrény mögül folydogáltak. Vidámság.

A víz fentről jött, ezt hamar megállapította a karbantartó cég embere, aki azonnal házhoz jött. Talán a gondnok jobb szó rá, nem tudom hogyan fordítanám le. Mindenesetre víz azóta a konyhában nem jött, viszont most kaptam másfél hétre egy szárítógépet, ami a konyhában fúj és megy és párátlanít. "Jó" ám folyamatosan ezt hallgatni, nem beszélve a sok csőről és vezetékről ami a konyhában van.

Na de ha ez még nem lenne elég, hétvégén (pénteken) este egy dudor jelent meg a tetőn, ahogy elkezdett a festék alatt felduzzadni. Ez már a nappaliban volt, ami kicsit aggasztóbb talán. Mindenesetre a felgyűlt víz nem tudom honnan jött, de szerencsére nem jött sok, és nem is folyamatosan folyt, csak felduzzasztotta ott, aztán úgy maradt. De azóta nem csorgott onnan sem több.

Mindenesetre ha a fenti szomszédok nem lenne elég ok elköltözni, ez már talán igen. Úgyhogy ennek örömére tegnap megnézésre került 3 lakás - 1 épülőben lévő és 2 már "használt" - de igazából még nincs nagy előrelépés ebben a témában.

A hétvégén volt megint szerepjáték, és most a 4 napos hétvégén dupla menet is lesz.

A tavasz megjött végre ide is. Múlt héten végig napsütés és kék ég volt, mára sajnos felhős lett az idő, de nem esett az eső, és még mindig 10 fok felett maradtunk. Mondjuk a felhős idő a sok nap után kicsit depressziós érzéseket kelt - na de nem úgy, mint a nagy sötét tél :-)

. Ma egész nap ennek örömére kurzuson üldögéltem, és ez lesz a program holnap és holnapután is.

És ma végre sikerült sort keríteni a régóta húzódó repülésre is.

Az indulás természetesen Malmiból volt, de pechemre a torony már korán bezárt. Úgyhogy leszállásokat nem lehet gyakorolni ilyenkor itt. Ezért átruccantunk Hyvinkää-be. Ez olyan 15 perc repcsivel. Ott is van reptér, irányítás ugyan nincs, de lehet leszállásokat gyakorolni. A vártnál sokkal jobban mentek a dolgok, úgyhogy nem is vacakoltunk vele sokat, vissza Malmiba.

Na röviden ennyi most.

Mit is lehetne mondani, mint, hogy telnet múlnak a napok. Hétvégén általában szerepjáték van, hétköznap meg mostanában eleg nagy hajtás a melóhelyen (egyre mélyebbre ássuk magunkat BizTalk ügyekben).

Az időjárás is javulgat, bár még reggelente hűvös van (akár 0 fok környékén is), délutánra viszont kellemes 10 fok közelébe szokott kúszni a hőmérő. Repülésre is alkalmas lenne az idő, viszont a repcsik halálosan le vannak foglalva, úgyhogy nem tudom abból mikor lesz valami.

A héten a kocsira is visszakerült a nyárigumi. Ezúttal 0 sorbanállással sikerült a cserét elvégeztetni, de gondolom csak azért, mert még a nagy roham előtt sort kerítettem rá. Némelyik kollégám furcsán kérdezi, hogy miért nem cserélem le én magam a kerekeket ... egyrészt lusta vagyok, másrészt rendes szerszám híján csomó időbe kerülne. Mármint szerszám van, de nem ilyen hatékony céleszköz, hanem csak amivel épp el lehet végezni a cserét (alapszerszám?)

Ma egyébként távmunkanapot tartok, itthonról kényelmesen elvégezhető munkákat gyűjtöttem össze mára (egész héten ezeket vadásztam).

A rövid és hirtelen tél után most úgy tűnik végre itt a tavasz

Tegnap és ma is 10 fok körülig megy a hőmérséklet és süt a nap. Sőt, tegnap az év első szúnyogát is sikerült megfigyelnem, ahogy próbált behatolni az ablakomon, sikertelenül.

A hétvégén volt szerepjáték meg munka. Szerepjáték szombaton, munka szombaton és vasárnap. Szerencsére a szombati csak 1 órán át tartott (meg jó néhány órányi felügyelet, ami alatt semmi sem történt), viszont vasárnap reggel a projekt vezetője már nem tudta elviselni a hiányomat és berendelt a gyárba. Aminek azért örültem nagyon, mert szerintem mindent el tudtam volna intézni telefonon és VPN kapcsolaton keresztül, de neki ez nem volt elég. Kaptam ugyan ingyen kebabot, dehát ez sovány vígasz arra, hogy hajnalok hajnalán berángattak ide (ok, jön túlórapénz is, de inkább aludtam volna).

Az utóbbi napokban Finnország "legjobban lefedett 3G" hálózata (így reklámozzák) kicsit nem akar működni rendesen. Én ugyan nem közvetlenül hozzájuk tartozom, de a virtuális szolgáltatóm az ő fizikai hálózatukat használja. Hiába nagy cég meg finn imidzs meg minden, ha egyszer szarul működik. A finnek meg ugye mindent megvesznek a mi drága vagy rossz, csak mert finn. Bah.

Hosszas várakozás után végre megérkezett a tél ;) Reggel a vonatok sem igazán jártak a hatalmas hó miatt, a buszok késtek vagy inkább nem jártak (Leppävaaraban egy busz a fél utat elállta miután karambolozott kicsit, megbénítva a buszpályaudvar működését). Most is sűrűn havazik még. A régóta "várva várt" tél végre megjött. Ráadásul mínuszban vagyunk, úgyhogy porhó van.

A nagy öröm persze csak 2 napig tart, péntek-szombaton már 5-7 fok lesz, plusszban, úgyhogy ez az irdatlan hómennyiség mind vízzé változik. Már alig várom.

Tegnap majdnem verekedés lett a vonaton, amikor a kis taknyos (10-14 éves) sötétebb bőrű (a néger az csúnya szó?

) gyerek és az öreg finn rasszista nő összeszólalkozott. A fiatalok csoportosan utaztak, nemek és bőrszínek vegyesen (a sötétbőrű hímek a finn szőkékre, a finn szőke csajok a sötétbőrűekre buknak??

). Az egyikőjük a lábát a szembenlévő ülésen tartotta, és ez nem tetszett a néninek.

Először csak rászólt, hogy vegye le, mire a válasz valami csúnyaság volt: a néninek ez persze nagyon nem tetszett, és valami olyasmi megjegyzést tett, hogy próbáljon meg kultúráltan viselkedni, nem Afrikában van ... na itt indult kicsit hevesebb szóváltás. A néni nagyon felhúzta magát, már-már ütni is készen volt, de aztán csak kiviharzott a kocsiból, hogy most majd szól vagy telefonál, nem értettem pontosan. Se az öregek, se a tájszólás, se a fiatalok finn beszéde nem mindig érthető számomra.

Igy itt húsvétkor.

Megjegyzem már csak azért is kicsit megkérdőjelezhető a néni gondolatmenete, mert úgy globál az majdnem összes ilyen korú gyerekről elmondható, hogy nem tud viselkedni amikor csoportosan vonatoznak, és igenis a natív finnek is szokták taposni az üléseket

Lassan véget ér ez a hét is - Finnországban a húsvét előtti péntek is munkaszüneti nap. Úgy érzem, szívesen pihennék is végre rendesen.

Tegnap meg ma a nap nagy részét egy másik részlegünknél töltöttem, ahol közös BizTalk-server telepítési akciót hajtunk éppen végre. A cseh kollégák eléggé megnehezítik a munkánkat, nem tudom, hogy ennyire nem értik, amit szeretnénk, vagy mi lehet a probléma. Miközben pedig mi ott a másik helyen szívunk, addig a rendes office-ban meg mindenféle más "izgalmas" dolgot akarnak elvégeztetni velem. Tegnap is miután visszakeveredtem, csak rohangáltam az emeletek között.

Szóval ma végre pihenhetek.

Valami befektetési társaság most az egész naagy cégünket meg akarja venni (nem vagyunk nagyon drágák, alig 1.11 milliárd euró). Erre a hírre a részvényeink (TietoEnator) gyorsan majd 50% drágultak. Kár, hogy az alkalmazottaknak nem mondták el ezt a hírt már előre

De az igazgatóság szerint az ajánlat nem tükrözi a cég valódi értékét, így valószínűleg nem fogadják el.

Reggel a hó is esett, és most is hideg van. Szerencsére így délutánra már kiderült, a nap is süt, mostmár csak a hideg maradt meg (-5 körül). Szép repülős idő, kár, hogy egyrészt foglaltak a gépek másrészt pedig más programom van még mielőtt az otthoni lustulásra és alvásra kerülne sor. Holnap esti/éjszakai szerepjáték is lesz. Lenne többször is a hétvégén, de egyik játékosomnak valószínűleg húsvéti ünnepi munkavégzése lesz

A hétvégét ezúttal nem sikerült minden törekvés ellenére sem a "teljes kikapcsolódás" jegyében eltölteni: szombaton kicsit dolgozni kellett (felügyelés). De azért sikerült agyatlan kikapcsolódást is végezni: bámulni valami filmet vagy sorozatot.

Péntek este "Lost rerun"-t játszottam, vagyis korábbi Lost évadokat nézek újra. Hihetetlen mi minden ki nem derül ezekből, mindig találni valami érdekes kis újdonságot, amire érdemes lett volna figyelni. Meg persze megnéztem a negyedik szezon következő részét is. Az utóbbi két-három részben végre elkezdtek a kirakó darabjai a helyükre kerülni, több dologra is magyarázat érkezett.

Szombaton aztán kellett kicsit dolgozni is, szerencsére csak neten keresztül, nem kellett megjelenni a gyárban személyesen. A céges notebook valami hihetetlen sz@rul van installálva, így pl. ismerősömék otthoni hálójában nem működik egyáltalán (nálam otthon "pöccre indul"). Kap IP címet, DNS szervereket, gateway címet, de semmilyen netkapcsolatot nem hajlandó ezután létrehozni. Suxx. Úgyhogy 3G mobilos neten dolgoztam, miközben szerepjátékozunk. Merthogy az is volt. Szerencsére most csak játékos voltam, így nem okozott akkora gondot a munka. Mindenesetre örültem megint, hogy mások idiótaságai miatt kell megszakítani a játékot (merthogy nem végezték el a feladatukat rendesen, vagy nem olvasták el a részletesen leírt lépéseket és rosszul csináltak valamit. Négy betű basszus, RTFM X-|

)

Vasárnap aztán megint "agyatlan" nézés volt a program, semmi értelmeshez nem volt erőm, meg aztán az idő sem volt valami szép, olvad és locspocs van odakinn. Sikerült egy rakás hardcore zenét letölteni, újabban ugyanis egyre többször érzem úgy, hogy a trance már nem elég, valami gyorsabbra és keményebbre van szükség. De azért nem mindig bírom elviselni ezt a gyors ritmust.

Végre megjelent a Csillagkapu 11. szériáját követő film, a Stargate - The Ark of Truth. Sajnos moziban nem adják, csak TVben meg DVDn lehet megtekinteni. Ez tehát a sorozat történései után játszódik, de rendes filmről van szó. Nekem nagyon tetszett, főleg, hogy így végre pontot tett a 11. széria végére. Sőt ha lehet így mondani: a Csillagkapu sorozat így lezárulhatott teljesen.

Nem így a Stargate Atlantis, amiből lehet várni az ötödik szezont, most, hogy a negyedik utolsó része izgalmasan véget ért.

Az agyatlan napot mi sem tehetné teljesebbé, mint hogy a Terminátoros sorozat első szezonja szintén lezárult a részemről

Éppen befejeztük a szerepjátékot szombaton (pontosabban vasárnap hajnali fél kettő körül) és indultam volna hazafelé, amikor nem várt akadályt észleltem: az autót ki kellett ásni a hó alól. Szerencsére a gyengye tél ellenére is nálam volt a szükséges felszerelés (kefe), így sikerült elhárítani az akadályt, de hazafelé azért óvatosabban vezettem, mert tiszta havas volt az út, se elolvadni nem volt ideje, és meg a hóekék sem jártak rendesen.

Most mindenesetre van hó. Éppen most is esik még hozzá egy kicsi. Kíváncsian várom meddig lesz tél, most hogy február végén beindulni látszik. Vagy legalábbis ezt a látszatot kelti.

Mindenesetre télünneplős rituálé gyanánt tegnap a ház előtt egy hatalmasat estem (így mutatva be áldozatot a jobb tél érdekében a csúszósság szellemei előtt

), úgyhogy a jobb oldalamon alvásról le kellett tegnap legalábbis mondani, és még ma sem teljesen tökéletes, de legalább már az ülés nem zavar

Annál inkább zavar, hogy nem tudok könyökölni. De hát kell nekem a havas udvaron járkálni. De az egészet rákenhetem a globláis felmelegedésre: mivel nem volt igazi tél, elszoktam a csúszkálásos járástól ;)

Ma befejeztük a próba projektet amit az ügyfelünknél csináltunk, és ennek az eredménye alapján lassan elindul majd a rendes projekt. Nem sokszor van rá mód, hogy ilyen alaposan feltérképezzük az igényeket és lehetőségeket, mielőtt valódi munkát kezdünk el végezni (vagyis POC-ot csinálunk, Proof of Concept).

A hét végén maratoni szerepjáték megmozdulást tartottunk. Délelőtt fél 12-re érkeztem a helyszínre, és hajnali 3 is elmúlt, mire hazaértem. Előre el lett döntve, hogy ilyen hosszabbat játszunk - mondjuk így még egy mozi is belefért. Nem valami jó film volt, de ha már World of Darkness volt a szerepjáték, akkor egy vérfarkasos film igazán odaillik (Skinwalkers a címe, és hacsak valaki nem érez extrém késztetést vérfarkasok iránt, nem ajánlom megnézni) ;)

Most hétvégén pedig foly.köv, mivel nem értünk a történet végére. Újabban variáljuk, hogy melyik héten mit játszunk, mert többféle játék is folyamatban van, meg a társaság mérete is változó, arról nem is beszélve, hogy a mesélő sem mindig ugyanaz.

Az ötlet áradatom még mindig kitart, vagyis vannak ötleteim, minek kellene történnie a játékban. Amikor régebben játszottunk még otthon, sokszor volt probléma újabb ötleteket találni, de most már egy éve folyamatosan tele vagyok velük. Ami persze csak jó. De azért időnként én is kölcsönzök innen-onnan varázslatos tárgyakat vagy ötleteket

Munka is van ám, bőven, ha másfél munkanapot dolgoznék egy nap, akkor is ellenék vele jól. Ami persze jó is meg rossz is. Elég sok időt töltünk az ügyfelünknél egy projekt keretében, és emiatt a rendes munkahelyemen a dolgok kezdenek felgyűlni. Holnap épp olyan nap lesz, hogy az ügyfelünkhoz nem megyünk, úgyhogy utol kellene érnem saját magamat.

Hétőn amúgy egy másik projekt (majd egy évig tartott, én mondjuk csak nyár óta kerültem bele kicsit) zárása volt, úgyhogy kaja meg pia keretében beszélgettünk néhányan (a cég fizetett mindent, és a piába sör, bor meg siideri is beletartozott).

Az idő borzalmas, 3-4-5 fok van. Tegnap éjjel hóvihar volt (esett a hó és fújt a szél), reggelre már olvadt rendesen, délutánra pedig már szinte nyoma sem volt (mondjuk 5 fokban furcsa is lenne ha megmaradna). Idénre már nem is mondanak igazi telet, teljesen lehangoló ám így Finnország. Mondjuk szerencsére a nappalok mostmár durván kezdenek hosszabbodni, már világosban kelek (vagy legalábbis nem teljes sötétben) és a nap még nem nyugszik, amikor hazafelé indulok. Csak a csúnya esős idő nem jó.

Valószínűleg idén már nem lesz tél Finnországnak ezen a déli részén. Most ugyan nagy pelyhekben hull a hó, már megint van jó néhány centi, de délutánra 4 fokot jósoltak, péntekre 5 fokot és esőt, úgyhogy tulajdonképpen ez a mostani hótakaró csak arra szolgál, hogy borzalmas latyak legyen belőle délutánra.

A hét hátralevő részére is + fokokat jósolnak, sokat.

A korábbi években a hó nem csak azért volt jó, mert nem volt latyak, hanem azért is, mert éjszaka fényt ad (vagyis visszaver, ha teljesen pontosak akarunk lenni), amitől aztán a hosszú és sötét éjszakák nem voltak annyira sötétek. Márpedig szerintem ez fontos szempont (legalábbis nekem) abban, hogy elviseljem ezeket a sötéteket.

A munkahelyemen most megint nagy a forgalom, állandóan szól a telefonom, és így nem tudok egyetlen feladatra sem hosszabban koncentrálni. Ha így folytatódik a dolog, kénytelen leszek kikapcsolni, mert így meg semmi sem készül el, hogy folyton valaki félbeszakít

Mindenesetre talán jövő hétre sikerül végre az egyik projektet lezárni, ráadásul teljesítmény alapú jutalmazással is kecsegtetnek. Jővő héten hétfőn egy másik projekt lezárásaként "eszünk, iszunk, mulatozunk" kötetlen projekt-lezáró meeting lesz - már régóta várok ilyesmire

Tegnap voltunk ismét pókerezni a Grand Casino Helsinkiben, de ezúttal négyőnk közül senki sem jutott közel a végső asztalhoz. Én a magam részéről a türelmetlenségre kenem amiért kiestem, nem a szerencsére (vagyis annak hiányára) ;)

Ma ismét távmunkáztam. Reggel vagy másfél órát az ágyban töltöttem, ölemben a notebookkal, meg néha telefonáltam, de főleg doksikat olvastam. Aztán utána felkeltem és asztalnál is dolgoztam

De így nagyon jó ám dolgozni, főleg, hogy kicsit kezdek beteg lenni (náthás leginkább). A betegség legjobbkor jön persze, itt a hétvége, szerepjáték lesz és holnap este menni kéne Armin van Buurent is meghallgatni.

Tegnap este amúgy ismét póker volt, mostmár csak rendesen játszunk (házi játékot), a kuchen időszak úgy tűnik lezárult - talán még valamikor lesz megint. Tegnap sikerült majdnem megduplázni a pénzemet, úgyhogy végül is jó nap volt - vagy csak szerencsém volt ;) Bár én úgy éreztem, hogy nem nekem "járnak a lapok", hanem másoknak. Úgyhogy ehhez képest örülök az eredménynek. Kell is a gyakorlás, jövő héten ismét megyünk kaszinóba játszani tournamentet.

Ma az időjárás is elég furcsa volt, reggel felhős, délelőtt napsütés aztán kis hóvihar, délután pedig kék ég napsütés megint. A hőmérséklet egész télies volt, -5 fok. De hétfőre már megint meleget mondanak, és a mai kis hóesés ellenére sincs igazán túl sok hó

Visszatérve a náthára, a gyógyszereim éppen kifogytak, úgyhogy patikába járást is kell gyakorolni.

Pénteken sort került végre első távmunka napomra. Reggel nyolckor céges notebook bekapcsol, VPN beizzít és hajrá. Minden tökéletesen megy, mintha csak a "gyárban" ülnék, csak ezúttal itthon ülök. Személyesen senki sem zavar, néhányszor szólt a mobilom meg a cégen belüli üzenőprogramon no meg emailben kerestek. Alapjában véve sokkal jobban tudtam haladni, mintha bementem volna, mert könnyebb úgy koncentrálni, hogy nincs jövés menés állandóan.

Hetente egy ilyen napot lehet kivegyek, persze munkahelyzettől függően, mert azért nem teljesen minden oldható meg távolról. És amikor véget ért a munkanap, csak elraktam a notebookot, és már itthon is voltam

Szombaton szerepjáték, ezúttal ismét én meséltem (utoljára három hete). Ezúttal sikerült negatív visszajelzést is kapni. Ez bár önmagában véve nem jó, viszont ha sosem kapok, akkor kicsit elgondolkodtató (mármint olyan szempontból, hogy mernek-e rendes visszajelzést adni a játékosok). Azért voltak pozitív dolgok is, majd meglátjuk legközelebbre hogyan sikerül javítani az összeképen.

Ma reggel szép napsütéses idő volt, gyönyörű kék ég. Kezdtem megörülni neki, mivel múlt hétvégén kinéztem egy jó helyet a környéken, ahol szép naplementét lehetett volna fotózni. Akkor nem volt nálam fotómasina, de úgy gondoltam, hogy ha jó idő lesz valamikor, meg lehetne próbálni. Úgyhogy a mai délutánra ezt be is ütemeztem, erre most épp nyugatról egyenfelhőtakaró fedi be az eget: úgy tűnik a fotós terveket el kell halasztani megint.

Ma délután egész cég szintű gyűlésünk volt: ilyenkor kedvenc igazgatónőnk beszél valamiről, most épp a 2007-es évet értékelte többek között, bár ezen a szakaszon hamar túljutott már az elején. A következő szakasz homályba merül számomra, mert ez volt az az időszak, amikor nem tudtam tovább ellenálni a délutáni alvás hívásának.

A középső részt így sikerült kihagynom, az utolsó harmadában pedig ismét ébren voltam. Nem tudom mi lehetett, mert amúgy nem voltam különösebben álmos vagy fáradt. A meleg előadó és a monoton hang talán. :-)

Ma fagyos nap volt, meg tegnap is. Tegnap sikerült délutáni sétálás közben elcsúsznom és beletérdeltem a jégbe, ami nem volt teljesen fájdalommentes akció, de szerencsére nem is volt olyan súlyos mint néhány téllel ezelőtt Jyväskyläben. Rövid színes karikák látása után már járni is tudtam ismét :-)

Mára meg szinte teljesen elmúlt, csak ha nyomkodom akkor fáj. Valamilyen misztikus oknál fogva nem túl rendesen lett leszórva az utak nagy része, úgyhogy mindenfelé óvatosan kell közlekedni. Persze már közeleg az előrejelzett plussz fok és eső. Egy kis eső sokat segíthet a csúszóságon ;-)

A tegnapelőtt bejelentett hóvihar tegnap valóban megjelent, esett is jókora mennyiségű hó, de aztán estére 2-3 fok lett, úgyhogy olvadni is kezdett. Azért még ma is van belőle, sőt, a reggeli enyhe fagy után kifejezetten mókás volt reggel közlekedni, mert sok helyen korcsolyapályává változtak a járdák. Valahol meg még az éjjel kedvesen rákotorták a hókotrók az útról a havat a járdára, ami reggelre megfagyott, úgyhogy a túrabakkancs nem ártott volna helyenként. Aztán ma délutánra eltűntek a felhők teljesen, nincs más csak a kék ég, kicsi hideg meg kicsi szél (igazi jó repülős idő, kár, hogy dolgozni kell).

Munkahelyen most el vagyunk látra tennivalóval rendesen. Már két napja egyik ügyfelünk irodájában töltöttük a napot kollégámmal, ahol ki kell próbálnunk új technólógiákat: Biztalk Server integrációt csinálunk, ami Oracle adatbázishoz kapcsolódik (kliensnek pedig WCF technológiát használó .NET kliens lesz). Ráadásul ez egyenlőre csak ilyen "kipróbáljuk, hogy működik-e" projekt, tehát nem lesz belőle valódi termék. Úgyhogy egyenlőre legalábbis marhára élvezem. Kivéve, hogy már második napja hat előtt keltem reggel (és persze este nem fekszem korábban), egész nap dolgozom sokat: annyira fáradt vagyok, hogy valószínűleg ha ma hazajutok egyszer, nagyon hamar alvásra kerül majd a sor

Tegnap este még pókereztünk is kicsit, szokásos házi játék, sit-n-go tournament. Két egymást követő kuchen póker után tegnap megint normális játék volt. A két héttel ezelőtti kuchenes játékról már írtam, de egy hete is beszerzett a házigazda "büntető kaját". Valami marcipános - barack zselés szörnyűséget a Lidlből, amely annyira rossz volt ízben is és kinézetben is (mintha valami szörnyű lisztes marcipános undormányt ennék), hogy nem fogunk vele többet próbálkozni

Ma reggel egyik munkatársam - akivel már egyébként nem először beszéltem - mondott nekem finnül ... valamit. Nagyjából egy olyan 15-20 másodperces beszéd volt. És SEMMIT nem értettem belőle. Pedig eddig nem volt ilyen gondom még sosem. Valahogy nagyon akcentussal beszélt, vagy nem is tudom

Kicsit olyan érzés volt, mint a Eurotrip filmben amikor a buszon utaztak, és az egyik futballhulligán valami félelmetes angol akcentussal mondott valamit. De hogy mit?? :-D

A mai reggel nem teljesen optimális. Először is, bár már fél kilenc, azért még sötét van (így aztán valamivel nyolc előtt nem is volt vidám felkelni). Másrészt nem önként keltem ám fel, hanem dolgozni kéne, megint használatba vétel van. Szombatonként alvásra vagyok kalibrálva, így különösen nehéz felkelni

Szerencsére hálát adhatok a VPN isteneinek amiért nem kellett még korábban kelni és behurcolni magam a "gyárba": így ugyanis itthonról, meleg kakakót kortyolgatva egy fokkal mégiscsak jobb.

Egészen addig, amíg ki nem derül, hogy rossz jelszót küldtek a teszteléshez, és most zárolva van az accountom (amivel tesztelni kéne, szerencsére nem a rendes accountomról van szó). Vidám nap lesz.

(talán hamar túl lehet esni a munka részen, és délután már szerepjáték is lehet)

Sikerült visszajutni Finnországba. Úgy gondoltam írok néhány szót az utazásról.

Hazafelé Finnair repített, semmi különös. Annyi megjegyzés, hogy az ételek terén egyre jobban takarékoskodnak a rendes légitársaságok: csak valami kis szendvicset adnak és kész. Régebben néha még akár "meleg" vacsora is volt. Most csak uzsi. De legalább adtak kéztörlőt (lentebb megérthető miért írom ezt).

Aztán jött Budapest - Debrecen. Ezt a Cívis Transzfer végezte ezúttal, mikrobusszal. Annak ellenére, hogy kis várakozás volt mielőtt tényleg elindultunk (mivel megvárnak más utasokat, nem csak egyedül utaztam) ez volt a legkényelmesebb módja a hazajutásnak amit négy év óta tapasztaltam. Csak ajánlani tudom őket, háztól házig szállítanak, a repülőtértől haza (meg később vissza). Ha tekintetbe veszem mibe kerülne egy teljes áru vasúti jegy, illetve, hogy az mekkora macera (+ pesti tömegközlekedés, bár mostmár Ferihegy 1-en is megállnak állítólag) számomra simán megéri a kényelmet az általuk kínált ár (12500 HUF - mintegy 50€ - oda vissza a reptérre).

Akkor az utazás másik fele, visszafelé. Szintén Cívis Transzfer, de kicsit hamar kiértünk Ferihegyre (több mint három órával indulás előtt). Bár inkább hamar, mint később!

Checkin csak a gép indulása előtt két órával van Ferihegyen (ahol egyébként tanulhatnának sorbanállás menedzseleést a finnektől). Már készültem, hogy kinn fogok ácsorogni, de aztán rákérdeztem, és self service checkint bármikor lehet csinálni. A self service checkinnél nem állt senki, úgyhogy ezen fél perc alatt túllestem (mellettem sokan álltak hosszú sorokban - az emberek nem teljesen normálisak

), a baggage dropnál a hölgyek szintén üresen álltak (mivel mindenki inkább a hagyományos checkinhez áll sorba), úgyhogy a csomagtól is megszabadultam, irány befelé. Ezen kívül a self servicenél kezét lábát törte egy szintén fiatal hölgy, hogy segítsen, de támadását hárítottam ;) Ezt azért tartom fontosnak elmondani, mert így akár kevésbé rutinosak is túlleshetnek ezen a procedúrán sérülés nélkül.

Ferihegyen a dohányosok - nem dohányosok elkülönítése nem valami sikeres (ellentétben Helsinkiben) és egyes nem dohányzó részek is cigarettafüstben úsztak. No meg őrült meleg volt odabenn (a kabátot feladtam a bőrönddel együtt, bár nem emiatt). Visszafelé Malév gép volt, itt már törlőkendőt sem kaptunk, és a kiszolgálás is a megszokott szinten aluli volt. De legalább megmelegíteték a szendvicset

Na röviden ennyi

A hétvégén ismét szerepjáték volt, ezúttal Werewolf (ezt is ki kellett próbálni). Kicsit az eleje nehezen indult, mivel közben a cégnél megint program használatbavétel volt, és távolról kellett felügyelnem, aztán történtek mindenféle gondok. De végül az sikeresen zárult, és utána már nem volt gond a játékkal sem, megint sikerült jó későig elhúzni.

Még visszább térve kicsit, csütörtökön gyerekfotózást végeztem, manósapkás apróságok. Érdekes élmény volt: három nagyobbacska (3-5-7 év) meg egy nagyon kicsi (2 hónap), és mindezt egy képbe. Még egy gyerekről is nehéz képet csinálni, hát még három+egyről. De végül a sok közül csak sikerült találni néhányat, amik jól sikerültek. Mindenesetre a végén már mindenféle eszközt be kellett vetni, hogy egy fele nézzenek és mosolyogjanak is közbe (plüss játékok, viccelődés, anyuka segítsége, stb, stb

Újabban RAW képeket kezdtem el gyártani a fényképezőgéppel. Eddig volt elég teendő és tanulnivaló a fotózás kapcsán, hogy ezt a lépcsőt ne lépjem meg, most pedig így néhány alkalom után nem tudom akarnék-e visszamenni (bár a RAW+JPG mód megfelelő kompromisszumot kínál). Mindenesetre RAW képekből jót gyártani sokkal könnyebb, mint JPGből. (Technikai értelemben persze ... nyilván a kép tárgyát, komponálását tekintve mindegy, hogy melyik formátumban készül. Csak hát a végeredmény számít, nem egyik vagy másik).

A munkahelyemen egyre jobban látszanak a munkámban a változás jelei, bár a régi dolgok még visszaköszönnek gyakran mégis egyre több érdekes dolgot csinálhatok, és ha minden igaz ezek száma nem is fog csökkenni.

Immár megoldottam minden logisztikai problémát karácsony kapcsán is, úgyhogy mostmár csak azért kell drukkolni, hogy pénteken ne legyen ónos eső (nem ez lenne az első alkalom), sztrájk (ilyen még nem volt) vagy más hasonló rémség a hazautazás alatt :-)

Pénteken délutánra sikerült túlesni a négy napos kurzuson, így összesen 8 napnyi képzés volt ebben a gyűjteményben. A végén aztán a hosszú munka eredménye is megjött: Software Architecture Professional Certificate. Elviekben tehát már mindent tudunk ebben a témában, aztán lassan ideje gyakorlatban is kamatoztatni. Sok érdekes dolgot hallottunk amúgy, de összeségében úgy érzem az első négy nap (ami Svédországban volt) tudás tekintetében többet ért, mint ez a második négy.

Bár minden kényelemmel el voltunk látva ott (az első két napon a hosszú kurzusórák után úszás és sauna következettt nekem, nem is beszélve a kajákról), azért egész nap új dolgokat feldolgozni elég fárasztó (persze tudom, valamikor egyetemre is kellett járni, de azért ott sem ennyire tömören jöttek a dolgok ... meg aztán az már régen volt amúgy is

). Úgyhogy pénteken este sikerült is 10 órát aludni egyhuzamba, pedig Naantaliban sem voltam fenn sokáig.

Szombaton aztán szerepjáték következett, na ezt is kicsit elhúztuk (délelőtt 11-re mentem oda játszani és éjjel 2re értem haza). Bár konkrétan játékkal ebből 2-3 órával kevesebb telt, a többi részét más dolgok tették ki (de ezek is kapcsolódtak a szerepjátékhoz). Mindenesetre azt hiszem sikerült ismét jó játékot készítenem a játékosoknak, a visszajelzések alapján. Azt mondtak, hogy érzelmileg felkavaródtak és nagy hatással voltak rájuk a történések :-)

Mondjuk egy általam is sokat szeretett NPC (non-player character, nem játékos karakter) sajnos örökké eltávozott a világból (és már kb fél éve jelen volt, mármint valós időben).

Az időjárás mostanában szörnyűséges, napközben sűrű felhők vannak az égen, úgyhogy félhomály van egész nap. Mostmár van annyira sötét, hogy 9 körül talán elkezd kicsit világosodni, és négykor már teljesen sötét van, ráadásul még hó sincs. És még csodálkozunk, hogy a finnek sokat isznak

Mindenesetre legalább ma valami érdekeset csinálhattam a munkahelyemen: változatosság és új kihívások. Azért délután még sort kellett keríteni a régebbi munkák kapcsán némi betanításba. Bár ez a része nem esett jól a munkanapnak, legalább azzal a tudattal csinálhatom, hogy emiatt aztán végleg megszabadulok pár régóta rámragadt projekttől. :-)

Vasárnap reggel autóznom kellett, úgyhogy kicsit meglepetésként ért a 10+ centi hó, ami esett. Amikor kilenc előtt nekivágtam még esett is, az utakat még nem tisztították meg, úgyhogy elvégezhettem az idei tél első ABS próbáit, meg persze az autó hátuljának "lengetését" kanyarban.

Azért nem tartott sokáig a jó idő, mert délutánra már tiszta latyak volt minden, és hétfőn is folytatódott az olvadás.

Vasárnap egyébként moziban voltunk, a 30 Days of Night című filmet néztük meg szerepjátékos társaimmal. Mivel ugye mi is vámpírosat szerepjátékozunk, így aztán a vámpíros filmre is szívesen elmegyünk. Maga a film nem volt rossz, de néhány nagyon nagyon furcsa vágás volt benne - nem tudom, hogy máshol is így mutatták-e be, vagy esetleg a finn mozikba került csak ilyen csúnyán vagdosott verzió. Mindenesetre időnként olyan érzésem volt (és a mozi után megbeszéltük, hogy nem vagyok ezzel egyedül) mintha hiányoznának részek. Persze a történetben is voltak hibák, de hát azt már megtanultam, hogyan nézzünk úgy filmet, hogy ezekkel nem foglalkozunk.

Hétfőn rohanós nap volt, a munkahelyi költözés befejezése (ugye részleget váltottam), meg saját ügyeimet kellett intézni a városban (az autóm színt váltott a nagy locspocs közepette

. Ma (kedden) pedig Naantaliba autókáztam reggel. A korábbi svédországi kurzus második négy napja következik a hét hátralévő részében (software architect tanfolyam). A szálloda csudajó, van uszoda, sauna, úgyhogy az ultra hosszú nap után legalább némi kis felfrissülési lehetőség is van. A vacsora hasonló volt, mint Svédországban: rendkívül elegáns, az ételek kivánatosak és finomak, másfél órán át tart, és utána még éhes marad az ember. :-)

Itt egyébként délelőtt esett a hó, de Espooban reggel csak nagy víz volt mindenhol. A hét hátralévő részében talán még kicsit esni fog, hogy aztán hétvégén magas plusszfokok keretében minden elolvadjon.

PS. A költözés során a korábbi céges gépemet végleg leadtam monitorostul, így a céges notebook mellé most még egy 24" LCD is jött. Pedig én csak 22"-ost kértem

Rövidebb szünet után végre sikerült rávenni magamat, hogy megint írjak ide. Először is röviden arról, mi történt azóta, amióta nem írtam ...

A munkámat illeti, jártam egy négy napos kurzuson Svédországban, aminek nemsokára folytatása is lesz Turku mellett. "Software architect" képzés, nem tudom igazából minek lehetnek lefordítani magyarul. A munkahelyemen is változások lesznek: a korábbi munkakörömet elhagyva a cégen belül egy másik egységnél fogok dolgozni. Az új munkakörnél már nem feltétlenül közvetlenül az ügyfelekkel és azok programjaival kell foglalkoznom, hanem például újfajta technológiák vagy megolások kidolgozásával, amit aztán majd mások használnak az ügyfelek igényeinek kielégítésére. Meglátjuk milyen lesz.

Ennek kapcsán kértem és gyorsan kaptam is egy céges notebookot, úgyhogy mostmár tudok majd itthonról is dolgozni (heti egy napot lehet).

Ma voltunk munkatársakkal közösen "kocsma-villamoson". Ez a rendes villamospályán jár, de belül át van alakítva "pub" jelleggel, és lehet benne sörözni. Aki járt már Helsinkiben lehet, hogy már látta valahol ezt a piros csodát tekeregni a városban. A hivatalos neve Spårakoff, a tájékozottabbak már láthatják is, hogy Koff típusú sörrel lehet a fedélzetén találkozni leginkább. Két órát járt fel-alá a különböző villamosvonalakon velünk.

Ami az időjárást illeti mostanság, esős, felhős, csúnya idő van. Nagy ritkán van egy-egy derült nap, amikor hideg van, de általában inkább 1-2 fokkal 0 fölött vagyunk. Nagyrészt alkalmatlan az idő repülni, már jó régen nem is voltam. De ez nem újdoság, tavaly ősszel is hosszú és kényszerű szünet volt. A radiátorok azért már melegek, és hála a tuti szellőzésnek a korábbi 24-25 fok helyett ismét a téli megszokott 21-22 fok van idebenn. Néha kicsit hideg, de lassan már megszokom.

A szemem azóta már teljesen rendben van, a hátam is kellően ellazult (masszőr rulez), nem tudom volt-e igazából összefüggés a kettő között, mindenesetre ezen a téren mostmár nincsenek panaszaim.

Mi is volt még ... akartam menni kirándulni Jyväskyläbe, de az elmaradt technikai problémák miatt. Szombatonként szerepjátékozunk továbbra is, a vámpír-krónikánk sosem volt még ennyire izgalmas (legalábbis ha hinni lehet a játékosaimnak :-)

.

Holnap egész napos fejtágítás lesz Visual Studio 2008-ról (a céges notebookomra már fel is raktam, úgyhogy lesz min kipróbálni az elhangzó újdonságokat). Az oktatós napot cocktail-party zárja. A Microsoft rendezvényeire mindig élvezet menni. ;-)

Így a hétvége végére talán sikerült rendbehozni a szememet. Holnap ismét dolgozni kéne, úgyhogy kiderül, hogy mennyire viselem majd a hosszas monitor bámulást. Mindenhol LCD monitorok vannak amúgy, úgyhogy legalábbis ez némi plussz ahhoz képest, mintha régi CRT monitorokat kellene bámulni.

Ami még az előző fejlegyzésből kimaradt, hogy az orvos megemlítette, talán a hátam-nyakam-vállam merevsége és a sok ülés is hozzájárul az efféle panaszokhoz (pl. nem megfelelő vérkeringés vagy hasonló okok miatt) és javasolta a masszírozást. A cégünk támogat efféle kezelést (nem kell a teljes árat kifizetni) így a múlt hét végén még egy hát-váll-nyak masszírozásra is sor került.

A masszőr megfelelően "feljajdult" amikor nekilátott a feladatának: mégpedig mivel állítólag nagyon merevek / görcsösek az izmaim. Az ő állítása szerint nem lenne meglepő ha legalábbis a tüneteim egy része ennek köszönhető. Úgyhogy az elkövetkezendő időkben erre még többször is sort kellene keríteni. Illetve kapok majd valami nyaknyújtoztató tornagyakorlatokat, amit végezhetek.

Odakinn továbbra is hűvös az idő, a radiátorok már langyosak. De talán az elkövetkezendő napokban lesz némi felmelegedés (meg eső). Mindenesetre tegnap este amikor jöttem haza szerepjátékról, már vakarni kellett kicsi jeget az autóról (semmi komoly vagy nagy jégre nem kell gondolni még azért). Lassan téligumi csere is aktuális lesz. :-)

Azt hiszem végre itt a tél. Ma legalábbis reggel 2 fok volt, aztán délelőtt havazott durván (hófúvás, miegymás). Persze el is olvadt rögtön, de akkor is ezennel megvolt az idei tél első hóesése. Amikor mentem kora délután boltba jó döntésnek bizonyult a sapka, és bizony a téli kabát is elfért volna (2 réteg ruha + könnyűkabát már nem volt túl jó a nagy szélben).

Persz elvileg jövő héten kicsit melegebb lesz meg esős.

Onnan is lehet látni, hogy itt a tél, hogy a helyi vonatok elkezdtek 5-20 perces késéseket produkálni. Ami nem mindig olyan jó. A hét elején épp a 20 perces verziót adták elő, amikor reggel körülbelül úgy esett az eső, mintha legalábbis monszun lenne. :-)

Én meg most pihentetem a szememet, mert állítólag túl lett erőltetve. Nem is csoda, a sok rózsaszín elefántozás (értsd: WoW) után. ;-)

Elképesztő, hogy mi mindent NEM lehet csinálni, ha szemet kell pihentetni. Például az nem elég, hogy nem nézünk monitort, mert az olvasás is erőlteti a szemet. Így mindenesetre sikerült nagytakarítást tartani itthon.

Dolgozni nem mentem. Az orvos azt mondta, próbáljak meg olyan munkát kérni, ahol nem kell monitort nézni ... próbáltam neki elmagyarázni, hogy szoftvert fejlesztünk, vagy mi. És gépen dokumentálunk. Gépen tervezünk. Gépen vezetünk projektet. Gépen tesztelünk. A programozást nem is említve. Szóval inkább akkor be sem mentem. Egy kis pihenés úgyis jól jön. :-)

Tegnap rózsaszín elefántokra vadásztam (na jó, igazából rózsaszín Elekk-re, de az már majdnem elefánt). Ezen állatok különlegessége, hogy csak sörfesztiválok közelében találhatóak, ráadásul csak akkor látszanak, ha a vadász megfelelően ittas állapotba került. Kaptam valami sugárfegyver szerűséget, azzal kellett a rószaszín dögöket megregulázni 3 különböző városban, szerte a világban.

Mielőtt valaki megrémülne, az előbb esemény csak WoW-ban történt. Erre utalt a dőlt betű is (valaki kommentezte egyszer, hogy nem jó ha csak úgy rendesen beírom

Ami a másik dolgot illeti, a telet, az is közeleg. Szerdára meg csütörtökre már hópelyheket rajzoltak északabbra innen, ide pedig havasesőt jósoltak, sőt, az egyik képen már a 0 fok is feltűnt. Ma reggel is érezhetően hűvösebb volt, lassan lehet sapkát és sálat is előkeresni.

Sok sok esős és felhős nap után ma reggel végre arra ébredtem, hogy süt a nap. Talán felkelhettem volna hamarább is, de tegnap megint hosszú szerepjátékozás volt, és utána még kicsit TVztem is itthon: későn fekvés, későn kelés.

Már vagy másfél hete vártam, mikor lesz szép idő, hogy végre lehessen menni őszi fotózásra. Úgyhogy gyorsan felöltöztem és el is indultam. A nap erre rögtön elbújt egy felhő mögé, de azért nem adtam fel. A kezdeti rossz előjel után aztán hol jobban hol kevésbé sütött azért a nap, és sikerült is csinálni sok érdekes képet.

A legjobb élmény (bár kicsit szomorú

) talán az volt, amikor találtam egy fát, amin csak néhány levél maradt, és úgy gondoltam erről majd jó képek fognak készülni. Ahogy helyezkedtem az egyik fotóhoz, meglöktem egy ágat, és az azon található utolsó falevél is a földre hullott. Úgyhogy ennyivel most én is hozzájárultam a tél közeledtéhez :-)

(az említett fáról is felkerült egy kép az alább található gyűjteménybe, Az utolsó falevél címmel).

A legjobb képek megtekinthetők itt: Őszi fotók. A képek felbontása 1024 x 640 (16:10 arányúak), de akit érdekel nagyobbat is kaphat belőle, pl. háttérnek :-)

Hétfő óta rossz az egyik liftünk (kettő van belőlük) a munkahelyen. Bár máskor is szoktam gyalog járni a lépcsőn, azóta hatványozottan használom a lépcsőket. Hat emeletünk van meg kettő a föld alatt, és szegény gyüjtővezérlésű lift olyan lassan érkezik meg, hogy nekem legalábbis nincs türelmem kivárni, inkább sportolok kicsit. :-)

Ma végre fény derült arra, hogyan fog átalakulni a cégünk, hogy rendezik át a belső dolgokat. Ezzel készülünk fel "a jövő kihívásaira". Másfél órás előadás, a lényeget el lehetett volna mondani 5 percben, de kedvenc igazgatónőnk biztos szeret beszélni. Végül is ők fizették az így kiesett munkaidőt :-D

Nekem igazából se nem sok plusszt, se nem sok mínuszt nem jelent a változás. Ami talán mínusz, hogy megint változik a főnök, akivel mindenféle dolgunkat beszélni kell, aki talán nem is ismeri azokat, akik mostmár alatta fognak dolgozni. Megint bizonyítani kell neki :-P

Majd meglátjuk mi lesz belőle.

Az idő továbbra is elég rossz, esős és felhős. Délután ugyan volt némi pici remény, hogy talán kisüt a nap, de aztán erre nem került sor.

Repülésről szólva. A repülő klubunk egyik gépe múlt hét pénteken kényszerleszállást hajtott végre, miután a motorral némi kis probléma adódott, és nem adott elég teljesítményt ahhoz, hogy a repülő a levegőben maradhasson. Így a pilóta a kényszerleszállás mellett döntött, és a porvooi autópályára tette le a gépet, kicsit össze is tört, de személyi sérülés szerencsére nem történt. Mindenesetre ez a gép most egy ideig nem lesz használatban. Kiváncsian várom, hogy mi volt a probléma vele.

A dolog azért is érdekes, mert én is repültem ezzel a géppel. Kicsit furcsa érzés, hogy most ezzel történt valami. :-|

A másik Cessna 172-es gép meg szervízben van. Igaz, hogy az idő sem túl jó, de azért lassan már szívesen repülnék megint (utoljára majdnem két hete voltam leszállásokat gyakorolni).

Szombaton itt is autómentes nap volt, mint sokfele máshol. Valahogy ezek a ...mentes napok mindig olyan jól sikerülnek. Legalábbis nekem.

Ugyan itt is jó olcsó volt aznap a tömegközlekedés (mindenki csodálkozott a vonaton, amikor este utaztam rajta, hogy miért ilyen olcsó), mégis az időzítés nem jól sikerült. Nekem reggel menni kellett 20 kilóméternyit, nagyjából 6 kilónyi csomaggal. Autóval 20 perc. Tömegközlekedve talán másfél óra, és cipelhetem magam. Ráadásul egész héten nem is használtam az autót, hanem tömegközlekedtem. Úgyhogy úgy gondoltam, megengedhetem, hogy mentesítsem magam az autómentes nap alól :-P

De önkéntelenül is a számítógépmentes nap jut eszembe, ami valamikor tavasszal volt. Persze aznap volt program használatba vétel a cégnél, így aztán elkerülhettlen volt a számítógép használat.

Kíváncsi leszek mi lesz a következő mentesítő nap

Lehet, hogy lassan itt a tél. Ma reggel -1 fok volt már ráadásul a reptéren Freezing Fog -ot is jelentettek. Na de ha nem is a tél, legalábbis az ősz már biztosan. Hiába nincs egy felhő sem az égen és süt a nap.

A héten is el voltam látva munkával, bár talán kevésbé kritikussal mint a múlt héten. Ami viszont ezen a héten nagyon zavart, hogy képtelen vagyok bármire is koncentrálni mert nagyjából tíz percenként valaki vagy errejár személyesen vagy telefonon zaklat a kérdéseivel vagy - mint például ma - meetingekre kell menni. Szép és jó sok mindent csinálni meg sok mindenkinek válaszolni, csak épp ettől hosszabb ideig tart amíg elkészülnek dolgok: mert mire megtalálom a gondolataimat, már valaki ki is kergette őket megint a fejemből

Ma délutánra egy rövid repülés van betervezve. Éppen csak néhány fel- és leszállás, a reptér körülötti körözéssel együtt. Van ugyanis egy furcsa szabály, amely azt írja elő, milyen feltételek mellett lehet utasokat szállítani, és ennek teljesítéséhez kell kicsit repüljek egyedül. Amúgyis jó lesz már végre repülni, mert régen voltam.

Bepótolom kicsit a lemaradásomat, mivel nem sokat sikerült az elmúlt időben ide írni.

Szóval még augusztus elejére visszatérve felkerekedtünk és elindultunk Horvátországba. Hárman mentünk, File, Brigi meg én. Hajnalban indultunk, nagyon korán, a cél pedig Pag szigete volt, azon belül is Pag városa, ahol egy apartmant kellett elfoglalni. Pag szigete először kicsit rémisztő volt a maga kopárságával: ahol ugyanis a komp kikötött eléggé nem volt növényzet, csak sziklás tengerpart. Ez egyébként a strandokra is jellemző, vagyis inkább kavicsos-sziklás, mintsem homokos - bár utóbbit is lehet találni, valószínűleg azonban nem természetesen alakultak ki :-)

Az apartman nagyon kellemes volt, mindennel felszerelve amire csak szükség lehet. A tulajdonos, bizonyos Tanja nagyon megörült nekünk, hogy mi végre kommunikálunk angolul (hiába, világnyelv :-)

. Lelkesen beszélt és kérdezgetett. Kaptunk napernyőt is (mert mi nem vittünk), és később mesélt még mindenfélét a szigetről is. Sőt, az utolsó estén sütött nekünk túros rétest, amit csak úgy megkaptunk. Ha valaki Pagba akar menni, a Villa Tanja nevű helyet így ajánlom figyelmébe.

Pagból kirándulgattunk egyrészt Pag szigetén (Novalja, Lun), másrészt pedig a szárazföldre (Zadar), meg persze élveztük a beach-et.

Aztán utolsó napra még átruccantunk a Plitvicei tavakhoz, amelyek valóban gyönyörűek. Legalábbis amíg nem szakadt ránk az ég, addig így gondoltam/tuk :-)

Aztán némi erős eső majd jégeső után már csak az autó elérése maradt meg célként :-)

Képeket is lehet nézni a kirándulásról, itt: Horvátországi nyaralás

Úgy tűnik júliusban nem sokat sikerült ide írogatni. De nem is nagyon történt semmi érdekes, bár talán mostmár ideje kicsit bepótolni dolgokat.

Dolgoztam végig, megszakítás nélkül minden munkanap. :-)

Az idő kellemes volt végig, 15-25 fok között váltakozott, hol kicsit felhősebb, hol kellemesen napos volt. A munkahelyen beköszöntött a hatalmas júliusi szabadságolás, alig néhányan vagyunk az emeleten. A főnököknek nyoma sincs semerre, az ügyfelünknél is majdnem mindenki szabadságon van. A városi forgalom tizedére (vagy még kisebb hányadára) mérséklődött, így simán lehet 8kor is autóval jönni dolgozni, nem kell félni a dugóktól.

Jövö héten ez valószínűleg megváltozik, amikor véget ér a július, és az emberek lassan kezdenek megjelenni újra - főleg mivel lassan kezdődik az iskola (augusztus elején/közepén az általános iskolák és gimnáziumok: errefelé ez a menetrend).

Az én szabadságom csak jövő héten kezdődik, addig már csak néhány nap van, de már most negatív csúcsot döntöget a munkakedvem.

Ma munkaszüneti nap van errefelé, mivel itt a Juhannus. Nyári ünnep vagy mi, amikor a finnek ... hát igen, ki lehet találni mit csinálnak megfelelően brutálisan. ;-)

Ráadásul mivel ilyenkor már nyár van, a nagy ivás közben sokan saunáznak és mennek úszni a tóba. Minden évben csomóan bele is fulladnak. De ettől függetlenül vidám ünnepnek nézünk elébe. Este meg máglyát is égetnek, például régi csónakokból.

Mindenesetre én ma látogatást teszek egyik ismerősék mökkijében, Lahti mellett. Lehetett volna repülni is, ha nem foglalják le jó előre már az összes értelmet gépet (a kétszemélyes talán elérhető lett volna, de minél nagyobb annál jobb :-)

).

A múlt héten 3 napos projekt menedzser képzésen vettem részt. Már az előző alkalommal (januárban) amikor beszélgettünk a főnökömmel felmerült, hogy talán errefelé szeretnék legközelebb továbblépni. Így most első lépésként kurzusra kellett menni, amit remélhetőleg ősszel majd egy valódi projekt fog követni.

Maga a munka kicsit lecsitult most, hogy túléltük a június eleji program használatba vételt. Új projektek, új kihívások. Meglátjuk :-)

Tegnap reggel mikor készültem munkába menni (igen, szombaton ... megint túlóra volt) csattanás hallatszott az erkély felől. Egy madár landolt az erkélyen miután lefejelte az ablakot. Előszöraz oldalán feküdt és csak furán rángatózott de aztán talpra állt és ott ücsörgött. Nekem sürgősen menni kellett, úgyhogy nem volt időm foglalkozni vele. Kis munka, délután szerepjáték és valamikor 1 óra körül hajnalban kerültem haza.

Kinéztem az erkélyre, és nem volt sehol. Megörültem, hogy talán mégsem lett komoly baja és elrepült. Persze kiderült, hogy tévedtem. Utólag már tudom, hogy az ajtó mögötti sarokban kuksolt. Ma reggel aztán amikor kinyitottam az ablakot, hogy szellőzzön (26 fok volt idebenn és nem szeretem az olyat

) látom ám, hogy ott ugrál vígan az erkélyen. A korlát egy része üvegből van, ott bámult kifelé. De repülni nem indult el. Ha kinyitottam az erkéyajtót akkor meg pánikolt.

Egy ismerőstől kérdeztem tippeket, hogyan érdemes eltávolítani a madarat. Így végül egy cipősdoboz lett a szállítási eszköz. Amikor megfogtam, sipított szörnyen, de amint rácsuktam a doboztetőt, megnyugodott, nem mozgott, nem sípolt. Állítólag a fejére húzott "kapucni" is elég: ha sötétbe kerül, megnyugszik. Dobozostúl kivittem a ház mögé, ahol ilyen fás terület van, és ott elugrált az aljnövényzetbe.

Ezután még nem volt vége a mókának, mert rendesen összeszarta az erkélyt, úgyhogy azt meg fel kellett mosni.

27 fok / 28 fok, meleg, fülledt, napsütés. Ez most Helsinki. Talán itt a nyár?

Mindenesetre idebenn kellemes az idő és a légkondi is megfelelő. Bár lassan lejár a munkaidőm és mehetek megfőni a vonatba. Ott ugyanis nincs szellőzés valailyen misztikus oknál fogva és ilyen időben mindig szörnyűség elviselni.

Szombaton elég későn mentem hazafelé, éjfél felé járt az idő. A belső körgyűrűn haladtam (ami megkerüli Helsinkit) amikor láttam, hogy elől kék fény villog a belső sávban. Terelőtábla a külső sávba, lassít, autósor. Fújkáltattak a rendőrök és finn szokás szerint ilyenkor minden autós aki az adott útszakaszon áthalad fújhat a szondába. Nincs kivétel. Buszok meg minden.Ráadásul cselesen szemelik ki a helyszínt is, mire meglátod, hogy rendőrök, már késő, visszafordulni nem lehet (2 x 2 sáv, elválasztó bokor/korlát), marad a fújás.

Nekem 0 volt (részegen nem vezetünk!

), de az út mellett jópár kocsi álldogált és a sofőrök a kivonult rendőrhaddal egyezkedtek :-)

Hiába, szombat, buli.

Ám az autós kalandok ezzel nem értek véget ... már majdnem hazaértem, amikor hirtelen balról egy nyúl ugrált át az úton. Eléggé kiszámolta a dolgot, de azért sikerült épp átérnia mielőtt a lapítási művelet elkezdődött volna. Nekem a fékre sem volt időm rátenni a lábam, és már el is tűnt: valahogy csúnyán oldalról jött és amikor beért a fényszoró által megvilágitott területre már nagyon közel volt. Persze gondolom ő azért jobban megijedt mint én :-)

A mostani projektünk (amiben technical project manager is vagyok) lassan a végéhez közeledik. Ezzel viszont rengeteg baj jár együtt, ügyfelünk panaszkodása és bajai. Az utánajárás és ügyintézés el is viszi minden időmet, és akkor még erre rárakunk egy lapáttal más projektek bajainak felderítésével. Azt hiszem eddig a mai nap volt a legborzalmasabb ezen a munkahelyen - na annyira talán nem borzalmas, de legalábbis stresszből ma volt eddig a legtöbb :-)

A pókerpartink más második hete maradt el, ráadásul ismét az utolsó pillanatban. A szombati szerepjáték is ingatag lábakon áll (ezúttal DnD lenne soron, amiben játszom és nem mesélek).

Mindezek tetejébe talán aludni kéne kicsit hamarább ma végre: tegnap megint hosszúra nyúlt a WoW, és ma pedig korán kellett kelni. Reggel iszonyú köd volt, mostanra már kitisztult és délután a nap is kellemesen sütött. A napról szólva lassan már megint eltűnik az éjszaka errefelé ... 11-kor még nincs teljesen sötét, és még több mint egy hónapig kell várni arra, hogy elkezdjenek hosszabodni az éjszakák - na nem mintha annyira hiányozna a téli sötétség.

Az idő annyira jó, hogy lassan akár sorgörgőzni is lehetne. Télen viszont valami csatornázást csináltak a környéken, így most amerre menni szoktam egy szakaszon nincs lebetonozva a járda, ami annyira nem jó. Remélem még megcsinálják rendesen. Bár láttam a minap egy nálam sokkalta ügyesebbet, aki "átrohant" rajta lendületből, de félek én csak hatalmas csattanással földet érnék egy ilyen manőver után :-)

Hétfőn bejöttem a munkahelyemre, de mikor az itteniek megtudták, hogy még vasárnap lázam is volt, elzavartak megint orvoshoz, aki kiírt még hétfőre is. Úgyhogy a hét első munkanapja tegnap volt, némi fejfájással telt, meg persze csomó tea ivásával. Munka van bőven, de most még nem érzem elég jól magam ahhoz, hogy itt üljek estig plussz órákat csinálva. Talán pénteken vagy inkább a jövő héten (sietség ide vagy oda).

Az ügyfelünkkel megint úgy jártunk, mint már korábban is: a még nem teljesen kész, szerintünk nem is feltétlenül olyan szép meg jó programot bemutattuk neki, és teljesen el vannak ájulva, hogy milyen gyönyörű, szép, hasznos és csodálatos. Vicces.

Sikerült a WoW-ba is visszarázódni valamennyire (hajnali kettőig töltöttem vele az időt tegnap is).

Ma pedig áramszünet lesz éjjel, mert az áramszolgáltató fejlesztést végez a területen. Elvileg négy óráig nem lesz áram (éjjel 2 és 6 között) ... vissza a sötét középkorba :-)

Maglite és gyertya bekészítve.

Sikerült még mára sem teljesen meggyógyulni, így a légiforgalmi irányítóközpont látogatásból kimaradtam. Még ma is főleg fekvés volt meg pihenés, bár már nagyon unom. Odakinn tombol a tavasz, repülni is lehetne vagy csak kimozdulni én meg kénytelen vagyok benn ülni. Bruhuhu :-)

És nem, nem játszottam már napok óta WoW-ot sem. Borzalmas. :-)

Mindenesetre sikerült újra megnézni a Lost 2. évvadját. Kicsi emlékezet frissítés (meg unaloműző). A harmadik évadot is nézem, kénytelen vagyok hetente, mivel nem tudom megállni, hogy megvárjam amíg leadják az összes részt, és utána egybe megnézzem mindet.

Holnap talán szerepjáték is lehet. Bár nem tudom, hogy kicsit betegen érdemes-e elmenni. Akihez megyek, akik játszanak ők is ezen a héten ugyanilyen betegek voltak mint én. Úgyhogy talán már nem sikerül egymást össze vissza fertőzni. De még melátom, hogy holnapig mennyire sikerült összeszedni magamat.

Kihasználtam mindenesetre, hogy beteg vagyok: vagyis rekedt a hangom és a torkomban "pezseg" a ... hát ... nyálkás váladék

Ezekkel felvértezve csodálatos hanghatásokat és szörny hangokat vettem fel szerepjátékhoz. Bár holnap még talán nem kerülnek felhasználásra egyből, a normál egészségi állapotban ilyen hangokat nem tudnék kiadni magamból :-D

A húsvét megfelelően monotonon telt, főleg WoW meg szerepjáték meg kicsi poker volt a program, meg a végén kis betegeskedés. Itt (Finnországban) már a húsvét előtti péntek is szünnap, tehát négy napos a hétvége. De már a csütörtök is csak fél munkanap. Ezt én kivettem teljes egészében, így öt napos kikapcsolódásra nyílt lehetőség. A munkahelyi munkamennyiség és növekvő stressz elől ideális megszökési lehetőség.

Csütörtökön nyárigumira cseréltem a téliket. Idén végre nem én voltam az utolsó Finnországban, aki ezt megteszi :-)

Persze egyesek félnek, hogy még lesz hó meg jég meg minden, és sokan még szögesgumival járnak. De szerintem itt délen már semmiképpen sem lesz igazi tél. Északabbra még talán.

A szokásos gumishoz mentem, ahol ezúttal az eddig megszokottnál 5 euróval többet kell fizetni. Ugyanis mint kiderült az árlistából, alufelnit cserélni drágább, mint simát. Biztos ennek is megvan a jó magyarázata :-)

Más vasárnap (szerepjáték alatt, Dungeons and Dragons) kezdtem nem jól lenni, hétfőn ez tovább folytatódott. Kedden a munkahelyen nem örültek, hogy beteg vagyok, fontos határidők vannak. Aztán ma hazazavart az orvos, így most késni fogunk jól. Ennek még jobban örültek. Hát még ha tudnák, hogy most hogy hazaértem és pihenek és ezálal "kiengedek" úgy tűnik még jobban kitört rajtam a kórság (hőemelkedés, köhögés, torokfájás, szokásos nyirokcsomóduzzanatok, stb) ... meglátjuk mi lesz. Kár volt orvoshoz menni errefelé ugyanis az van, hogy ha orvosi igazolásom van, nem lehet dolgozni. Hiába akarnék, elküldenek pihenni haza. :-)

Persze igazuk van. Különben aztán csak húzódik és még rosszabb lesz a dologból.

Az egyik kollégámtól kaptam ma feketeáfonya szörp koncentrátumot. Házi készítésű. Fel kell önteni meleg (/forró) vízzel és betegen fogyasztani. Állítólag csodákat tesz, sok benne a vitamin, stb. Kipróbáltam, finom meg minden. Aztán meglátjuk, hogy tényleg jól leszek-e tőle gyorsan. ;-)

Nem csak a munka miatt lenne jó jól lenni amúgy, hanem a hétvégi programjaim miatt is. Szombaton légiforgalmi irányító központ látogatás lesz Tampereben, vasárnap pedig a World of Darkness krónika folytatása következne.

A munkahelyen az utóbbi időben nyelvi (úgymint beszélt nyelv) válság ütötte fel a fejét. Először egy nekem címzett levél fedeztem fel egy magyar köszönömöt. Aztán a következő levélben a megszólítás volt magyar. Valaki úgy gondolta mennyivel viccesebb így írni munkaügyben levelet nekem :-)

De aztán ez a dolog elkezdett terjedni, jött köszi meg szia ma pedig már egy tüske is.

A tüske különösen érdekes szó, mivel szó szerint fordította le az illető a finn megfelelőjét. Persze magyarul egészen más szót kéne használni rá. (Finnül a piikki szó jelen esetben azt akarja jelenteni hogy hová kell elkönyvelnem bizonyos munkát, milyen számú bejegyzés alá ... hogy aztán az ügyfelünknek megfelelő számla menjen róla).

Mindenesetre érdekesnek találom, hogy többeknek most, ráadásul egymástól függetlenül jutott eszébe, hogy magyarul utánanézzen szavaknak. A szobatársam már odáig merészkedett, hogy egy egész papírlapnyi "survival hungarian" készlettel ír nekem leveleket :-)

Jó ez a nyári időszámítás, csak ne kéne az órát is állítani hozzá, mert aztán összezagyválja az alvási ciklusokat. Talán lassan azért sikerül hozzászokni.

Vasárnap voltam repülni. A korábbi szokásoktól eltérően amikor némi megszakítás után indultam neki most sikerült abszolút nem izgulni, simán elstartoltam. Ami most rossz volt, hogy cél nélkül repdesni össze-vissza az olyan unalmas. Ami még rosszabb, hogy a leszállásaim borzalmasak (saját megitélésem szerint is, más véleményét ki sem merem kérni mielőtt nem gyakorlok többet). Azért utána a repülőklubban "vígasztaltak", hogy a leszállásokat nem lehet eleget gyakorolni :-)

A héten van elég munka és ráadásul újabban napközben nem haladok vele (no nem azért, mert blogot írok :-P

) ... csomó ember jön a bajaival vagy valamit kérdez esetleg szeretné ha megcsinálnám. Ha nekem közben volt valami éppen folyamatban, az megzavaródik. És ha véletlenül elkezdem csinálni amit kértek biztos jön egy harmadik valaki egy újabb kéréssel. Az egész folyamat csak azt jelenti, hogy minden sokkal lassabban készül el :-)

Vagy hajnalban kell jönni vagy sokáig itt maradni, olyankor kb 5x hatékonyabban megy a dolog.

Ma ismét poker este lesz, vasárnap pedig újabb szerepjáték (ezúttal World of Darkness). Az időjárás egész héten csodálatos volt eddig, és talán marad is. Reggel ugyan 0 körül van, de délutánra 13-18 fokokat igérnek (meg voltak eddig). A járdákat is megtisztították a kis kavicsoktól, úgyhogy lassan akár a görkorcsolyát is elő lehet venni.

Végre itt a nyári időszámítás, mostmár hosszú ideig van világos, lehet délután is repülni :-)

Repülésről szólva ma (vasárnap) kora délután végre elmegyek repülni első tényleges repülésemet. Már korábban is akartam de az időjárás illetve a szervíz beleszólt a dolgokba. Ma még ráadásul szép is az idő.

Visszábbtérve csütörtökre, egész napos Microsoftos szeminárium volt (DevDays 2007), a végét "finn rendszerű" buli zárta (kaja, pia - sör, cider -, előadó mind a Microsoft számlájára). A nap folyamán mi a Longhorn Serverről illetve azt érintő újításokról szóló előadásokat hallgattunk. Az ebédszünetben kiugrottam a szerepjáték boltba és egy kis rakás szabálykönyvet szereztem be mivel sikerült egy csapatot találni akiknek (finnül) msélhetek :-)

Munkahelyen változatlanul sok a tennivaló, bár most mintha látnám a dolgok végét, ami azért már sokkal jobb mint korábban volt. A péntek reggeli meetingen aztán rumos capuccinóval sikerült végigöntenem az asztalt, a meeting papírjait (legalábbis az én példányomat) és a telefonom is kapott egy közepes adagot. Kikapcsol, aku levesz, törölget, de a billentyűk alá meg mindenhová jutott belőle. Úgyhogy a meeting után (aminek a felét takarítással töltöttem

elvittem szerelőhöz. Délutánra el is készült. Féltem, hogy valami vaskosabb összeget (50 euró körül) legombolnak majd rólam, de végül is ingyenre jött ki. Azt hiszem ebben sok szerepe volt annak, hogy kértem software frissítést is, amit garanciából elvégeztek, így végül is valamennyi pénzt kaptak ezen kereztül - gondolom én.

Szombaton szerepjáték volt, eredetileg 12-től 20 óráig, de végül is 22:30 körül sikerült elindulni onnan. Igaz, nem végig ugyanaz a játék volt, sőt, a végén már az én általam mesélendő dolgokról esett szó, de azért a szerepjáték jegyében telt az egész idő

A projektünkben egyre nagyobb a sietség. Ma a projekt menedzser sincs a helyén - én helyettesítem. Tegnap is sikerült este fél kilencig itt ülni, remélem ma megúszom kevesebbel, már munka van rengeteg.

Az utóbbi héten leginkább 0 fok fölött volt a hőmérséklet, és volt pár napsütéses szép nap. Az is biztató, hogy úgy tűnik a finnek is érzik a tavaszt: tegnap elindultak a kavics összeszedő gépek (legalábbis itt Espooban/Helsinkiben). Ugye itt nem divat sózni a járdákat, kicsi köveket/kavicsoat szórnak le, ami olvadás után (vagyis most) vastagon áll az utakon. Tavasszal aztán jönnek gépekkel, körbejárnak és összeszedik.

Ma el akarok menni térképbevonó fóliát venni, hogy az új légiforgalmi térképeket befedhessem. Február 15.-én léptek érvénybe, és a régiekkel már nem szabad repülni. Hétvégén pedig ha jó idő lesz el kéne menjek első valódi, egyedüli és immár nem iskola repülésemre

Talán lassan megérkezik a tavasz is, a hétvégén nagyon 0 körül járt a hőmérséklet, néha fölötte is, úgyhogy megindult némi olvadási folyamat - no azért van még hó. Állítólag néhány költözőmadár is felbukkant itt dél-Finnországban a tavasz jeleként.

Nekem múlt hét végére sikerült összeszedni valami kezdődő betegséget. Nem volt épp a legsúlyosabb, torokfájás, ilyesmi. Ez a divat mostanában errefelé. Szerencsére a takonykóros részét ezúttal sikerült megúszni.

A hétvége pedig nagy WoW-ozással telt, hosszabb-rövidebb szünetekkel megszakítva (de nem túl hosszúakkal). Leszámítva a szombat délelőttőt, amikor a munkahelyre kellett jönni, mert már megint program használatbavétel volt, és felügyelni kellett, hogy minden rendben zajlik-e. Ücsörögtem a munkahelyemen 3 órát, ebből kb felet kellett csinálni valamit, a többi idő alatt szórakoztattam magam, és mindezért túlórapénzt fizetnek :-)

Ráadásul a projekt menedzserünk hozott nekünk finom süteményt is, így még a kávézás/teázás sem volt annyira unalmas.

Ma hazafelé összefutottam az idei tél első "őrültjével". Fiatal lány (~tini), se sapka, se kesztyű. Igaz nem volt annyira hideg (-15 körül, plussz fújdogált a szél == majd szétfagytam). Mindenesetre ő fagyit evett. Mármint odakinn, ha nem lenne teljesen világos :-)

Nem is akármilyen fagyit, ilyen jéggé fagyasztott szörp rendszerűt. Nyam nyam :-)

Még mindig van elég munka, sőt egyre több. Igazából nem is a mennyiség ami kezelhetetlen, hanem ahogyan tálalják, mindig jön valaki vagy ír emailt esetleg telefonál, és azonnal és máris az ő saját dolgát akarja, hogy csináljam. Ennek persze az az eredménye, hogy csak nagyon rövid időket tudok egy problémára koncentrálni aztán máris váltani kell. Igy aztán tulajdonképpen minden csak sokkal lassabban készül el.

Ráadásul ezen a héten van dél-Finnországban a síszünet, így főleg a gyerekkel "rendelkező" munkatársak szabadságra mentek. Ez persze tovább hátráltat minket, mivel fontos (legalábbis számunkra

emberek nincsenek itt. Na de valahogy csak megbirkózunk a problémákkal.

Hideg megint van, reggel volt -18. De legalább az idő gyönyörű, felhők sehol, kék ég. Repülős jogsim pedig ennek a hétnek a második felében lesz majd (vagy legalábbis akkorra ígérték).

A szomszédok által keltett zajok is eltünedeznek mostanság, főleg éjfél után. Kivétel persze mindig van. De azért nagyrészt már elviselhető a ténykedésük, bár továbbra sem tudom mikor alszik/alszanak. Azt tudnám miért csak úgy bírnak közlekedni, hogy odaverik a sarkukat a padlóhoz - amitől nekem a mennyezetem döng :-)

Ha ezt a szokást levetnék, akkor tulajdonképpen a jelenleg még meglévő zaj kb 90% eltünne. De hogy lehet valakinek azt finoman beadagolni, hogy változtasson azon, hogyan lépked, mivel baromira nem érdekel hová sétál éppen a lakásában? :-D

(ráadásul néha úgy érzem kilóméterhiánya is lehet a fentinek, annyit járkál)

Ma reggel -25 fok volt errefelé. A szokásos munkautam 25 perc helyett 1 óra 25 percig tartott, miután a vonatokat törölték legalább fél órára előre, amikor kiértem az állomásra (hiába, télen mindig meglepődnek errefelé a vasutasok amikor hideg lesz, legalábbis mindig ezt nyilatkozzák

)

Úgyhogy maradt a busz, ami meg kerülőúton, nagy forgalomban és lassan haladt. Lehet, hogy lett volna optimálisabb útvonal is, de én csak azt a kettőt ismerem (vonat, busz). Helsinki pályaudvaron aztán pofátlan módon éppen 10 perces szünet volt a helyi vonatoknál (általában 2-3 percenként megy egy, ami nekem jó lett volna). Na hát ekkor már mindegy volt, csak jöjjön valami, amivel eljutok dolgozni ... úgyhogy kimentem a vágányhoz ahonnan indult a következő, jöttek más emberek is: ám a vonat ajtajai még zárva voltak, nem lehetett beszállni (ezt is lehet már általában jó 10 perccel indulás előtt). Ez azért volt viccess mert ott az állomáson kellemes -21 fok volt és fújdogált a szél.

De azért csak sikerült eljutni dolgozni, bár ha nem akarok súlyos munkaidőmínuszokat összeszedni akkor ma kicsit tovább kell ittmaradni. Hiába no, ki gondolta volna, hogy ilyen hideg lesz éppen Finnországban :-)

Közben kiderült, hogyan fogok repülni. Pénteken bemelegítés az oktatómmal, vasárnap pedig vizsga. Huhh.

Az éjszaka kicsit hűvösebb lett megint, reggelre -18 körülre süppedtünk. Holnap még jobb lesz, ma éjszakára -28-at jósolnak. Két nadrág éppen elég volt ma reggel, holnap nem tudom mi lesz. Beteget jelentek és maradok a meleg ágyban ;-)

Vasárnap lejárt a World of Warcraft (WoW) trial előfizetésem. Délután. Úgyhogy este nem tudtam játszani vele. Próbáltam mást játszani, mozit nézni, de nem volt az igazi. Úgyhogy tegnap meglátogattam egy boltot. Az elején én sem hittem volna, hogy ennyire tetszeni fog, de minél jobban beleástam magam, minél több lehetőség tárult fel, annál jobb lett az egész. Az a 10 napos trial ugyancsak cseles dolog, mert pont arra elég, hogy megízleld ... csak aztán bírd abbahagyni.

Szerencsére nekem is van veterán játékos ismerősöm, aki kisegített néhány arannyal (ez baromi sok pénzt az elején) meg zsákokkal, amibe pakolhatok (ezek megfizethetlenek az elején). És persze tanácsokkal és tippekkel is.

Úgyhogy most van hideg, van WoW és hétvégén talán lesz repülés is, ha az időjárás kegyes. Mondjuk most odakinn süt a nap és -19 fok van. Ideális idő repülni. Kék ég, sehol egy felhő. A nagy hidegben ugyan elindulni talán nehezebb repülővel is, viszont utána rakétaként viselkedik (ennek oka, hogy hidegben sűrűbb a levegő).

Azt hiszem a kedvenc felső szomszédokkal eljutunk lassan vagy már el is jutottunk az én költözöm el vagy ők költöznek el szintre, bár ezt még csak én ismertem fel, mivel kétlem hogy én olyan mértékben zavarnám őket mint az ő éjszakai tevékenységük engem.

Mindenesetre egyszer már panaszkodtam a cégnél, akitől bérlek, már a kedvenc lakóim is kaptak egy levélkét tőlem, a következő lépés már akár a rendőrség is lehet: konzultáció után (kollégával) kiderült, hogy ez itt elfogadott lépés, ha nincs meg az éjszakai csend :-)

Nekem ez kicsit durva lépésnek tűnik, hacsak nem valami féktelen bulihoz kell őket kihívni.

Mindenesetre az hogy éjjel fél kettőkör még mosógépet (vagy valami hasonló gépet) működtetünk, és már hajnali hatkor is zajongung kicsit nem elfogadható nekem. Azt tudnám mikor nincsenek otthon, és mikor alszanak ... mert úgy tűnik, hogy folyamatosan ébren vannak és folyamatosan zajonganak. Mint valamelyik filmben volt a kínai taxisofőr, ha már nagyon fáradt, felébreszti a kollégát a csomagtartóban, befekszik helyette aludni, kolléga pedig viszi tovább a taxit ;-)

Más dolgok ... a tegnapi ragyogó derült nap után ma ismét hóesésre ébredtünk (ami nem baj). Tegnap éjjel -15 körül volt, most csak -8. Tegnap este kinnjártam Helsinki-Vantaa repterén, mivel egyik ismerősöm érkezett, és hozott nekem kis "csomagot" (Zoli: köszi mégegyszer! ;) Négyen érkeztek, mindannyian mentek tovább Jyväskyläbe. Szerencsétlenségükre az esti 11-es buszt lekésték (repülő is kicsit később jött meg), így a reptéren kellett várakozniuk 2ig, amikor a következő busz indult. Én a két órát azért nem vártam meg velük, de így is sikerült hosszabban beszélgetésbe bonyolódni. Igy utólag már tudom, hogy maradhattam volna tovább is, mivel otthon aludni meg nem lehetett :-|

A múlt heti enyhe időjárás után (hóesésben -1, -2 fok volt, ha nem esett a hó akkor pedig -10 körül mozgott) ma igazán kellemes, 9 óra tájban már napsütéses reggelre ébredtünk. Helsinki körül a hőmérséklet -20 fok körül volt (valahol -22, valahol csak -1

. Úgyhogy ma duplanadrágban jöttem dolgozni, de még így sem volt túl meleg. Azt hiszem talán mostmár itt a tél.

A múlt héten először kipróbáltam rövid időre, most pedig jobban is beleástam magam World of Warcraft-ba. Aki esetleg még sosem hallott volna róla (van ilyen?), ez egy MMORPG, vagyis többjátékosos neten játszható szerepjáték. Egyenlőre 10 napos próbaaccountom van, mivel ugye a rendszeres játék havi előfizetési díjhoz van kötve.

Mostmár azt hiszem sikerült átérezni, hogy miért játszák ezt olyan sokan és olyan sokat. Még ha pénzbe kerül is. Persze még csak az elején járok nagyon, a karaketerem 7. szintű, de már így is kezd megnyílni sok lehetőség előtte. Egyenlőre marad a próbaaccount (van még 7 napom :-)

, még nem döntöttem arról, hogy én elő fogok-e fizetni rá, elvégre pénzbe és időbe kerül, és hát nem kellene minden időmet egy virtuális világban tölteni ... vagy izé ... mégis? :-)

Ma még hidegebb lett, most épp -17 foknál járunk. Holnapra megint igértek havat. De ami még ennél is furcsább, épp köd van. Hatalmas köd. Nem is emlékszem, láttam-e valaha ködöt amikor ilyen hideg volt.

A hideg amúgy marad egész héten, bár pénteken talán megközelítjük a 0 fokot, de utána hétvégén ismét hideg lesz.

A kezem jól gyógyul, másfél nap otthon pihenés után múlt szerdán már csak kisebb kötést kaptam rá, péntektől kezdve pedig csak nappalra van rajta ragtapasz, vagy még akkorsem. Azért szépen sikerült megnyiszálni magamat.

A múlt héten olvadás volt durván, szinte egész héten, hét végére meg megfagyott ami elolvadt, úgyhogy vidám idő volt. De aztán a hétvégén esni kezdett a hó, nagyon, és ráadásul hideg is lett. Úgyhogy most van hó is (valamennyi) meg hideg is (reggel -12), egész télies érzés.

Kinn szakad éppen a hó. Már éjjel is esett, mert hajnalban amikor felébredtem az ablak vörösebb volt a szokásosnál: ez már jelezte, hogy valamiért visszaverődik a fény. Mostmár kicsit világosabb van, és még mindig szakad a hó.

Tegnap fény derült a fentiek titkára, amikor a két nő egy rakás gyerekkel (5+) ment (lopózott) felfelé a lépcsőházban. Már most a januárban is voltak ilyen kósza gondolataim, hogy talán el kellene költözni (ha nem sikerül valami csendet intézni) :-)

De a költözésen már tavaly év elején is gondolkoztam, csak aztán elcsendesült a dolog. Ugyanis mivel akkor Jyväskyläből jöttem, nem volt túl sok lehetőségem alaposan nézelődni és válogatni, meg nem is ismertem annyira a várost/környéket, így azon gondolkoztam akkor, hogy a beköltözés után egy alaposabb döntést lehetne megfontolni.

De mint írtam, aztán ezek a gondolatok elhussantak. Most viszont itt a remek alkalom újra elővenni őket (zavaró szomszédok) és ráadásul ezúttal már figyelhetnék más szempontokra is, nem csak arra, hogy legyen lakás. Például, hogy legyen sauna :-)

A mai napon éppen 3 éve, hogy Józsival, Tomival és Csabával megérkeztünk Finnországba (rajtam kívül meg Tamás aki jelenleg Finnországban van, a többiek egy évig bírták :-P

). Néha úgy tűnik, hogy nagyon-nagyon hosszú időről van szó, néha meg nem tűnik annyira hosszúnak. Mindenesetre érdekes kérdés, hogy meddig leszek még itt, de erről felesleges is kérdeződködni, mert én sem tudok rá válaszolni. :-)

Talán végre valami kis halovány jelei vannak annak, hogy elindul a tél. Ma esett hó, nem valami sok, de egyenlőre még megmaradt. A következő napokra minuszt mondanak, és talán hétvégén esik majd megint hó. De az áldásos hatások már most látszanak. Például reggel még elég rossz volt munkába vezetni, mivel olyan sötét volt. Este hazafelé már sokkal jobbak voltak a látási viszonyok, mivel mindent hó fed :-)

Ma sikerült megoldani a munkahelyen az Outlook - Notes problémámat is. Alapvetően Lotus Notes a levelező kliens (förtelmes program), de Outlookhoz létezik plugin, amivel lehet olvasni a Notes leveleket (meg írni is persze, naptárt kezelni, stb). De eddig kis probléma miatt nem működött az új gépemen a cégnél. Ma végre sikerült elhárítani az akadályt.

Egyébként nyakig vagyok munkával, ezen a héten alig sikerült valóban programozni, meetingek, tervezés, felderítés, mások segítése volt a program, és a feladatok/tennivalók csak gyűlnek, és nem fogynak. Ráadásul komoly hiányosságokra bukkantunk egyes dokumentumokban, amik a mi munkánkat nehezítik. Úgyhogy vidám időket élünk. Mindezek tetejébe holnap azt hiszem tanulok kicsi IBM Mainframe dolgokat, PL/1 programozást meg DB2 adatbázis kezelőt macerálni. És mi meg csak mosolyogtunk ezeken a dolgokon prog1 előadáson, még egyetemen :-)

Nem emlékszem írtam-e, hogy decemberben a síró gyerek volt a sláger a fenti szomszédoknál. Nos, ők elköltöztek, de a "csere" ha lehet még rosszabb. A névkiírás alapján talán arabok lehetnek, a hangokból itélve két nő. A zajongást általában 22 után kezdik (amikor már csendnek kellene lennie, ugye :-)

, hangos ordibálós vitatkozást vagy sima hangos beszélgetést játszanak. Közben valószínűleg kilóméterhiányukat kielégítendő járkálnak, de olyan módon, hogy dübög a mennyezet. És mindezek tetejébe még rámolnak is mindenféle cuccot (fogalmam sincs mit csinálnak), mindenesetre zaj az van belőle. Nem tudom, hogy lehet ennyire papírvékony a függőleges elválasztás a házban - oldal irányból semmi sem hallatszik be ... a lépcsőházi ajtó is jól szigetel, volt amikor a lépcsőházban hallani lehetett, ahogy a szomszédok buliznak, itt benn meg semmit. De remélem ez a probléma megoldódik hamarosan :-)

Repülés még mindig nincs. Talán ha jobb idő lesz :-|

Irták több helyen, magyarul, angolul, finnül, hogy a 2007-es jó meleg év lesz. Ma reggel a TVből azt is megtudtam, jelenleg csak 10 fokkal van melegebb itt (Helsinki) mint az átlaghőmérséklet. A plussz oldalon vagyunk, és hó helyett csak eső esik. Fertelmes időjárás. Ráadásul még sötét is van :-)

Na de persze munka is van, sok, kicsit el is vagyunk maradva. Más egyéb errefelé jelenleg nem nagyon van :-)

Ma van az utolsó munkanapom ebben az évben. Ezt a derekam úgy gondolta megünnepelni, hogy megint fájni kezdett. Már hétfőn is volt kicsi fájdalom, tegnap kicsit jobban fájt, így haza is mentem délben. Gyógyszerek, pihenés, ma reggelre jobb lett ... egészen ebédig. Akkor ugyanis az ebédtálca cipelése úgy tűnik már sok volt neki, és most mindjárt durva fájdalomcsillapításba kezdek :-)

Az éjjel esett némi hó, reggelre olvadni is kezdett. Az előrejelzés szerint itt dél Finnországban nem lesz fehér karácsony. Vasárnap délutánra +6 fokot jeleztek előre :-)

Bár konkrét ismereteim nincsenek az epilepsziával kapcsolatban, talán az az ismeretem pontos, hogy előidézhet ilyen rohamot villogó fény. Nem tudom mekkora intenzitásúnak kell lennie, de ha elég egy kisebb fény is, ami villog, akkor a ma reggel látott újszerű biciklislámpa nem sok epilepsziás szimpátiáját nyerné el, ha végigszáguldana vele valaki pl. a főutcán, ahol sok az ember.

Ez a lámpa ugyanis igen magas frekvencián és igen erős fénnyel villogott. Folyamatosan. Nem ilyen lomhán, mint ahogy az én biciklis lámpám is teszi, hanem gyorsan. Fehéren, mert első lámpa volt. Izgalmas új találmány. Szerintem még az egészséges szemet is zavarja kicsit, ha szembevilágítják egy ilyennel. :-)

PS. orvosi ismeretes olvasók a kommentek között felvilágosíthatnak ha hatalmas elvi tévedésekben élek :-)

Lassan de biztosan közeledik a karácsony. Errefelé a boltok dugig vannak emberekkel, hétvégén nem érdemes nekivágni egy ilyen kalandnak. Szerencsére már minden ajándékot sikerült beszereznem, még bőröndhely függvényében egy-két kérés teljesítésére nyílik max lehetőség.

Hétvégén (konkrétan vasárnap) végre talán megérkeznek a fagyok. Miután már egy hónapja nem volt 0 alatt a hőmérő higanyszála. Nem a hideg hiányzik, hanem ez a nedves esős idő, ami már unalmas. Főleg, hogy gyakorlatilag szeptember óta ez megy, alig néhányszor volt csak megszakítva néhány napra. De most talán jövő hét elején hó is lesz. Kis karácsonyi hangulat :-)

A munkahelyen továbbra is rengeteg meló van. A saját munkám pedig nagyon nem halad, mivel állandóan valami zavaró tényező lép fel, és nincs igazán lehetőség elmerülni benne, vagy rákoncentrálni. Erről hosszasan chateltem is most az egyik munkatársammal - ő is otthon, én is otthon (szóval kötetlenül). Ő talán az egyedüli munkatársam, akivel mindenféle dologról el lehet diskurálni (nem is csoda, mivel rajong a repülésért, és ejtőernyőzik) :-)

Úgy értem, másokkal nem igazán szoktam munkahelyi témákról beszélni (mármint a miértekről, gondokról, bajokról, fizetésekről és egyéb dolgokról). Bár a (munkahelyi) szobatársammal is néha szóbakerülnek dolgok, azért közelsem ilyen mélyen.

Aki egyébként olyasmin töri a fejét, hogy külföldön keres munkát, a finn lapok a napokban azt írták, hogy a már most is jelen lévő munkaerőhiány csak fokozódni fog a jövőben. Külföldről nem érkezik elegendő szakképzett munkaerő, itt pedig többen mennek nyugdíjba, mint amennyien munkába állnak. Habár gondolom ez nem egyedi probléma, aki esetleg gondolt arra, hogy idejöjjön, annak ez azt jelenti, hogy lehetőségekből talán nem lesz hiány :-)

Újabb árösszehasonlítást sikerült ma csinálnom Finnország és Magyarország között. Úgy tűnik az áram itt olcsóbb, mint otthon. Így tehát az efféle "szolgáltatások" közül már a telefon/mobiltelefon és áram is itt olcsóbb.

Mondjuk egyre nehezebb helyzetben vagyok, amikor megkérdezik tőlem, hogy milyen olcsó vagy drága Magyarország. Tekintve, hogy lassan már három éve nem forintban költekezem, egyre kevésbé vagyok képben az otthoni árakat illetően. Amikor novemberben otthon voltam, már visszafelé kellett számoljam az árakat: forintról euróba. Mert a forint árak nem igazán mondtak nekem semmit, hogy az most drága vagy olcsó. Nem volt mihez mérni, mihez hasonlítani. Meg aztán mivel euróban fizetnek, ahhoz érdemes mérni az árakat.

Visszatérve az ünnepekre. A szilveszter ezúttal is buliba fog torkollni, és az előző évekhez hasonlóan megintcsak Pheel is jelen lesz. Azért remélem nem lesz végzetes kockulás a vége :-)

Buliból lesz más is a vakációm idején, már-már tradiciószerűen Tankcsapda koncert látogatást is terveztünk Gab007-el meg talán ismét kölcsönkapjuk Bravo-t (hiába a férj/apuka emberek nem mindig jöhetnek gondtalanul bulizni :-P

)

Aggasztó dologra figyeltem fel ma reggel amikor 8 óra előtt pár perccel a vonatállomás felé baktattam, és az eget fürkésztem: az ég sötét volt. Teljesen. (erről már írtam érintőlegesen nem sokkal ezelőtt asszem). Még csak nem is látszott, hogy világosodna. Persze ezen nincs is miért csodálkozni, hiszen jövő héten lesz az év legrövidebb nappalja, legalábbis itt az északi féltekén.

De ami dologra felfigyeltem, hogy ez a nagy és hosszú sötétség igazából egyáltalán nem zavar már. Úgymond természetes. Úgy tűnik ennyi idő elég volt hozzászokni - vagy legalábbis eljutni arra a szintre, hogy egyáltalán nem érdekel, hogy sötét van.

Persze jobban örülnék ha locsipocsi helyett fagy lenne meg hó :-)

Meg az sem ártana, ha időnként lehetne látni a napot is, mert szerintem utoljára egy hónapja láttam amikor otthon voltam Mo-n. :-)

Jó sötét van errefelé. Már negyed kilenc is elmúlt, de még csak nem is világosodik az ég alja. Csúnya eső esik, de nincs fagy. Meg hó sem. Gusztustalan idő :-)

És persze repülni sem lehet.

Pénteken hosszas töprengés után (túllépte az egy hetet is :-)

bevásároltam az Elder Scrolls IV: Oblivion nevű játékot - szerepjátékot. Mint ahogy írtam már régebb óta töprengtem, hogy valami szerepjátékba bele kellene vetni magam, és ez tűnt a megfelelőnek. Azt hiszem annyira nem volt rossz választás, miután a hétvégét sikerült úgy túlélni, hogy nem voltam sehol, csak játszottam :-)

De talán néha nem árt kicsit kikapcsolódni, mégha erről talán a szememnek más is a véleménye. Mondjuk a notebookom nem egy játékerőgép, főleg a mai játékokat tekintve, de ez még elfut rajta, és nem is néz ki csúnyán :-)

Ma pedig bejöttem ide munkahelyre 1 órácskára, de már megyek is el, mivel oktatásra megyek két napra. Végre valahára megtartják ezt a kurzust, amire még nyáron jelentkeztem, de akkor érdeklődés hiányában elmaradt. Aztán volt szeptemberben megint, ami szintén elmaradt érdeklődés hiányában. Most végre úgy tűnik találtak megfelelő számú résztvevőt, és végre megtartják. Persze a projekt menedzserünk nem valami boldog, hogy már megint nem dolgozom két napig :-)

Ráadásul szerda munkaszüneti nap: akkor van a finn függetlenség napja.

Nem igazán történik errefelé más, minthogy rosszidő van, és sokat dolgozom. Meg találtam egy jó idézetet megint:

"You can only be young once. But you can always be immature."
- Dave Barry

Lassan két hete már, hogy IP/hálózat váltás volt nálunk. A hálózatváltás bár számos problémával járt, azért történtek előrelépések is. Például mostmár le tudom tölteni POP3-al (SSL) a leveleimet :-)

Eddig csak a proxy szerveren keresztül tudtam érintkezni a világgal.

Hétfő óta van új dolgozónk, akivel ugyan nekem nem kell semmit csinálni közösen (egyenlőre legalábbis), tegnap mégis volt egy naaaagy meeting, ahol mindenki ott volt. Eddig senki sem csinálta munkatársaim közül ezt a borzalmas finn szokást, hogy szívja az orrát (recseg a takony

) ... hát az új fickó az pont ezek közé tartozik, a meeting végére azt hittem rosszul leszek. Én nem tudom miért nem ismerik és használják a zsebkendőt errefelé. Undorító :-P

Lassan azt is kezdik kitalálni, hogy milyen jó lenne, ha a két ünnep között és környékén (karácsony) tudnék dolgozni. Még szerencse, hogy van repülőjegyem haza. Szeptemberben engedélyt kértem rá, és akkor megerősítették többen, hogy nem lesz rám szükség. Úgyhogy én biztos nem leszek itt nekik :-)

Az idő továbbra is pocsék és esős, repülésre nem alkalmas - legalábbis nekem.

PS. Tegnap óta ismét T-Mobile-hoz tartozik a magyar mobilszámom - ha valakit érintene. (a szám tehát változatlan).

Lassan végetér ez a nap is. Ez a munkahetem most 3 naposra sikeredett: hétfőn beteg voltam, holnap pedig repülök Magyarországra (hétvégén osztálytalálkozom). Meló van bőven, úgyhogy valószínűleg a jövőhéten nagyon sok plussz órát sikerül majd gyűjtenem.

Az idő pocsék, olvad, csúszik és latyakos. A náthám mára már teljesen elmúlt, bár a torkom még kicsit kaparászik, de azt hiszem már nem komoly (tegnap azért "rásegítettem" egy kicsit fagyival :-)

A hét elején külön élvezet volt, hogy hálózatátkonfigurálás volt a cégnél, így aztán például kedden még nem sok minden működött. Mára már majdnem minden OK.

Repülési fronton ez a hét csendes volt (legalábbis az olyan repülést tekintve, amikor én vezetek :-)

-- ha jó lesz az idő, talán jövő hét második felében vizsgázhatom.

Tegnap véget ért a TechEd Developers 2006, így ma visszaröppentünk Finnországba. Sok érdekes dolgot sikerült hallani, és most lassan ideje kipróbálni ezeket az újdonságokat. Tegnap este még volt közös vacsora finnekkel, számomra kicsit kellemetlenebb volt az előétel része, amikor csigát, kagylót és hasonló nyalánkságokat szolgáltak fel. A szememre vetették, hogy előitéleteim vannak, lehet, hogy így van, de ilyen kaját én akkor sem fogok enni. :-)

A főétel már sokkal inkább ízlett (sült disznócska vagy mi a csodának lehet lefordítani).

Ma aztán nekiindultunk repülőtérre reggel korán. Van ez az új EU szabályozás, hogy folyadékot azt nem. Hogy ez mekkora idiótaság. Én mondjuk már előre kihajítottam (a biztonsági ellenőrzés előtt) a félliteres üditőmet (kb félig lehetett). A kollegám elfelejtette, így a bontatlan Fantáját a biztonsági bácsi dobatta kukába. Ami az egészbe hülyeség, hogy mindeközben egy kb 1 méter hosszú esernyőt, amelynek a végén egy szúrásra és harcolásra alkalmas 10 centiméteres acélrúd meredezik, azt simán felvittem a gépre. Nem szólt senki semmit. De haverok-buli-fanta az ám veszélyes, azzal sokkal valószínűbben lehet gépet eltéríteni (na jó robbantani), mint egy harcolásra alkalmas esernyővel. Na mindegy :-)

Így viszont jól járnak a kereskedők/autómatát üzemeltetők a reptéren, mert a szomjas utasok akiket két órával az indulás előtt kivezényelnek ugyebár a reptérre most kénytelen odabenn venni a drága üditőket.

A repülőút simán ment, sőt nagyon is jól, ugyanis 5 éve nem volt arra példa, hogy bejutottam volna a pilótafülkébe. Hát most sikerült ismét :-)

Maga a repülés teljesen érdektelenségbe fulladt a részemről. Kisgép után ezekben a nagyokban már szinte meg sem érzem ha mozog. A döcögés (értsd: turbulencia) sem zavar már egyáltalán. Ami zavar, hogy nem látok ki előrefelé folyamatosan :-P

Leszállás után épp buszmenetrendet böngésztem, amikor kiderült, hogy a cég taxit is fizet egészen hazáig. Így viszonylag gyorsan hazaértem :-)

Viszont még Barcelonában sikerült borzalmasan megfáznom (mikor máskor érné el csúcsát a takonykór, mint amikor utazni kell), úgyhogy most taknyos-köhögős betegségemet kúrálom itt a messzi északon, ahol hó is van ... vagyis inkább jég, amin lehet egyensúlyozni.

Errefelé megszűnt létezni a Coca-cola light, helyette az új termékük Coca-cola zero. "real taste, zero sugar", ez a szlogenje.

Ennyire jól bejött volna a Pepsi max mint marketingfogás, hogy a light terméknek külön nevet kell adni?

Mindenesetre érdekes, hogy mennyire ellenkező pólusait hangsúlyozzák a gyártók a terméknevükkel. A Pepsi max szlogenje ugye valami olyasmi, hogy "max taste, no sugar", vagyis a maximális ízt emelik ki, nem a cukros részt - míg az fentebbi coca-cola szlogenben a cukor nemlétét hangsúlyozzák ki.

Otthon van már ilyen zero? Nem mintha nem lenne teljesen mindegy, minek hívják. :-)

Bár északabbra már korábban megkezdődött a havazás és tél, a mai nappal kezdve azt hiszem itt délen (mármint Finnországon belül délen persze :-)

is megnyithatjuk a telet. Éppen havazik, erős hófuvás van odakinn. Sajnos azért még elolvad, úgyhogy locspocs van az utakon. Éjjel még fagyott, a tegnapi esők csúszós jéggé változtatták az utakat/járdákat reggelre. A vonatmegálló is le volt már szórva kaviccsal.

Nekem meg téli gumit kellene szereltetni a kocsimra, ha minden jól megy ezen ma túl kellene esni.

Ma a projektmenedzserünk kurzusra ment, úgyhogy egy lazább napot iktattam be a munkahelyen, amire már szükség is volt, mert az örökös és folyamatos hajtást nehéz elvilseni :-)

A mai repülésem (repülővizsga) persze az időjárás miatt kútbaesett (megint). A következő időpontok csütörtök és péntek, talán jó idő lesz. Bár a hóesés miatt érdekesen átalakul ilyenkor a táj. Szerencsére a tavak nem fagynak be ilyen gyorsan (legalábbis itt délen ... lappföldön -10, -15 fokok vannak egy ideje), ami sokat segít a tájékozódásban repülőből.

PS. A múlt héten végignéztem megint a Gyűrűk Ura filmeket, meg most olvasom a könyvet, és erős m.a.g.u.s. hiány érzések kezdenek felgyülemleni bennem. :-)

Az utóbbi két napban két elektronikus repülőjegyet is sikerült begyüjtenem a fiókomba (az ott lapuló harmadik klasszikus formájú papírjegy mellé). Ezek az első elektronikus jegyeim, vagyis amiket emailben kaptam. Kiváncsi leszek hogy boldogulok velük :-)

Az első Barcelonába repít másfél hét múlva. Microsoft TechEd Europe 2006 (Developer) az esemény neve, és emiatt majdnem egy hétig leszek Spanyolországban. Mindent a cég fizet persze, ez a legszebb benne :-)

Meg mindenféle extra programokra is kaptunk meghívókat, pl. amiket a Microsoft Finnország rendez majd valami tengerparti étterembe. ;-)

A másik pedig majd Magyarországra lesz jó.

Küldtek ilyen tájékoztatót is, hogy hogyan fog változni a kézipoggyász szabálya, legalábbis a Finnországból induló repülőkre. Mindenféle folyadéktiltó akciókat vezetnek be, meg korlátozzák a kézipoggyász méretét és számát. Ez utóbbi nem tudom mennyiben új, hiszen eddig is volt korlát. Gondolom a méret mostmár kisebb lesz (számszerint nem hasonlítottam össze a centimétereket :-)

. Ez azért jó, mert egy csomo bőröndöt úgy árulnak, hogy cabin baggage. Aztán most hirtelen mégsem lesz az.

PS. Kint éppen dézsából öntik a vizet.

PS2. Amúgy pedig eléggé el vagyok fáradva, ezen a héten 5 nap alatt 6 napnyit munkát dolgoztam le, de muszáj gyűjteni a plusszokat, mert a karácsonyi vakáció abból lesz :-)

Ráadásként ez a technical project manager dolog amit elvállaltam kb. megháromszorozta a terhelést, és csomó rohangálással meg dokumentum és email irkálással meg hasonlókkal jár együtt.

Érdekes megfigyeléseket lehet tenni odakinn. Mégpedig, hogy az emberek a naptárnak megfelelően öltözködnek. Igy ha nyáron mondjuk 13 fok volt reggel, akkor az senkit sem gátolt meg abban, hogy rövidujjú polóban és esetleg még rövidgatyában induljon neki a munkanapnak. Mert nyár van.

Tegnap is 13 fok volt reggel, ehhez képest sokan kabátban, egyesek sapkával sállal és kesztyűvel ültek fel vonatozni. Mert ugye ősz van meg hideg. :-)

Mondjuk ma tényleg hideg van, reggel -1 fokon állt a higanyszáll.

Kinn esik a hó. Nem nagyon, épp csak szállingózik, meg már lassan át is megy esőbe - havasesőbe. No meg el is olvad rögtön. De ettől függetlenül ez az első hóesés idén :-)

A munkahelyen végre el vagyok látva munkával. Bár biztos furán hangzik, de ez az állapot sokkal jobb, mint a nincs semmi dolgom, és mégis itt kell legyek a munkahelyen. Lassan beindul a következő projekt, és ebben a technical project manager posztot kell ellássam. Jó egy kis változatosság (bár továbbra is kell még kódolni, ami meg jó).

Tegnap vééégre hosszú megszakítás után voltam repülni (megintcsak egyedül). Kicsit izgultam is miatta: nem a repülés maga aggasztott vagy az út vagy ilyesmi, hanem az, hogy régen nem repültem. Az oktatómmal is beszéltünk erről repülés előtt, és azt mondta, felszállás után majd elmúlik. És tényleg elmúlt, minden jól ment, nem kellett kapkodni, mindenre volt időm (hiába, közel egy hónapig készültem fel :-)

. Ez volt talán eddig az egyik legjobb repülés (ha nem a legjobb). A légiforgalmi irányítással is kellett beszélni viszonylag sokat, ami legalábbis számomra kellemes élmény.

Először Tamperere mentem, megtankoltam a repcsit, majd új útitervet adtam le Turkun (itt touch-and-go következett) keresztül Helsinkibe. Úgyhogy a turkui repülőteret tegnap is csak érintőlegesen sikerült megismerni, meg repdestem picit a város felett :-)

De visszatérve Tamperebe, itt volt aztán forgalom is, és nem csak kisgépek, amihez Malmiban hozzászokhattam. Bár formáról nem ismerem fel, azt hiszem a finn légierő F-16osai startoltak el a pályáról miközben én a saját gépemet tankoltam. Van nekik hangjuk rendesen ám :-)

Aztán jött néhány utasszállító gép is.

Az idő nagyon szép volt, bár kicsit hűvös (4-6 fok körül), egy-két felhőpamacsot eltekintve "blue skies" idő volt :-)

Pusztán tesztelés végett lövöldöztem kicsit a fényképezőmmel is. Az eredmények megtekinthetők az alábbi címen: Képek repülés közben. Maga az esemény Turku és Salo városa között történt, 2500 láb magasan.

Aztán este lehűlt nagyon, most reggelre helyenként már mínuszba mászott a hőmérő. Azt hiszem lassan itt lesz a tél is (legalább már sötét van sokáig :-)

Ma egész nap hűvös volt odakinn, legalábbis az eddigi napokhoz képest (5-6 fok), éjjel még hidegebb. Megint kezdődik a hideg időszak a lakásban: a finnek nem nagyon kapcsolják fel a fűtést, a hülye szellőzőrendszerük viszont ezerrel fújja befelé a hideget. A kellemes 22-23 fok hirtelen 20-21 lesz, és bár a különbség nem nagy számszerűen, azért eléggé meg lehet érezni. Ideje lesz lassan ismét elővenni a szigetelőszalagot, és az előző télhez hasonlóan beragasztani az idióta szellőző réseit. Vagy valahogy át kéne verni a radiátor hőszabályozóját, hogy nyomassa nekem a meleget ... kár hogy sosem tanultam radiátort szerelni :-)

Telnek múlnak a napok, de igazából semmi érdekes nem történik. Munka van, bár kicsit rohangálós. Repülni továbbra sem lehet, mert csúnya idő van, és ráadásul majdnem minden gép mégis állandóan foglalt (néha itt ugyan éppen lehetne repülni helyben, de nekem most messzebbre kellene menni).

Tegnap voltam futni - újabban megint elkezdtem miután gyakorlatilag kihagytam a nyarat. Megnöveltem kicsit a távot is, bár talán tegnap kicsit túl sok volt a 8 és fél kilóméter, mert utána a térdeim kicsit fájtak. Még ma is rossz volt lépcsőt mászni (vagyis inkább lefelé volt rossz a lépcső, nem fel), de ma estére már gyakorlatilag elmúlt - holnap megint lehet küzdeni :-)

. Szerintem a cipő az oka, és ha túlteszem magam a lustaságomon, el kell menjek tisztességes futócipőt venni (Gab007, köszi a tippeket ezügyben ;-)

.

Most pedig megyek vissza olvasgatni, úgy döntöttem a szememnek nem árt kis pihenés, így nem bámulom állandóan a gép képernyőjét :-)

Új divat ütötte fel a fejét az időjárásban: csúnya ködös idő van. A szomszéd házat alig lehet látni, annyira sűrű. Néha a szomszéd ház ugyan látszik, de a teteje nem. Teljesen alkalmatlan repülésre, úgyhogy egyenlőre fogalmam sincs mikor fogok tudni megint repdesni. Talán még lesz valami vénasszonyok nyara szerű dolog. Hó még nem esett szerencsére itt (eddig csak Lappföldön).

Jövő héten viszem az autómat szervízbe - egy éves születésnapja lesz éppen. Kíváncsi vagyok mennyibe fog fájni egy ilyen szervíz itt Finnhonban.

A munkahelyen most kivételesen van mindenféle meló, és talán a fizetésemről is sikerül diskurálni a főnökkel nemsokára. Ugyanakkor jövő hétre esedékes kurzusomat meg lemondták, aminek annyira nem örülök. Ez már a második alkalom, hogy elhalasztódik, mert nincs elég résztvevő. Az ok, hogy fájdalomdíjként kapok megint mozijegyet, de ezúttal engem a tartalom is nagyon érdekelt volna, nem csak a lógás munkából vagy a mozijegy :-)

Megjelent a boltok kínálatában az első Core 2 Duo ASUS notebook, csalogató tulajdonságokkal. Úgyhogy gyorsan két réteggel mélyebbre ástam a hitelkártyámat, mielőtt kisértésbe esek :-)

Éjjel arra ébredtem, hogy borzalmasan fáj a hátam, feküdni is alig bírtam. Pedig azt hittem végre megszabadultam már ettől a dologtól, főleg, hogy csinálok valami kis gyakorlatokat, hogy erősödjön. És most mégis, hirtelen és villámcsapásként megint elkezdett fájni.

Némi fájdalomcsillapító segített a helyzeten, és reggelre már sokkal jobb lett a helyzet. Tavaly is volt egy ilyen egy napig tartó borzalom, most úgy tűnik hasonló a helyzet, csak nem annyira fájdalmas. Remélem nem tart sokáig, mert nem kellemes így mozogni :-)

Tegnap kezdődött három napos oktatás. Ezúttal semmi programozás, a finn nyugdíjbiztosítási rendszerrel ismertetnek meg - ha már egyszer a cégünk erre a területre készít alkalmazásokat. Kicsit bonyolultabb a helyzet mint otthon, bár az otthoni rendszerről szerintem tized ennyit nem tudok, mint mostmár az itteniről.

De ettől függetlenül az oktatás halálosan unalmas. Tegnap küzdenem kellett délután, hogy ne aludjak el, a szemem lecsukódott és a fejem is le-le akart hanyatlani. Egyetemi előadások óta nem volt ilyenben részem :-)

És még hátra van a holnapi nap, bár az talán egy hajszálnyival érdekesebb lesz, mivel ezúttal konkrétan ki kell majd számolni a nyugdíjakat. Na nem mintha az olyan izgalmas volna :-D

Holnapután ha jó idő van, akkor szabadságon vagyok, és irány az ég. Mostmár egészen biztos, hogy csak két repülésem van hátra, és ha az idő is kedvező lesz, lehet, hogy jövőhét végén meglehet a vizsgarepülésem. Persze újabban elég érdekes az időjárás és gyorsan változik, úgyhogy még bármi lehet :-)

Ami az otthon történő eseményeket illeti, megintcsak a korábban már ajánlott Pheel blogját tudom ajánlani, ahol nálam szerintem sokkal alkalmasabban elmélkednek ezekről a dolgokról. ;-)

Azért azt még megemlítem, hogy amikor hétfőn beszéltem egyik kollégámmal erről a Gyurcsány meg hazugság dologról (akkor ugye még nem volt semmi erőszakhullám), az volt a véleménye (vagy inkább halkan megjegyezte), hogy még hatalmon van? ...

Elfogyott a munkám. De mostmár tényleg és nagyon. Panaszkodtam is miatta mindenfelé, többek között annak a főnöknek is, aki beosztásokért felelős. Kaptam valamit, ami majd talán valamikor elindul. De ma elég érdekes volt munka nélkül téblábolni :-)

Senki sem szólhat egy szót sem, már többször több embernek szóltam miatta. Szóval nem egyszerű lustulásról van szó :-D

Holnap azért be kell menni dolgozni, felügyelni a telepítését a programunknak (mivel ezt nem lehet hétköznap csinálni). Ezt persze nem mi végezzük (nehogy túl egyszerű legyen). Ha minden jól megy, akkor semmi dolgom sem lesz, csak ülni benn, netezni, és fizetnek érte. Ha meg baj van, meg kell oldani. De azért én inkább aludnék hosszab reggel, mintsem, hogy ilyesmivel töltsem az időmet.

Az idő hűvös volt ma, de nagyon szép: kék ég, felhők sehol, sütött a nap. Remélem ilyen lesz vasárnap is ... amikor is sor kerül első egyedül repülésemre hosszabb távon (Lahtiba meg vissza, kb másfél - két óra). Az oktatóm tegnap jelentette be, engem is kicsit meglepetésként ért, de egyszer ennek is el kellett következnie. Mindenesetre azt hiszem megint halálra fogom izgulni magam előtte. :-)

Mivel a napszemüveg helyzet tarthatlanná kezdett válni már egy ideje, ezért ma pontot kellett tegyek az ügy végére (egy kisebb vagyont elköltve, ami persze nézőpont kérdése). Van ugyan jó napszemüvegem, de az polárszűrős, és az nem jó repdesni, úgyhogy kellett egy jóféle nem polárszűrös szemüveg. Kicsit fentebb sokat süt a nap, és nagyon zavaró tud lenni. Már régóta halasztódott a dolog, de mivel most hosszút kell egyedül repüljek, ezért a saját biztonságom érdekében is szükség van rá.

Az utóbbi két és fél napot itthon töltöttem, fekve, teázva és pihenve, miután hétfőn dél körül hazajöttem betegeskedni. Még mindig nem tökéletes a helyzet, de ma már legalább hőemelkedésig sem akart felkúszni a hőmérsékletem (ezt most lekopogom

. Gép előtt sem sokat ültem, mivel kicsit ilyen fejfájós-szédülős természete van a betegségnek.

Fájóan vettem továbbá tudomásul, hogy már háromnegyed nyolckor lemegy a nap, és elég gyorsan fogynak a nappal percei, ami persze leginkább a repüléseket érinti - lassan hétköznap már nem is lesz alkalom rájuk. Persze most így szédelegve nem kívánkozom a felhők közé sem

Az elmúlt héten viszonylag kevés időm volt ide írni bármit is. A hétvégi őrületen túlestünk, aztán a hét elején máris pici apró hibák javítása kezdődött, némelyikük hiba volt, némelyik meg olyan dolog, hogy használat során derült ki róla mit is akartak volna igazából. Megesik az ilyen :-)

(bár nem tudom tesztelés során miért nem jöttek elő ilyen igényeik).

Tegnap megint Microsoft esemény volt, előadások, kaja, előadások, még több kaja, pia meg koncert, nagyjából ilyen sorrendben. Ma pedig megint meló, bár nagyon elfogyott az összes feladatom most így délelőtt, úgyhogy keríteni kell megint valami tennivalót :-)

A repülés most rossz idő és oktató rá nem érés miatt vasárnapig várakozó állásban van, bár mostmár nagyon kevés van hátra a vizsgáig.

A tegnapi MS eseményen (ha már repülés került szóba) kipróbáltam a Flight Simulator X majdnem kész teljes változatát. Szépek lettek benne a fények, meg a repcsik jól repülnek, de hirtelen más nagy változásokat nem láttam (persze bővült a repterek sora, stb).

Hétfőn délután rendeltem két könyvet Angliából, hétfőn éjjel jeleztek vissza, hogy elfogadták a rendelést (tehát elivleg talán kedden postázták). Tegnap (csütörtökön) jött értesítés haza, hogy a postán átvehető a csomagom. Meglepően gyorsan működik ez a posta dolog. Ráadásul ez sima csomag, nem valami extra. Cool :-)

Az előbb említett használatba vétel bár csak holnap lesz itt a cégnél, a vele járó őrület már kitört most délután, az emberek rohangálnak, mindenki gyorsan akar mindent, főleg a javításokat. És ráadásul az ügyfélnek még most sikerült csak valami kritikus biztonsági hibákat feltárni (már régebb óta teszteli a dolgokat), úgyhogy az utóbbi két-három órában csak gyorsfixelem a kódot (nem a sajátomat :-)

... izgalmas percek. Ráadásul sem hazamenni sem influenzát/megfázást kapni sem lehet (megtiltották mindkettőt). :-D

Szerencsére azért kellemesebb dolgok is történnek. Még májusban volt, amikor az egyik konzultáló munkatársunk elbúcsúzott tőlünk (ugyanaz, aki egyébként a kellemes saunázós/evős/ivós programot szervezte nekünk). Ma újból beállított, és év végéig megint nálunk dolgozik, ráadásul egy hasonló bulit is beigért nekünk. Meg amúgy is jóban velünk vele, úgyhogy ez csak javít a dolgokon.

Remélem azért nemsokára hazajutok :-)

Megint eltelt egy hétvége, ezúttal repüléssel és csillagkapuval :-)

Eredetileg vasárnapra volt csak egy Jyväskylä-i túra betervezve, repülővel, illetve ott helyben találkozó haverokkal. De aztán szombatra is került üres hely, így aztán már akkor repültünk egyet. Sajnos befejezni nem tudtuk, mert a vízjelző lámpa kezdett el jelezni nekünk (hűtővíz), így inkább a leszállás mellett döntöttünk (pálya körül gyakoroltunk nekem típust Cessna 172-re).

Vasárnap aztán indultunk volna Jyväskyläbe, de kb tíz percnyi repülés után olyan felhőkbe ütköztünk, hogy vissza kellett fordulni. Már maga a visszafordulás is kicsit bajos volt, mert a felhők között nem találtunk lyukat lefelé. Aztán végül a tengerparthoz közelebb már ritkás volt a felhőzet, itt csúsztunk be alájuk, majd jöhetett is a leszállás. Úgyhogy ezzel véget is ért a Jyväskyläi utazás :-(

(remélem egyszer azért majd összejön :-)

Utána ahogy a reptéri kávézóban beszélgettünk, úgy döntöttük megpróbáljuk befejezni az előző nap félbemaradt pálya körüli körözést. Most a vízlámpa sem égett. Az ídőjárás éppenhogy elég volt a művelethez, távolabb a pályától alacsony felhők és esőfüggönyök látszottak, de így közvetlenül a reptér közelében nem volt probléma. Úgyhogy sikerült jó pár leszállást gyakorolni, és bár ez a diesel Cessna 172 kicsit furcsán viselkedik (iszonyú nehéz az orra

, azért alapvetően jól ment a dolog.

Délután utána további Csillagkapu részekkel múlattam az időt, meg aludtam egy hatalmasat (nem tudom hogy bírtam annyit aludni mint most hétvégén összesen :-)

.

A szárazságnak is úgy tűnik vége van, mert tegnap is és ma is (hétfőn) esett, voltak viharok, zivatarok. Ez persze azt is jelenti, hogy közeledik az ősz, és a repülésre alkalmas időjárási viszonyok egyre ritkábban lesznek adottak, vagy várni kell rájuk.

Itt a melóhelyen éppen kicsi internet problémák vannak, úgyhogy bár blogot lehet írni, dolgozni kevésbé :-)

Valahol már megint ég az erdő, mert iszonyatos füst van itt Pasilaban (Helsinki). Néhány száz méterre is minden kékesen elmosódott, sokkal jobban mint a múltkor. Már itt benn a munkahelyen is érződik, csípi az emberek szemét meg kaparja a torkukat, kis fejfájásról nem is beszélve. Nem épp kellemes.

Ma fodrásznál jártam, ez már a negyedik alkalom volt 10 éven belül (és idén a harmadik). Ebből a négyből is kétszer elégedetlen voltam, de a mai az elég jól sikerült. (aki esetleg nem sejtené, a többi idő alatt sem nélkülöztem a hajvágást, de megoldódott másképp :-)

Munkahelyen ma nem sikerült talán egyetlen épkézláb sornyi kódot sem írni, javításokkal meg telepítési csomagok készítésével múlattam az időt, és középre még egy haszontalan meeting is beszúszott. De most talán kapok egy egy-két napos mini projektet, ami igazi felüdülés lenne :-)

Ősszel ráadásul lehet, hogy kéne tanítani is embereknek .NET-et a cégnél, ami szintén nagyon tetszene, ha végül összejönne.

Az időjárás úgy tűnik változóra fordult, ma reggel sem volt éppen repülős idő, és kérdéses, lesz-e idén még olyan reggel, ami alkalmas lenne rá. Úgyhogy most a vasárnapért kell drukkolni, hogy szép idő legyen, és akkor kirándulunk Észtországba repülővel.

Holnap hajnali 5kör van ébresztő, reggeli serkentő repülés van betervezve. A cél vagy Tampere vagy Turku, attól függően, hogy milyen lesz az időjárás (persze lehet az egész elmarad, ha csúnya alacsony felhők, köd és hasonló gonoszságok lesznek errefelé :-)

Közben a hétvégi program vasárnapi programra módosult (tehát szombatot kihagytuk belőle), ha jó idő lesz, augusztus 20-án megyünk (továbbra is az oktatásom részeként) Észtországba repülni.

Amióta megnéztem a korábban már említett United 93 filmet, kicsit túlságosan leköti a figyelmemet ez a 9/11 téma. "Kénytelen" voltam elkezdeni újranézni a Fahrenheit 9/11-et, de aztán ennek nézése végül is félbeszakadt. Meg olvasgattam neten ehhez kötödő dolgokat, de magamat ismerve hamar elmúlik majd a lelkesedés :-)

Munka van bőven, bár ez a projekt végi menet annyira nem jó. Csomó dolog van függőben, és amikor valamiről pici infó érkezik, akkor azzal kell foglalkozni a következő elakadásig. De már lassan vége lesz, és jön a következő projekt, bár hogy az mi lesz, még fogalmam sincs.

A másik dolog ami megint sokat jár a fejemben az megint a "hol?" kérdés, vagyis, hogy itt vagy otthon, és egyre inkább alátámasztódik a középtávra adott válasz. Ez már talán itt is említésre került, hogy most úgy látom talán mégis Finnországban fogom tölteni a következő néhány évet. Persze semmi sem biztos, de azért az otthoni helyzet továbbra sem lelkesedéssel tölt el.

Tegnap hazafelé egész Helsinkiben füst volt. Néhány száz méterre lévő dolgok is homályos kékségbe burkolóztak. A torkom kapart és kicsit a fejem is belefájdult. Bár biztos vannak olyan helyek a Földön, ahol normális az ilyen borzalmasan rossz levegő, errefelé ez nem divat :-)

A füst már lassan egész dél-délkelet Finnországban érződik, Oroszországból jön, az ottani erdőtüzekből. Nem valami kellemes.

Aztán ma pedig felhős az idő, most épp esik. Azt hiszem vagy két hónapja nem esett igazából az eső itt Helsinkiben. Minden száraz, elsárgult, kiégett. A fák már hullajtják a leveleiket, és nem azért, mert közeledik az ősz. Úgyhogy nem tudom, ez a kis eső segít-e valamit, mindenesetre az egész nyáron tartó napsütés és szárazság most úgy tűnik, talán megszakad.

Tegnap szomorú hírt lehetett olvasni az újságban, lezuhant egy kisrepülő (hidroplán) itt Finnországban. Alacsonyan nekirepült egy villanyvezetéknek, és tóba zuhant, a pilóta pedig életét vesztette. Na ennek kapcsán mi volt a munkahelyen ...

... tegnap reggel miután beértem, mondtam az ejtőernyős projekttársamnak, hogy figyelje meg, amikor megjön a projekt menedzserünk, kétségbe lesz esve már megint (ha olvassa a reggeli újságban a kisrepülőt). Aztán kicsivel később épp valami PL/1 programot debugoltunk közösen (én néztem, ő csinálta, de az én gépemen, nehogy tudjak közben mást csinálni ;-)

, amikor megérkezett a projekt menedzserünk, és persze először az én szobámba nézett be, hogy ott vagyok-e még.

Ennek kapcsán jegyezte meg csöndben a munkatársam (miután távozott a PM), hogy már nem is projekt menedzserünk van, hanem projekt anyukánk. :-)

Persze jó dolog, hogy aggódik. És nem is ő az egyedüli (mint kiderült). A repüléseim mindig érdekes témák lettek a munkahelyemen. Többen már jelezték, ha meglesz a jogsi, eljönnének szívesen repülni is.

Ami a veszélyességét illeti (és amiről talán a legtöbbet kérdeznek, amikor megtudják, hogy repülni tanulok): a sok tanulás után az a véleményem, hogy ha valaki alaposan csinálja (úgy ahogy tanulja) a repülést, akkor sokkal veszélytelenebb, mint a legtöbb hobbi. Sokakat a statisztikák sem nyugtatnak meg. Pedig tényleg sokkal ritkábban van repülős baleset, mint például autós. A különbség inkább az, hogy egy-egy baleset esetén a repülőgépnél a túlélési esélyek mások, mint egy kocsiban. Néha az az érzésem, amikor valakivel erről beszélgetek, hogy egyesek úgy gondolják, ha megáll a hajtómű/motor, akkor a repülő mint egy kő fog lezuhanni, pedig hát egyáltalán nem történik semmi ilyesmi (az említett manőverhez le kellene valahogyan válnia a szárnyaknak :-P

).

Aki esetleg fél a repüléstől, annak érdemes belemélyedni egy kicsi aerodinamikába - nekem az a véleményem, hogy sokat segíthet legyőzni a repüléstől való félelmeket.

De hogy a másik gyakori kérdés is szóba kerüljön, amit szoktak kérdezgetni, repülés közben nem félek. Hogy miért? A "legkézenfekvőbb" magyarázat az, hogy nincs rá idő.

Ez mondjuk furcsán hangozhat, de a repülés esetében olyan rengeteg dolog van, amire folyamatosan figyelni kell, hogy nem is gondolná valaki, aki csak felül egy repülőre utazni (azt sem, hogy mennyi minden történik a háttérben, hogy milyen sokszorosan vannak biztosítva dolgok, hogy mennyire figyelnek a repülőkre a földről, stb stb). Én még Flight Simulatorral is repültem előtte, és úgy gondoltam, hogy milyen "egyszerű" ez, holott egyáltalán nem. :-)

Mindenesetre tegnap voltam megint repülni (ma reggel megint benézett a PM, hogy megvagyok-e még :-P

), és a tegnapival lezárult a pálya körüli gyakorlások ideje. Holnap lesz az első hosszabb útirepülés. Este elmegyünk Lappeenrantaaba (ismét oktatóval repülök), szombaton pedig jövünk vissza.

Talán a tegnapi jól sikerült repülés az oka, de ma a munkahelyemen is volt rendesen munkakedv, ment a munka is jól :-)

Tegnapelőtt épp a Gonzalon jártam, amikor arra lettem figyelmes, hogy Czaby épp Finnország területén van. A megfigyelést SMS követte, tegnap pedig délelőtt össze is futottam vele meg a családjával, akiről eddig csak olvastam. Elmentünk reggelizni, bár én nem ettem. Czaby meg igen érdekes reggelit nyomott be (hatalmas adag lasagne :-)

.

Napközben aztán kiderült, hogy mégis van egy üres "slot" a repülőgépre, úgyhogy az oktatómmal egyeztetve délután még elmentem repülni is. A péntekre hozódott ellenőrző repülés miatt nagyon jó volt mégegyszer mindent átismételni. Majdnem minden jól ment, amivel baj van vagy lehet, az oldalszélben a leszállás, ami nem akar a középvonalra sikerülni (de legalább már a pályára sikerül meg jó irányba kb :-)

.

Este utána Czabyval meg néhány ismerősével találkoztam Helsinkiben. A hatalmas buli ötlete végül nem valósult meg, de iszogatós-dumálós este lett belőle, aminek én végül is nagyon örültem :-)

Igy is nehéz volt ma felkelni (nem is sikerült időre), hát még ha nagyobb buli lett volna.

Azért nem mindig csupa móka és kacagás a feladatom a munkahelyemen. Most már negyedik hete - vagyis amióta visszajöttem Magyarországról - bugokat javítok. Ez még talán ok is lenne, ha nem valaki más kódjában kellene javítani őket, aki épp nyaral. Mindezek tetejébe azt állította, ez a része a programnak készen van, de hát persze közel sincs kész, méteres lyukak (hiányok) vannak benne, persze, hogy nem működik. És mindezek tetejébe egyetlen sornyi kommentet nem volt képes elejteni a spagettivé sűrűsödő kódjában, amit időnként tagolni is elfelejtett.

A fenti bekezdés persze lehet csak amolyan feszültséglevezetés volt.

Mindenesetre nem bánnám ha az illető javítana a stílusán, pl. elolvashatná Code Complete című könyvet, amiről már én is írtam :-P

Kellemes meleg idő van errefelé, a nap sokat süt, és lassan eshetne az eső, mert mintha hiány lenne belőle. Írták is valamelyik weboldalon, hogy a vízállás alacsonyabb a megszokottnál.

Én már két napja dolgozom, de lehet nemsokára beteg leszek, mert itt a munkahelyen borzasztó hideg van. Lehet, hogy csak elszoktam tőle, nem tudom, mindenesetre rendesen fázom :-)

Holnap jön az elméleti vizsgám repülésből, mindenféle teszteket kell kitöltögetni majd. Repüléssel viszont vasárnapig várni kell, minden hely le van foglalva.

A péntek-szombat-vasárnap utazással telt, és visszajöttünk Finnországba. Attól többesszám, mert ezúttal útitársak is voltak (Gyula és Panna, akik olyan másfél hétig nyaralnak itt Finnországban).

Pénteken elég korán reggel indultunk, mivel nem volt fix, hogy hol fogunk aludni. Aztán délután megérkeztünk Firlejbe (ahol tavaly ősszel is sikerült aludni). Itt előtte azt mondták telefonon, nincs hely, de ott helyben volt mégis hely, úgyhogy továbbmenés helyett a biztos szállás lett kiválasztva. Ezúttal nem volt sötét mire odaértünk, úgyhogy volt idő szétnézni és pihenni. Jó kis strandjuk is van a tóparton, meg kellemes faárnyékben fekvő kis házaik. Így, hogy délután már megérkeztünk, volt idő lustulni és pihenni.

Másnap reggel szintén korán indultunk (6 óra), ezúttal már fix szállás volt Észtországban, csak oda kellett érni. A szállás ugyanott volt, mint tavaly, legalábbis a várost tekintve (falut), de egy másik helyen. A napi táv így 900 km körül alakult, amit valamivel este nyolc utánra sikerült teljesíteni.

A lettek vezetnek útépítésben még mindig. Bár a litvánoknál is van egy kevés, valamint Észtországban is vagy 2 lámpa (ahol egysávosra szűkül az út) azért itt nem kell annyit várni. De azért a helyzet Lettországban is sokat javult már az előző őszhöz képest, és előbb-utóbb csak sikerül befejezni a jó kis útakat :-)

Visszatérve az észt szállásra. A helység neve (még mindíg) Tahkuranna. Maga a szállás a tengerparton volt, kényelmes kis szobák. A tulaj egy idősebb házaspár, és másnap reggel villásreggelit is kaptunk (beletartozott az árba).

Úgyhogy szombatra így csak a 150 km maradt Tallinnig, no meg Helsinkiben vagy 20 km, amig ideértünk Espooba. Mind a tavaly őszhöz képest, mind a 24 órás hazafutamhoz képest jóval pihentebben sikerült megérkezni.

Délután pakolás, rendcsinálás (legalábbis részemről) volt a program, majd bevásárlás következett, amelynek során egy csodálatos új porszívó boldog tulajdonosa lettem :-)

Tegnap a mi részlegünk a munkahelyről áthajózott Suomenlinnába (ez egy régi vár/erődítmény egy szigeten Helsinki előtt), ahol bő három órán keresztül főnökünk előadásait hallgattuk. Némelyik izgalmasabb volt, némelyiken sikerült majdnem elaludni. Utána pedig vacsi (grillbüfé) volt szintén ugyanott. Este utána ismét hajóval vissza Helsinkibe, majd vonattal haza.

Errefelé divatos évente többször is ilyen összegyűlünk, beszélnek nekünk, aztán van kaja vagy valami programot szervezni. Csak az a baj, hogy az összegyűlős részén részlegünk minden tagja ottvan, és szerintem nehéz olyan témákat találni, ami mindenkinek hasznos (és ilyen módon nem próbál elaludni a társaság fele :-)

Ma böngésztem híreket weben, és látom, hogy az egyik IT hírekkel foglalkozó site tegnap közölte a hírt, hogy bezárták a The Pirate Bay torrent oldalt. Kicsit el vannak maradva, mert tegnapelőtt már újra is indították :-)

Az elmúlt hétvégén végre semmi egész napos programom nem volt. Se túlóra, se kurzus, se semmi. Úgyhogy lehetett nyugodtan pihenni, ami jelent esetben alvást, olvasást és filmnézést jelentett. A számítógépem még mindig szervízben van, így alternatív elfoglaltságokat kellett keressek. Persze voltak néhány kötelező elfoglaltság, így pl. kajavásárlás.

Pénteken egy alkalmat, tegnap vasárnap pedig két alkalmat is sikerült repülni. Igy már összesen 9 alkalommal rendelkezem. Pénteken is meg tegnap is átesést gyakoroltunk, és meglepő módon élvezni kezdtem amikor "zuhan" a repülő - korábban ez az érzés mindig rosszul esett, most meg már hiányzik, ha nincs :-)

(aki esetleg nem tudná mi az átesés: a szárnyak és a relatív levegőirány közti szöget (angle of attack) addig növeljük, hogy a szárny elveszítse (vagy legalábbis drasztikusan lecsökkenjen) felhajtóerőképzését. Ilyenkor a repülő elindul lefelé, mondhatni mint egy kő. És ebből az állapotból kell tudni visszahozni "rendes" állapotba).

Tegnap a szél sem fújt annyira, úgyhogy nem volt olyan nehéz a leszállás sem, és így tulajdonképpen elmondhatom, hogy véghezvittem első önálló leszállásaim.

Lassan de biztosan közeleg a jövő hét vége. Ez azért fontos, mert 9.-én este indulok haza Magyarországra. Jó kis kocsikázás lesz. Előtte még vár rám kis bevásárlás (otthoniak kívánságait kell teljesíteni, ha valaki akar rendelni tőlem valamit, és ezt olvassa, még megteheti :-)

.

Tegnap félbehagytam a munkát és hazamentem pihenni, mert ilyen szédülős rosszullevős dolgok törtek rám. A helyzet még ma sem 100%-os, de ma azért bejöttem valamit tenni venni. Gyönyörő idő van már megint, süt a nap, kék az ég, viszont repülni ma nem fogok sajnos. Legközelebb talán holnap, de az oktatóm elfoglaltsága miatt lehet, hogy ez is halasztódni fog valamerre.

A notebookom felől továbbra sincs semmi hír, fogalmam sincs mikor kapom vissza. Igy kicsit limitáltak a lehetőségeim otthon (semmi letöltés meg komolyabb netezés ... telefonról/PDAról épp a leveleim tudom nézni, meg valami kis zenét hallgatni). Mondjuk az utóbbi napokban otthon a tv/dvd bámuláson és alváson kívül nem sok mindenre jutott idő.

Tegnap (csütörtökön) ünnepnap volt itt, méghozzá munkaszüneti nap. Én azért reggel bejöttem túlórázni. Persze sokat nem sikerült véghezvinni, mert az internetkapcsolat megszűnt létezni. És sajnos a bugnyilvántartó adatbázisunkat így nem lehetett elérni, ezáltal javítani sem a programokat.

Kaptam kölcsön egy Playstation 2-t, úgyhogy délután azzal próbálkoztam, de valahogy egyik játék sem volt olyan, ami igazán megragadott volna. Úgyhogy inkább moziztam meg aludtam sokat. Ma aztán megint munkanap van, persze elég csöndes, mert sokan kivették szabadságnak, így 4 napos hétvégét tartanak.

Este együttműködési megbeszélésünk lesz. Persze ez csak fedőneve a dolognak (finnül amúgy jobban hangzik, mint magyarul, de lehet csak azért, mert rosszul fordítom :-)

). Kaja, pia, saunázás, pezsgőfürdő, kellemes környezetben, hatodik emeleten, nagyszerű kilátással. Már talán írtam, egyik korábban itt tevékenykedő konzulensünk hívott meg minket erre, a cég számlájára.

Az időjárás rendkívül változatos és nagyon gyorsan változik. Most azért drukkolok, hogy legyen kisebb a szél, és a felhők legyenek picit magasabban, no meg ne legyenek cumulonimbus formációk a közelben. Ha ezek teljesülnek, akkor ugyanis talán talán talán ma mehetek repülni. Ha nem, akkor a várakozás folytatódik, és talán vasárnap.

A hétvége egyébként ismét a repülős kurzusok jegyében fog telni, légijog, kommunikáció és "miért repül a repülőgép" című előadásaink lesznek, valószínűleg irányítótoronylátogatással egybekötve.

A hétvége ismét a tanteremben telt. Ezúttal a repülőgép felépítéséről és részeiről meg kommunikációról tanultunk. Az időjárás kedvezett a tantermi tanuláshoz, ugyanis esett az eső és alacsonyan voltak a felhők - repülni nem nagyon lehetett volna. Ami persze kicsit baj is volt, mivel szombaton mehettem volna repülni, ha jó az idő.

Szombaton egyébként a repülőtér fele le volt zárva, mert valami autós show/bemutató/találkozó volt. Utoljára a Need for Speed játékokban láttam ilyen kocsikat. Mindenféle felnik, hajszálvékony gumik, meg olyan alacsony kocsik, hogy nem tudom hogy jöttek át a fekvőrendőrön ami a reptér kapujában van.

Mondjuk én részemről csak épp annyit láttam a kocsikból ameddig elhaladtak mellettem/közelemben, de volt olyan tanulótárs ami bevetette magát a tömegbe a basszustól dübörgő kocsik közé. Valószínűleg sokkal többen lettek volna, hogyha az idő nem olyan borzalmas, mint amilyen végül is volt.

Ehhez képest ma reggel ismét tiszta kék az ég és süt a nap. Ma este pedig valami teljesen újat fogok kipróbálni - aztán meglátjuk, hogy tetszeni fog vagy utálni fogom. Céges szervezésben ugyanis operába fogunk menni a finn operaházba.

A mai napon végre elromlott az idő. Ahogy ezt írom, éppen jégeső esik - repülésre súlyosan alkalmatlan az idő. Csúnya cumulonimbus felhők járkálnak az égen, ráadásul gyakorta rejtőznek stratus felhőkben :-)

... az előbb még sütött a nap, most meg mintha besötétedett volna.

Szerencsére a kocsim tető alatt van. Különben izgulnék, mivel olyan intenzíven esik ez a jég. Épp a napokban gondolkoztam rajta, hogy tulajdonképpen nyáron lehet, hogy inkább az olcsóbb udvari helyet kellene bérelni a kocsinak, és télen elég a fedett, de azt hiszem a mai időjárás elgondolkoztatott, vajon helyesen gondolom-e ezt a dolgot.

Reggel még teljesen tiszta kék volt az ég, felhők sehol és sütött a nap. Nem is bírtam 6nál tovább aludni, mivel a nap már rendesen felkelt, hétágról sütött. Bejöttem hát dolgozni jó korán, most meg az időjárás miatt még azt hiszem kicsit kivárok. No meg aztán nem árt plusszokat gyűjteni, mivel a júniusban esedékes szabadságom jó részét plusszokból fogom kivenni. Talán ide még nem is írtam, de június elején megyek haza kocsival. A projektmenedzser aggódik, de kicsit bele kell húzni a munkába, és akkor rögtön eloszlanak a kellemetlen gondolatai (pl. hogy halasszam el a vakációm). ;-)

Az egész hétvége elméleti oktatással telt - repülős témakörben persze. Tanultunk navigálni meg számolni súlypontot és ehhez hasonló dolgokat. Meg közben mindenféle teszteteket is töltöttünk ki. Ezek között volt olyan, ami korábbi tesztek iterációja volt, és voltak teljsen újak. Többen is azon a véleményen voltunk (összesen 7en voltunk a kurzuson), hogy a korábbi tesztek iterációi nem igazán dolgoztattak meg minket, nem tűnt már kihívásnak ugyanazokra a kérdésekre válaszolni.

Hetünk közül csak ketten repültünk már a kurzust megelőzően. Igaz, én is csak egyetlen egyszer, de a másik emberke már vagy 10 alkalmat lerepült. Amit a múlt heti repülés alatt (és után) éreztem beigazolódni látszódott a kurzus alatt is. Vagyis hogy amikor ténylegesen repültünk, akkor az elméleti anyag sok pontja úgymond a "helyére ugrik". Az addig kevésbé érthető dolgok megvilágosodtak, vagy olyan dolgok nyertek értelmet, aminek az értelmét nem láttuk.

A térkép is egy ilyen dolog (repülési térkép természetesen) amit ugyan nézegettem már előtte is sokat, de igazi értelmet csak utána nyert a dolog. A légterek elhelyezkedése, és az általuk megadott korlátok előtte nem tűntek annyira érthetőnek mint utólag.

Az is kiderült, hogy sikerült első légiforgalmi szabálytalanságomat is elkövetni. Berepültem ugyanis alulról körülbelül 100 láb mélyen Helsinki-Vantaa légterébe. De ez csak utólag, a térkép alapján lett számomra nyilvánvaló (valamint a hétvégén kaptunk bő magyarázatot tiltott, lezárt, veszélyes, stb légterekről). Szerencsére oktatási fázisban és ennyire az elején nem veszik annyira komolyan a dolgot ... legalábbis remélem :-)

Az oktatás egész napos volt, este 7-ig/8-ig tartott (vagyis gyakorlatilag nem volt hétvégénk). A szombat reggeli kurzushoz hozzátartozik még, hogy túlestem első szondáztatásomon is. A finnek ugye ilyen hétvégi bulis népség, így a rendőrök szombat és vasárnap reggel hajlamosak szondáztatni (mivel a finnek meg hajlamosak részegen vezetni gondolom

... én is kaptam egy ilyen "rendőrsort", a kétsávos út egysávra volt szűkítve általuk, és sorban végigfújattak minden autóst.

Vasárnap este vendéget is kaptam, második-unokatestvérem érkezett néhány napra Helsinkibe. Ide fog felvételizni zeneakadémiára, ás holnap lesz a felvételije. Úgyhogy ennek kapcsán vasárnap este még a Vantaai repülőteret is meglátogattam.

Már nagyon várnám, hogy repülhessek, de a csütörtöki repülésem a gép 100 órás szervíze miatt elmarad, a szombatit meg lehet, hogy az időjárás fogja elmosni. Na majd meglátjuk.

Nem is gondoltam volna, hogy Finnországban is lehet ilyen alföld érzésem. Pedig az van. Megtörtént az olvadás, kimelegedett az idő, viszont azóta nem esett csapadék. Mindennek az az eredménye, hogy iszonyatosan poros a levegő. Tegnap a Honda szélvédőjén is tetemes mennyiséget találtam, az ablaktörlőkön úgy állt a por mint télen a hó. Kis fújdogálás és gyors menés eltávolította a nagy részét - mosni még felesleges volna, mert a levegő továbbra is tele van vele.

A levegőminőség jelzők mindenhol legalább narancssárgát mutatnak, ami annyire nem túl jó. Még rosszabb a porhelyzet mint otthon szokott, pedig ott is van azért bőven. A levegő is kicsit homályos ha jobban megnézzük. A finnek még tetézték is a dolgot múlt héten, amikor sós vízzel locsoltak, hogy jobb legyen. Jobb nem lett (és fogalmam sincs miért sós vízzel locsoltak) ... rosszabb viszont igen, mert a sós vízes út meg csúszott és lettek balesetek.

Márpedig az időben rosszaboddás (eső) nem várható, holnap is meleg 17 fokos napsütéses tavaszt jósolnak. Ami kell is, mivel holnap lesz az első repülésem az OH-COX felségjelű Cessna 152-vel :-)

Ami a port illeti, ha valakiben az merül fel, honnan jön ennyi por, elég ha arra gondol, hogy szögesgumikkal koptatták az emberek az utakat sokat.

Tegnap egész napos oktatáson kellett résztvenni, melynek témája az volt, hogy tudjuk még jobban kiszolgálni az ügyfelünket. Rendkívül érdekfeszítő volt, de azért sikerült nem elaludni rajta. Az utána következő rész viszont annál jobb volt. Az oktatáshoz hasonlóan ezt is a főnökünk fizette, beleértve a szíverősítőket is.

Egy Tonox Party Club nevű helyre mentünk, ahol két csapatra oszlottunk, és különböző műfajokban mérköztünk egymással. Volt Hyper hockey, amikor kis méretű hokipálya szélén kellett ülni, és onnan játszani "jégkorongot". Ütővel meg minden. Csak felállni nem lehetett, mert akkor rögtön büntetés jött.

Ezután volt még távirányítós autós legurulás lejtőn, foci (ahol kötöttpályás székekkel kellett mozogni, megintcsak nem volt szabad felállni) és végül szumó. Hatalmas gumiruhát kellett felvenni és aztán indulhatott a mérkőzés. Az én csapatom színeiben ketten indultunk, először az egyik teszter kolléga, aztán pedig én. Elég fárasztó sport, három menet után alig bírtam állni a lábamon. :-)

(bár lehet az a nénány cider is közrejátszott ebben) Az ellenfelemmel jó hosszú meneteket sikerült összehozni, de végül is sikerült győztesen kikerülnöm :-)

Ez volt tegnap, holnap meg megint céges program, ezúttal az előbb említett jól kiszolgált ügyfél fog tartani valami rövid összejövetelt, amit állófogadás követ.

Kicsit fáradt vagyok, már ami a gondolkozást illeti. A hétvégén sikerült több mint 23 órát (vagyis mintegy 3 munkanapot) ledolgozni. Bár ma nem terveztem, hogy ilyen sokáig maradok, egyik dolog követte a másikat, és aztán máris nyolc óra is elmúlt, mire elindulhattam hazafelé. A projekt vezetőnk remélem elégedett, ő szervezte számunkra a túlórázást. :-)

Hazafelé úgy döntöttem, hogy bár nem égetően szükséges, az autókázás kedvéért elmegyek benzint venni, és nem a legközelebbi kúthoz.

Az időjárás mindkét nap (szombat&vasárnap) tökéletes volt, napsütés, tiszta kék ég (CAVOK), ma már 10 fok is volt délután. Teljesen ideális túlórához :-)

Ezt beszéltük kollégákkal is, akikkel a mai napot a cég falai között töltöttük. Holnap szerencsére nem munkahelyre kell menni reggel, hanem Helsinki belvárosába egy hotelbe, ahol valami tanfolyam lesz nekünk. Persze csak az ott felszolgált reggeli után ;-)

Bár ma péntek van, még közelsincs vége a munkahétnek: a hétvége ismét munkával fog telni, lévén, hogy projektvezetőnk túlórát irányzott elő. De azért rendesen megszervezte, gyümölcs, keksz, nassolnivalót rendeltetett nekünk, meg lesz közös pizza rendelés és evés, persze a cég számlájára. Ez mondjuk rendben is van így. :-)

No meg kis extra pénz sem jön rosszul, mivel ez a repülős oktatás elég sokba kerül.

Tegnap úgy éreztem, hogy nem nagyon fog az agyam, tulajdonképpen szenvedés volt az egész nap. Aztán este korán lefeküdtem, és ma már valamivel jobban indult a meló is, délutánra pedig ismét kaptam lendületet.

Munkahelyen jövő héten lesz utoljára egyik konzulensünk. Őt a TietoEnator egy másik részlegétől bérli a cégünk, és lassan lejár a bérlés. Mivel mi páran elég jóban vagyunk vele, ezért valószínűleg tart nekünk egy búcsúbulit. Saunázás lesz, az ő épületük 6. vagy 7. (nem tudom pontosan) emeletén, a tetőn, még valami medence (bugyborékos? :-)

is lesz.

Lassan nyári gumira kellene cserélni a téli szögeset, de ez a művelet azt hiszem a jövő hétre tolódik, mert hétvégén csak rövid ideig vannak nyitva gumiboltok (én meg dolgozom). Bár a következő hét eléggé sűrű lesz, mivel hétfőn céges oktatás egész nap, szerda délután valami ügyfeles meeting, csütörtökön Microsofto Developer Days lesz, alig lesz idő dolgozni :-)

Az időjárás végre tavaszira fordult, ma reggel ugyan csúnya felhős esős volt az idő, délutánra már a nap is kisütött - bár azért felhők maradtak valamennyire (cumulus meg nimbostratus felhők voltak délután terítéken, azt hiszem legalábbis :-)

)

iwiwről szólva még .. ma kaptam egy meghívót egy magyar buliba, és az az érzésem az iwiwen akadt rám az illető, aki a meghívót küldte. Ez majd csak jövőhéten lesz, de azt hiszem jól fog esni elmenni valami ilyesmire is. Bár előre tudtam, hogy ezzel fog járni a repülős tanulás, azért az, hogy három és fél hete intenzíven olvasok és tanulok eléggé fárasztó bír lenni. De szerencsére lassan vége az elméleti résznek ;-)

Hétvége erős légijog tanulással telt. Bármennyiszer is olvasom el az anyagot, nem kerül közelebb hozzám. Rá kellett jöjjek, hogy nem a tanulási kedvem lankad (miután a légi joggal kevésbé jól haladtam, mint az aerodinamikával), hanem egyszerűen nem szeretem. Miután ugyanis végeztem vele, és más, érdekesebb dolgok kerültek terítékre, a tempó megint begyorsult.

Ma aztán majd meteorológia lesz terítéken, és utána most egy izgalmasabb szakasz következik, navigáció, rádióhasználat és ilyesmik. Persze be kell látni, fontos az a légijog izé (mert pl. jó azt tudni, ha jön szembe egy repülő, merre kell fordulni, vagy kinek merre van elsőbsége ... levegőben koccanni annyira nem jó :-)

Az egész napos tanulás és agyhalál után aztán hétvégén még jutott egy kis idő a Hitman széria legutóbbi - bár lassan már igencsak korosnak mondható - részére (jeleneg ez a Hitman: Contracts, bár már készül az új). Ha valaki esetleg nem tudná, ebben a játékban egy bérgyilkost kell megszemélyesíteni. Számomra a cél a Silent Assassin fokozat megszerzése volt. A pályákat ugyanis különböző módokon végig lehet vinni. Lehet rambó stílusú mészárlósat játszani, de ez egyrészt túl egyszerű (néha nem, de azért általában igen), másrészt egyáltalán nem stílszerű :-)

Ezzel szembe a csöndes gyilkos fokozat megszerzése sokkal nehezebb. Itt gyakorlatilag arról van szó, a célponton kívül mást megölni nem igen lehet, senki sem vehet észre semmi gyanúsat, és általában a puskáról is le kell mondani (bár azért van valami izgalmas a szakadó esőben a tetőn ácsorogni egy mesterlövész puskával :-)

Lett volna kis programozós munka is (nem céges) a hétvégére, de a tanulás miatt úgy éreztem, ilyesmire alkalmatlan vagyok. Most viszont csak két napos a munkahetem (terv szerint legalábbis), mert szerda-csütörtököt kiveszem, péntek meg amúgyis munkaszünet itt Finnországban.

Tegnap volt céges curling. Ez az a sport, hogy tologassunk húsz kilós gránit bigyókat a jégen. Ha esetleg valaki nézte az olimpián a finn csapatot, na annak a vezetője tartott nekünk oktatást :-P

Aztáb gyakoroltunk kicsit csúszkálást, majd játszottunk is egy kicsit. Elég nehézkés volt nekem az elején a gránitbigyó ellökése, valahogy mindig elvesztettem az egyensúlyom amikor elengedtem (eredmény: térdbeverés jégbe de dulván, kis sántikálás azóta :-)

). Viszont amikor egyik cipővel csúszunk (állva) a jégen, az nagy móka, és azzal nem is volt bajom. Végülis azért mégiscsak vesztett a csapatunk (összesen 8 csapatunk volt, 4 pályára osztva). Játék után kis szendvicselés kakaózás, majd mindenki haza. Nekem még volt erőm finn légi szabályokra (eddig nemzetközieket tanultam), majd utána alvás következett, elég korán (ami azt hiszem jól is esett).

Hétvége van ismét, ezúttal viszont nem szórakozással és pihenéssel telt, hanem tanulással. Mind tegnap mind ma egész nap gyakorlatilag repülős dolgokat tanultam. Félelmetes mennyi mindent kell tudni ahhoz, hogy valaki egy egyszerű kis géppel repülhessen. És még nem is tanultam semmi mást, csak aerodinamikát meg a repülőgép felépítését, manővereit, hogy működik a motorja. Nemsokára jön a légijog, ami kicsit talán nehezebb lesz.

Pénteken lett internetem. A szolgáltatótól jött levelet találtam a postaládában, amiben közölték, hogy bekötötték. Ez nagyon jó, csakhogy ADSL modemet nem küldtek. Pedig kellett volna (ingyen járt az ADSL kapcsolat mellé, az akció részeként). Újabb próbát tettem a szolgáltató felhívásával, ezúttal sikerült másfél perc alatt operátort kapni (bár most másik menün keresztül mentem). Kiderült, elfelejtették postázni számomra. Mindez péntek délután.

Nyolc és fél hétnyi várakozás után nekem nem volt tovább türelmem várakozni keddig vagy szerdáig, amíg ideér a modem. Kocsi elő, irány Helsinki, és vettem egy ADSL modemet.

Mivel a szolgáltató modeme tök ingyen van/lesz, ezért igazából nincs szó veszteségről a részemről. De már találtam is vevőt neki, azt hiszem, szóval ez a dolog is rendben lesz. :-)

Felháborodva érzem magam. Nem elég, hogy nincs ADSL, se híre, se hamva, se értesítés, se semmit, és már jó ideje várok, ma az ügyfélszolgálattal sem sikerült beszélnem. Persze lehet, hogy sikerült volna, ha elég türelmes vagyok. De idióta zenét hallgatni 1 óra és 18 percen keresztül, ami alatt körülbelül 78x halottam, hogy még egy pillanat, rögtön válaszolunk, nekem kicsit sok volt. Ez alatt ettem joghurtot, mosogattam, takarítottam és tanultam aerodinamikát, de ez idő alatt elfogyott a türelmem - nem beszélve arról, hogy más dolgokat is kell csináljak a nap folyamán. Mit gondolnak, más dolgom sincs, csak ülni a hülye telefon mellett, és várni, hogy felvegyék?

Csak nem akar vége lenni a télnek. A hétvégi napsütéses olvadós idő után ma megint hózáporra ébredtem. Nagy pelyhekben hull a hó. Ráadásul ez nem is ilyen vihar stílusban - vagyis esik kicsit aztán vége -, hanem jó hosszan. Bár ma is lesz plussz fok talán, szóval olvadhat megint, de azért lassan nem bánnám ha vége lenne már. Végül is már majdnem április van.

A másik véget nem érő dolog az ADSL várakozásom. Ez itt most az (anti)reklám helye, a finn Sonera szolgáltatótól rendeltem ADSLt 8 hete és 1 napja. Körülbelül 3 hete értesítettek, hogy a kapcsolatom bekötése már kezelés alatt van, és a bekötési idő (a megrendelestől számított) körülbelül 6 hét. Tehát még csak 30% lépték túl az időt.

Igazság szerint egy ADSL modemet is kellett volna küldeniük a levél kézhezkapása utáni 1 héten belül, de még ez sem jött meg. Az ügyfélszolgálatukat felhívni pedig a lehetetlenség határait súrolja. Szóval egyenlőre marad a 3G mobil internet, ami bár sebességileg még csak-csak jó, azért néha egyszerűen megáll az adatforgalom, meg macerás, ha az ember órákat akar interneten ülni.

Tegnap voice chatet próbáltuk, MSN Messenger nem ment vele 100%ig jól, néha robotos hangot csinált. De például a VoipBuster internetes telefon program nagyon jól működik rajta, utóbbi időben sokat hívtam vele Magyarországot (ami kicsit viccess, legalábbis nekem. Mármint, hogy először fogom a mobiltelefonom, azon át netet csinálok, és neten át TELEFONÁLok :-)

)

A másik bajom, hogy a SonyEricsson nem mindig viseli jól a megpróbáltatásokat, és időnként megszakad, de úgy, hogy telefonrestart nélkül nem lehet újratárcsázni internetet. Néha meg egyszerűen lefagy és újraindul internet közben. Ezek nagyon vidám percek tudnak lenni. És persze frissíteni sem tudom a software-t, mert ahhoz meg internet kapcsolat kell - márpedig ha SIM nélkül kéne gépre dugni a telefont, hogy lenne internet? :-)

Na szóval remélem hamarosan lesz ADSL, mert ez így nem állapot, és kicsit már kezdek felháborodni. Még otthon is gyorsabban lehet internethez jutni mint itt nyugaton, ami igazából kelet meg észak. Vagy hogy is van ez.

Elkezdődött hát sorozatban a 13. munkanapom. De holnap végre megtöröm a sorozatot, meg talán ez a mai sem lesz annyira maximálisan komoly, főleg ha nem csúsznak be hibák abba, amit felügyelni kell. Ugyanakkor ez az első alkalom, hogy kocsival jöttem dolgozni. Szép kis föld alatti parkolója van a cégnek, bár kicsit szűkös. Így a helyekért fizetni kell meg sorbanállni.

Most szombat reggel az utak teljesen kihaltak voltak (ugye mindenki emlékszik mit csinálnak a finnek péntek este :-P

), és igy nagyjából 20-25 perc volt az út, vagyis kb annyi mint normálisan vonattal. Na most hétköznap a forgalom csak több lenne (és bizony reggelente meg délután Helsinkiben van "kis" forgalom), úgyhogy nem hiszem, hogy egyhamar saját parkolóhelyet akarnék itt magamnak (ma kölcsönbe kaptam :-)

).

Remélem azért hamar vége lesz ennek a munka dolognak, mert az idei repülési év "megnyitó ünnepségét" tartják Malmiban a repülőtéren (repülőklub), ahol esetleg még potyautasnak is el lehet menni repülni, meg van makkara sütés. Az idő is alkalmas hozzá, CAVOK van, ahogy a légiforgalomban szokás mondani (vagyis nincs csapadék, nincs felhő, jó a látotávolság). Az égen egyetlen felhő sincs, a nap kellemesen süt (bár azért hideg van, -10 körül). A nap igazából annyira süt, hogy kénytelen voltam napszemüveggel vezetni :-P

Kollegákkal közösen ahogy kinéztünk az ablakon, arra a következtetésre jutottunk, hogy végre itt a nyár! Ha valaki repül, akkor íme a jelenlegi helyzet:

EFHK 241350Z 22009KT 1000 R04R/0800VP1500D R15/0900VP1500D R22L/P1500D R04L/0800VP1500U SHSN SCT008 BKN030CB M03/M04 Q1011 04590167 54590182 1529//73 NOSIG

Ha valaki nem repül, akkor annak elmondom a fenti jelentését. -3 fok van, borult idő, hózápor, a látotávolság kevesebb mint 1000 méter. Konkrétan időnként a nem annyira távoli házak is alig látszanak. Igazi, tavaszi/nyári idő :-)

Kinézek az ablakon, és nagy pelyhekben hull a hó. Az előbb még sütött a nap, távolabb nézve az égboltot teljesen tiszta, itt meg felhők vannak. De már szombat-vasárnap is ez volt, váratlan és hirtelen havazás majd vége. Lassan inkább tavaszodhatna már legalább egy kicsit. Mert ok, hogy hosszú a tél, de hát mindjárt április lesz :-)

Tegnap megint szerepjátékoztunk, ezúttal ostrom volt betervezve. Végül is az ostrom elmaradt, mert ehelyett mi lovagoltunk ki a várból és támadtunk rá az ellenségre a vár előtti hó borította mezőkön. A nagy öldöklés vörösre festette a havat :-)

De vissza az elejére még. Sejteni lehetett, hogy csapdát állítanak nekünk, de valahogy a vár urát ez nem érdekelte. Kicsit úgy tűnt, elhagyta az eszét, de hát mint a legmagasabb rangú parancsnok, nekünk engedelmeskedni kellett (vagy lázadni lehetett volna).

Aztán amilyen lelkesen csatába akart menni a várúr, olyan siralmasan teljesített. A lovával belevágtatott valami gödörbe, és hatalmasat esett. Aztán két lándzsás fickó próbálta ledöfni, meg két másik bevonszolni a patakba. Alig győztük leszedni róla az ellenséget. Amikor sikerült végre, az sem lohasztotta le a harci kedvét. Mi mentünk vissza a csatába, hát nem megint legyűrték szerencsétletn várúrt? Ezúttal beledobták a patakba, és ketten ráálltak a hátára. Mivel még teljes páncél is volt rajta, csak bugyborékolni maradt ereje.

A végére engem eléggé lestrapáltak, valami őrült alkimista robbanó folyadékától jól megégtem, aztán még le is nyilaztak kicsit. De azért még súlyosan sérülve sikerült visszaérnem a várba, és erősítést küldeni a csatatérre.

A tesztjátékoknak ezzel vége szakadt, jövő héten nem tudjuk mi lesz, utána következő héten viszont igen. Egy mesélő ugyanis D20 Call of Cthulhu-hoz keresett játékosokat, amire lelkesen jelentkeztünk is. Nincs is jobb, mint megőrülni a Cthulhu mítosz tébolyító nyomása alatt, esetleg fanatikus kultisták emberáldozatának lenni (meg még egyéb érdekes dolgok, amik sok Cthulhu karakterrel megesnek :-)

Vidám szombat reggelre ébredtem, kelés korán, irány a meló :-)

Kicsit túlórázni kell, mert hétfőre kész kell legyen valami. Persze azért megkérdezték előre, vállalom-e, és igent mondtam, de most amikor itt ülök, már annyira nem vonzó ez a lehetőség. Pedig nem fizet rosszul a túlóra (sőt!). És a főnök meg azt is felajánlotta, hogy rendelhetek pizzát az ő számlájára. ;-)

Nem bírtam tovább nézni szegény Hondát, amilyen koszos volt az egész téli hányattatások után (bár még tart a tél ... :-)

, úgyhogy tegnap kerestem egy benzinkutat, ahol lehet kézzel saját magam autót mosni, és meglátogattam. Ez a kút majdnem éjfélig nyitva van, teljesen ideális számomra. Nem szeretek ugyanis tolongani, sorban állni, és este 8-9 után a finnek eltünnek az utakról és ilyen benzinkutak környékéről, úgyhogy nyugalom van (főleg pénteken, akkor minden finn "kötelessége" lerészegedni a sárga föld alá mélyre :-P

)

Tegnap voltam doppingteszten. Ezt mondta rá a doktornéni legalábbis. Szerencsére nem előtte kellett "megtölteni az edénykét", mint ahogyan helyenként rémisztgetést lehetett hallani. Elég volt minden cucctól megszabadulni (telefonok, órák, kulcsok, pénztárcák, kinél mi van), aztán külön erre a célra átképzett WCbe menni. Itt csak színes víz jött (a WCből) vagy semmilyen (a csapból).

Kicsit nagyon hivatalosan csináltak mindent, papírok, fiolák lepecsételése, stb. Túl komolyan. De ha nekik így jó :-)

Este hazafelé "hallatlan" dolog történt, kimaradt az egyik vonat (technikai okok miatt, legalábbis ezt állították). Jól esett emiatt fél órát álldogálni a hidegben (bár tegnap nem volt még -17 mint ma reggel). Végül is inkább busszal mentem haza, mert a következő vonatra már akkora tömeg várt, hogy nemigen fért fel mindenki egy szerelvényre. Tegnap egyébként reggel is kisebb vonatot küldtek a nagy tömegnek. Nagyon elszámolták magukat (és így sok embernek állni kellett menet közben), itt ilyesmi nem szokott lenni :-)

A keddi orvosi vizsgálatról úgy tűnik eddig még nem is írtam ide. Mondjuk nem volt nagy valami. Egy idősebb doktornéni faggatott az egészségemről, meg megnézte a laborleleteim. Drogteszt nemvolt, de lesz! Váratlan időpontban felhív, és két órát kapok, hogy atmenjek a doktornénihez pisilni. Úgyhogy izgalommal várom a nagy napot

A leleteim alapján a doktornéni le akar beszélni a sajtevésről. Én ezt borzalmasan rossz ötletnek tartom, csak mert a sok értékemből egy a laborleleten picivel túlvan a határértéken. Főleg mivel azóta amióta a leletet csinálták futni kezdtem (erről már írtam). Eddig sikerült is tartani a heti négy alkalmat, kíváncsi leszek mi lesz ezután? Ezek a hirtelen jött felindulásaim nem mindig bírják az idő vasfogát :-)

De mozogni muszáj, futni pedig jó (eddig legalábbis ez a benyomásom).

Most hétvégén megnéztem a Gyűrűk Ura bővített változatokból a két utóbbit (múlt hét során az elsőt), és arra jutottam, hogy talán újra el kéne olvasni a könyvet. Bár itt beszerezhetném angolul, azt hiszem ebben az esetben inkább egy magyar változatra szavazok. Úgyhogy az olvasás projekt el is lett gyorsan halasztva, amíg nem szerzek valahonnan magyarul könyvet.

Könyvről szólva tegnap fejeztem be Jeffrey Deaver: Garden of Beats című művét. Ez 1936-ban játszódik, főleg Berlinben (ugye ott akkortájt csináltak olimpiát is). Bár egy-két dolog persze nem teljesen történelmi hitelű (dehát végül is ilyen "akció" könyvről van szó :-)

), azért nagyon sok dolog igen. És immár sokadjára kellett tapasztalnom, hogy erről a korszakról szóló könyvek (filmek, infók) nagyon érdekelnek.

A finnek nem normálisak. Ma megint lehűlt az idő, -10 fok lett. Hát az utcán nem szembejön velem anyuka meg a fia, és egy hatalmas, gigantikus fagyit eszik mindkettő. Hogy bírják? :-)

A héten elkezdtem futni. Valami mozgást muszáj volt kitalálni mostmár, és hát erre esett a döntés. De lehet még valami mást is kéne mellette csinálni (úszás, floorball), hogy változatos legyen. Mindenesetre ezúttal "tudományos" módon közelítek a futáshoz - köszönet érte Gab007-nek, meg korábbi finn kollégáimnak.

Ugyanis vettem hozzá egy Polar típusú futószámítógépet (ahogy a cég nevezi). Igazából ennek a lelke egy pulzusszámláló (egy karórából és egy mellkasra szíjazandó egységből áll), aminek alapján különböző típusú edzéseket lehet végezni. Amit én szereztem ahhoz egy távolság és sebesség mérő is tartozik (ezt a cipőre kell szerelni). És már lehet is futni!

Itt most nem írok erről részletesebben, Gab007 már elég sokat írt a dologról a blogjában. A lényeg, hogy bár első hallásra (meg talán másodikra is) kicsit marhaságnak tűnik a dolog, meg hogy ilyen "precízen" közelíteni a futáshoz, kipróbálva egészen más róla a véleményem. :-)

(valószínűleg erről mégiscsak írok majd többet, ha lesz több tapasztalatom az órával :-)

A múlt héten mosás alatt tett felfedezés után csütörtökön becsöngettem magyar szomszédaimhoz. Bár én csak épp gondoltam, hogy átnézek, marasztaltak vacsorázni, és beszélgettünk sok mindenről. Megtudtam sok mindent, van például levelezési listája az itteni magyaroknak. Rajtam kívül is voltak náluk vendégek, úgyhogy elég nagy volt a zaj, amit a 4 kisgyerek csinált időnként :-)

Munka még mindig van, a héten megpróbáltam némi plussz órákkal felszerelkezni. Amíg semmi más értelmes dolgom úgysincs, jó ötletnek tűnik plusszt csinálni. Hogyha majd legyen mire elszórni :-)

A lakáshoz tartozó kis tároló helységet is sikerült a héten megtalálnom. Ez az alagsorban van, ilyen kis fa ketrec, amibe lehet cuccot rámolni. Már lakatot is vettem hozzá (ez nem jár alapból :-)

, úgyhogy ide fogom eltárolni a nyárigumikat. Meg a sok kartondoboz közül néhányat, amit nem akarok kidobni - ugyanis a fél konyha még mindíg tele van dobozokkal/kartonpapírral, amiben a bútorok érkeztek. Lassan épp ideje lesz megszabadulni tőlük.

Ma reggel nem volt szabad egyek, mivel laborvizsgálatra kellett menni. Ennek csöppet sem örültem - de legalább vizet inni lehetett. Itt az új munkahelyre jövetellel egybekötött általános egészségügyi (és drog :-)

) vizsgálaton kell átesni, ennek részét képezte a reggeli vérvétel. Szerencsére a mások által festett rémes vizsgálat (pisilni a doktor néni előtt) elmaradt :-)

Talán a Valentin nap örömére, talán mert épp tíz éves az az orvosi központ, de reggel tortát meg teát/kávét osztottak. Így aztán mégsem maradtam teljesen éhes reggel. Persze a Valentin napi "őrület" folytatódott délben, az ebédhez torta járt, utána meg valaki habcsókot (négercsókot?) kínált a munkatársainak.

Tegnap egyébként voltam függönyt nézni. Továbbra is jó nehéznek tartom ezt a műveletet, de legalább a hálószobámba sikerült valamit kiválasztani. Jó hosszú varrási idővel dolgoznak (március elejére lesz csak készen). De legalább megvarják. Ha nekem kéne ezt csinálni, a művelet sikerének valószínűsége erősen konvergálna a nulla felé. :-)

Úgy tűnik talán idén mégis rendes tél lesz itt. Legalábbis most néhány hete folyamatosan mínuszban van a hőmérő higanyszála, és van hó is sok. Sőt, most is esik, nagyon.

Ma talán el kéne menni függönyt néznem. De ha nagyon sok hó esik, akkor lehet ez a projekt elhalasztásra kerül. Pedig már csak ez a komolyabb hiányosság van a lakásban. Ja, meg konyhalámpa. De ez utóbbiból egyenlőre megfelelőt nem találtam. Van ugyan egy fénycső a szekrények alatt a konyhában, úgyhogy a helyzet nem kritikus, de azért jó volna szerezni valamit nemsokára. Bár már vagy 3 boltban is megnéztem a lámpákat, de nem találtam meg az álomkonyhalámpám :-)

A hétvégén mosásra került a sor. Ez igen érdekes dologgal folytatódott, ugyanis kiderült, hogy a szomszéd házban (ahol egyébként a mosoda is van) lakik egy magyar család (apa, anya meg két kisgyerek). Sajnos részletekbe menő ismerkedésre nem volt alkalom, de talán a héten fel kéne keresnem őket. Én meglepődtem mindenesetre, amikor magyar hangokat hallottam a folyosóról, miközben a mosógépet pakoltam meg. Kiderült, ők a magyar rendszámos autón lepődtek meg :-)

Közben a betegségek időszaka folytatódik a munkahelyen, a múlt héten beteg két kolléga mostmár dolgozik, helyettük mások tűntek most el néhány napra. Én remélem idén télen sikerül megúsznom komolyabb nátha/influenza/betegség nélkül :-)

Eltelt ismét egy hét, ezúttal kissé gyorsabbnak tűnt, mint az előző hetek. De nem is csináltam nagyon változatos dolgokat. Napközben munka, utána pedig vagy kis vásárlás, majd pedig moziztam otthon. Hétfőre megjött a TFT monitor/TV kombóm és az asztali DVD lejátszóm (ami lejátszik DivXet/Xvidet is, nem beszélve MP3, WMA, stb fileokról :-)

, amiket rendeltem. Ezen kívül szereztem egy 5.1 hangfalrendszert - nem valami extrát, de azért jól szól. Azóta pedig kényelmesen mozizgattam esténként. Mivel netelérésem még mindig csak mobiltelefonon át van, ezért nem sok időt töltöttem neten. Igazság szerint a gépemet sem sokat kapcsoltam be, valahogy nem volt kedvem hozzá.

A héten egyébként elég hideg volt, az elején -20 körül, ma már csak -9 körül. Hó is van elég, úgyhogy most végre hosszabb és tisztességes tél érzés van, nemúgy mint tavaly télen. Ráadásul figyelembe kell venni, hogy mostmár közel vagyok a tengerhez, és kicsit más az időjárás (melegebb van).

A hét második felében aztán mindkét ember, akivel kezdtem jobban lenni munkahelyen lebetegedett, úgyhogy még a szobámban is egyedül voltam. Meg aztán egész nap maximum munka ügyben beszélgettem más emberekkel, és ez nem volt jó. De elvileg talán jövő héten már jönnek. Jövő hétről szólva, nekem kötelező orvosi vizsgálatra kell menni - labor + orvos. Mindenkinek kötelező aki a cégnél munkát kezd. De nem is csak ennél a cégnél kötelező, hanem úgy általában sok helyen errefelé. Talán csak a kisebb vállalatok mentesek tőle.

A héten vettem még egy szőnyeget is a nappalimba. Nehéz döntés volt kiválasztani a megfelelőt, viszont mostmár sokkal elégedetebb vagyok a szobával. Már csak függöny hiányzik ahhoz, hogy teljes legyen a berendezés - nem számítva persze néhány apróságot, amiket aztán szép lassan elég beszerezni. Talán nem éppen előnyös tulajdonság részemről, hogy szükségét éreztem a lakás teljes felszerelésének (legalábbis bútor tekintetében) nagyon rövid időn belül.

A blogba sem sikerült a héten sokat írni, de legalább a hosting körüli problémáimat elrendeztem :-)

Megvolt hát a költözés, kisebb nagyobb gondokon túl immár saját albérletben lakom. Lett ágyam, székem, íroasztalom. Szerencsére egy ismerősöm segített őket összerakni, mert egyedül biztos nem ment volna. Ő meg már korábban is dolgozott (nyári munkaként) valami bútorboltban. Persze azért minden nem ment simán, mert voltak dolgok, amikre nem gondoltam. De első költözésnél ez (talán) rendben van

Például lámpák. Valahogy nem volt eszemben, hogy talán nem lesznek itt lámpák. Pedig hát nem voltak. Úgyhogy a költözés napján gyors megoldásként egy földön álló lámpát vettem, és aztán tegnap szereztem be hagyományos mennyezi lámpát. Úgyhogy átestem első lámpaszerelésemen is.

Ma este újra bútorvásárlásba kellene bonyolódnom, tegnap már kinéztem pár cuccot.

Közben munkahelyen beindult a teljes üzem, immár van munka, és lehet dolgozni.

És persze megint fránya hideg van, olyan -15 fok körül. Bár néztem időjárásjelentést, azért erre mégiscsak reggel döbbentem rá, amikor munkába indultam. De szerencsére az állomás közel van, olyan 5-6 perc séta csak. Utána jön a vonat, az 10 perc, és a végén van még újabb 6-7 perc séta. Úgyhogy összeségében kellemes a munkaút, és sokkal gyorsabb, mintha kocsikáznék.

Úgyhogy most kisebb nagyobb lakásberendézi dolgokkal vagyok elfoglalva legnagyobbrészt. Amihez egyáltalán nem értek (és elkélne valami női segítség

az a függönyök.

Lassan de biztosan közeleg a költözés ideje. Konkrétan szerdán fogok költözni. Errefelé Finnországban a költözési nap az fizetett szabadnap a munkahelyen, ami nagyon jól tud ám jönni. Holnap este meg kell rendeljem az ágyamat (hogy holnaputánra megérkezzen), bár ha nem lesz belőle semmi az sem baj, mivel jelenlegi szállásadóim azt mondták, ha nem jön össze egyből, ők azért nem dobnak egyből ki :-)

Hétvégén volt elnökválasztás itt Finnországban, jó nagy hűhót csaptak az emberek. Végül is a mostani elnök, Tarja Halonen nyert. Így mostmár nem csak ő az első finn nő, aki elnök lett, hanem az első finn elnöknő, akit újraválasztottak. Szerintem sok nő csak azért szavazott rá, mert nő volt, és nem férfi. Na de mindegy, errefelé a nők/lányok amúgy is elég furák :-P

Hétvégén olvasgattam, pihengettem, kicsit gépeztem csak. Ma pedig ismét teljes munkanap volt, csináltam mindenféle érdekeset. Holnap meg kis tanítás is lesz, ezúttal én magyarázok másoknak.

A net továbbra is csak mobilon át megy, és persze eléggé lassú. Úgyhogy ezért is ritkán írok ide mostanság. Most talán a hostingommal is lesz valami cserebere, úgyhogy lehet néhány napig nem lesz elérhető a blogom.

Most csak rövid bejegyzést írok ide. Az új munkahelyemen tovább folytatódott az ismerkedés, olvastam sokat, sőt, ma már sikerült komolyabb munkát is végezni. Holnap talán nekilendül komolyabban a meló, de majd meglátjuk.

Tegnap jártam megint az IKEAban, és sikerült ágyat választani magamnak. Meg íróasztalt és széket. Úgyhogy remélem ez a dolog is lassan rendben lesz.

Ma aztán munka után volt kis alvás, hosszú séta, meleg sauna, és most netezek kicsit. Rájöttem, hogy ha a mobiltelefonomat a szomszéd szoba ablakába akasztom, akkor egész használható a 3G térerő, bár azért nem kítűnő :-)

Vasárnap költöztem. -27 fok volt reggel, ilyen időben kezdtem lehordani a dobozokat és csomagokat. Fél 12-re végeztem, és a hideg ellenére leizzadtam, bár ekkora már csak -23 fok volt. Kocsiba be, és irány Espoo, ahová valamivel 4 előtt érkeztem, itt aztán kipakolás következett ismerősöknél.

Aztán eltelt már a második munkanap is az új helyen (TietoEnator/TKP Tieto Oy az új hely, ahol dolgozom). Egyenlőre még csak dokumentumokat olvasgatok, meg ismerkedek a környezettel, emberekkel. A korábbi munkahelyemtől eltérően most csak 1 másik emberrel vagyok egy szobában (előzőleg 6an, majd később 4en voltunk egy szobában). Ez a másik ember egyben a munkahelyi "keresztszülőm", aki segít eligazodni meg boldogulni így az elején. A munka elég érdekesnek tűnik, mármint ami várható, de nem tudok mikor fogok ténylegesen dolgozni.

Ami érdekes, hogy mivel vannak régi nagygépes rendszerek még használatban, ezért vannak idősebb programozók, akik pl. DB2 meg PL/1 szakértelemmel rendelkeznek. Sőt, egyeseknél még COBOL könyveket is látni elvégve a polon. Igazság szerint a házban - ahol kb 200an dolgozunk - én vagyok a legfiatalabb. Ami persze nem feltétlenül előny.

Kiderült, hogy VB.NEThez nem fogok közelkerülni, marad C#, ami nagyon jó hír :-)

Persze hosszútávon elképzelhető valami ASP/VB6 régirégi turpisság, de egyenlőre szerencsére nem.

Ismerősöknél lakom egyenlőre, és csak mobiltelefonos lassú internet van (GPRS) .. a tegnapi hóesés óta valamiért használhatatlanná csökkent a 3G térerő, aminek nem nagyon örülök. Ugyanis így erősen korlátozottak a netes lehetőségeim. Azért most itt kibírom még kicsit így net nélkül is, bár érdekes kérdés, hogy majd ha rendelek ADSLt, mennyi idő alatt kötik be. Félek, hogy nagyon sok :-)

Helsinkiben/Espooban tömegközlekedő lettem. Mivel a busz a busz/taxisávon hasít végig a hatalmas dugó és kocsisor mellett, a döntés ugyancsak megalapozottnak tűnik, és akkor még sok más faktort figyelembe sem vettünk. Egyenlőre Helsinkiben nem nagyon járkáltam, csak átutaztam munkába menet és jövet.

Ma voltam kicsit bútort is nézni (itt Espooban), holnap elkéne menni megint az IKEAba is, hasonló ügyben. Legalább egy ágy ügyében dűlőre kell jussak jövő hétig :-)

Tegnap megvolt az utolsó munkanapom is. Délben elmentünk a munkatársakkal pizzazni, ahol is közölték, hogy ma nem én fizetek. Aztán ebéd után kaptam még tőlük búcsúajándékba egy bögrét, amire a céges login nevemet vésték rá. Meg voltam lepve, és örültem neki. Cserébe kaptak hatalmas adag kekszet/sütit, amit meg én vittem, mivel errefelé szokás az ilyen, szintén az utolsó napon. Ezután még a másik cégtől (akivel olyan szorosan együtt vagyunk) jöttek át sokan, és sok sikert kívántak. Szóval a tegnapi nap nagyon sok pozitív élménybne volt részem. Bár ilyen "rendes" cégtől még nem mondtam fel, azért ilyesmire nem készültem. Úgyhogy ennek nagyon örültem.

Este azután vendégségbe mentem egy ismerőshöz, ahol vacsiztam és beszélgettünk. Utána pedig haza. Reméltem, hogy beindul a Honda fűtés nélkül (vendégőparkolóban nem volt), de nem volt baj, a kinti -27/-28 fok ellenére. Ezek alapján tegnap volt a leghidegebb, amit valaha megéltem.

Most pedig így korán szombat reggel alvás helyett mosok, illetve ha az kész lesz, akkor indul a pakolás. Ma mindent be kéne csomagoljak ládákba vagy bőröndökbe, remélem lesz elég. A maradék meg szatyrot kap. Költözni pedig holnap fogok, először. Aztán majd február 1.-jén költözöm a saját albérletembe.

Megjött hát végre a tél, végre itt van hűvösebb, nem Magyarországon. Ma -20 fölött volt picivel a hőmérséklet, de szélben ennél jóval hűvösebbnek tűnt. Holnapra egyesek -28at jósoltak. Ráadásul egész hétvégén úgy tűnik -20 körül lesz.

Ma jártam a városban, nagy hévvel indult, aminél jóval kevesebb dolgot sikerült elintézni, no de majd idővel (bank és költözési ügyek). Aztán Helivel találkoztam (ex-girlfriend), elmentünk tortát enni. Én egy csokissal küzdöttem, de nem ment végig, úgyhogy a végét el kellett hoznom (hatalmas tortaszelet volt). Beszélgettünk másfél órát, aztán pedig elindultam hazafelé kocsival.

De nem volt kedvem egyből hazajönni, főleg miután éppen kezdett bemelegedni a kocsi a hazafelé úton (parkolóházban álltam a városban, úgyhogy ezúttal szerencsére nem volt annyira zavaró a -20). Úgyhogy elindultam kicsit kanyarogni erre arra, mentem kicsit országutasat aztán meg Jyväskylä "hátsó" részén vezetgettem kicsit. Már Gab is mesélte/írta ezt a dolgot, és rajtam is elhatalmasodik egyre gyakrabban, amikor csak úgy kedvem van beülni a Hondába és vezetni :-)

Munkából még két nap van hátra, aztán pakolás és vasárnap költözés.

Ha már néhány napja olvadás címmel írtam ide, akkor most feltétlenül fagyás címmel kell. Reggelre -7 fok lett, és az előrejelzés csütörtök reggelig folyamatos csökkenést mutat, amikorra is elérjük a -23 fokot. Wheee.

Már az alacsony fokozatú beltéri melegítő sem elég a kocsiban, masszív jégvakarósat kellett játszani reggel. Azért annyi haszna volt, hogy nem volt teljesen -7 fok odabenn, így aztán nem fagytam meg rögtön. Ugye az út a munkahelyemre nem éppen hosszú, így a kocsinak nincs teljesen ideje átmelegedni. Az előfűtés nélkül ilyen időben csak kesztyűvel lehet vezetni (kézfagyás a kormányon különben), meg nem is olyan jó ott ücsörögni.

Most megint Tropico feeling lett urrá rajtam, hála a Niggernek. Tegnap ugyanis valami latinos - trópusos zeneadót ajánlott, és most azt hallgatom. Nem mintha ez segítene az éppen 0 szintet közelítő munkakedvemen :-)

Ez a hétvége is eltelt, megint nem csináltam semmi értelmeset. Szombat reggel mosni kellett volna, de amikor hajnali 1kor lefeküdtem, inkább elhalasztottam az egészet, így tegnap is 10 óra után keltem csak fel.

Kis netezgetés gépezgetés után elindultam sétálni egyet, kerestem olyan utcákat amerre még nem jártam, és kanyarogtam céltalanul egy ideig, majd utána céltudatosabb módon a bolt felé forogtam. Itt begyűjtöttem egy viineri nevű sütit. Azt hiszem ez az egyik kedvenc kajám Finnországban, nem is értem miért nem vettem hosszú hosszú hosszú hosszú ideje már. Ilyen leveles tészta szerű az anyaga, a tölteléke vaniliapuding meg erdeibogyólekvár, meg van rajta kis díszcukor (vagy minek hívják amikor ilyen vastag sávokban van rajta). Talán egyszerűen hangzik, de semmi otthon kapható cucc nem ér a közelébe sem :-)

Na szóval ez nagyon hiányzott már, még akkor is, ha mostanában megpróbálok fokozottan figyelni arra mit eszek (amikor otthon jártam vészesen sokat mutatott a mérleg ... mégha rémesen is hangzik ilyesmit leírni :-P

).

Este aztán folytatódott a moziletöltős versenyfutásom az idővel. Mivel még nem tudom milyen netem lesz és mikor az új helyen, ezért most betárazok a lehető legnagyobb mennyiségű filmet. Ugyan az új SE telefonnal lehet 3Gzni, azon talán nem fogok filmeket letölteni. Egyenlőre valamilyen ADSL csomagon (2, 8, 12, vagy 24 megás) gondolkozom ... valószínűleg inkább az ár lesz a lényeg, mert a nagy sebességeket aligha használnám ki.

Szóval letöltés közben filmeket is nézegettem, volt köztük egy finn film is (Espoon viimeinen neitsyt, ami valahogy úgy fordítható, hogy Espoo utolsó szüze). Engem nagyon meglepett, mert nem éreztem teljesen hitelesnek pl. a színészek alakítását, de utánaolvasva neten az volt az emberek véleménye, hogy nagyonis "valódi" volt az alakítás. Ennyire rosszul ismerem a finneket :-)

Ami ijesztő dolog, tekintetbe véve miről szólt a film (két tizenhatéves lányról, mindenféle problémákkal .. ha a finn fiataloknak tényleg ilyen az élete, az elég rémisztő. Jobban belegondolva és látva itt a házban néhány finn tinifiú és tinilány bulizási szokásait, még akár igaz is lehet).

Aztán ma is sokáig aludtam. Dél körül szortíroztam papírokat (ezt már tegnap este elkezdtem), és jó nagy adagot ki is hajítottam, egy kisebb adagot pedig elcsomagoltam elvitelre. Délután aztán aludtam kicsit, majd megint elmászkáltam sétálni, ezúttal a végcél WC papír szerzése volt, de azért sikerült egy nagyobb kört ma is leírni. Az utak jegesek és csúszósak, hála a sok olvadásnak, de nem kell már sokáig várni, a hét közepétől -10 alatti értékeket jósolnak, talán némi pici hóval még előtte.

Holnap indul az utolsó munkahetem Jyväskyläben :-)

Megindult a hatalmas mennyiségű hó olvadása. +2 fok van, holnap talán nap is lesz. Rengeteg hó van, az most mind olvad. Szörnyű. Borzalmas ... mintha tavasz lenne :-|

Tegnap jártam (megint) Helsinkiben, vagyis a környéken, mert jártam igazából Vantaaban és Espooban is (Greater Helsinki Metropolitan Area, vagy hasonló hangzatos nevet lehetne találni ezeknek - ha még nincs). Kora reggel indultam kocsival, felpakolva néhány ládát meg nyárigumit (előköltözés). A reggeli út még jól ment, mivel eléggé hűvös (-4 fok körül) volt az idő. Aztán Helsinki tájékán már kezdett melegedni az idő, úgyhogy csak reménykedtem nem fogy ki az ablakmosó a kocsiból, mert a kilátás folyton elromlott :-)

Menetközben felhívtak az új céges lakásközvetítőtől, és kiválasztottam egy jól hangzó albérletet, amit majd meg kéne nézzek. Mielőtt erre tértem volna rá, mentem egy kört az IKEA-ban. Ez elég olcsó hely (errefelé), és még nem is rossz a minősége, úgyhogy valószínűleg innen lesznek bútoraim (itt ugye bútorozatlan minden albérlet). Ezt a kört rövidre szabtam éppen amiatt, hogy lakást kéne nézni, meg ugye annyi sok minden volt ott, úgysem tudnék választani.

Úgyhogy elindultam megnézni a környékét a helynek amit ajánlottak. Itt már GPS segítséget kértem, és nagyon jól is tettem, mert anélkül lehet, hogy lassabban találok oda. A hely tetszett, úgyhogy felhívtam a mostani lakost, mikor lehetne megnézni a lakást, meg is beszéltük estére. Aztán újabb GPS vezetés az új munkahelyre. Itt már érdekesebb volt a helyzet, Helsinki eléggé forgalmas hely, sok sok utcával (mint ahogy egy nagyvárostól elvárja az ember), úgyhogy sikerült is egyszer elnézni egy sávot, be kellett forduljak valahová ahová nem kellett volna. Pánik helyett a GPS software néhány másodperc múlva már újraszámolta az utamat (figyelembe véve hogy lefordultam az eredeti tervről) és alternatív útvonalon navigált el a célig. Nagyon elégedett vagyok ezzel a rendszerrel, máshogy sokkal lassabb lenne vezetni, főleg egyedül, ha nem tudom nézni a térképet állandóan. :-)

A munkahelyen elég rövidre sikerült a látogatás, úgyhogy onnan ismerősökhöz indultam (GPS megint, Helsinki meg környéke nagy hely), ahol lepakoltam a cuccokat, amit hoztam. Kis kajálás után elmentem megnézni a lakást belülről is, tetszetős (2 szoba, konyha, fürdő, 50 négyzetméter, és árban is megfelel), úgyhogy ma délelőtt már le is foglaltam. Közlekedésileg is jó helyen van, mert közel a vonatállomás (300m kb) meg a munkahelyhez is (500m kb), úgyhogy ilyen ingázó vonattal (commuter train) nagyon könnyen lehet munkába járni. Igaz így nem autózom majd annyit, de ez sokkal gyorsabb lesz, mint a reggeli csúcsban araszolni Helsinki belseje felé (még így csúcsidőn kívül is sokan autóztak tegnap).

Este aztán jöttem haza. Ekkora már felmelegedett (+2 fok körülre), úgyhogy minden autó csak csapta fel a vizet (szerencsére az ablakmosófolyadék kitartott hazáig

). Lahti után alternatív útvonalat választottam, már csak a móka kedvéért. Ez elvileg 10 km-el hosszabb, mint amin szoktam jönni (160 km helyett 170-et írtak rá), de mivel az eddigivel meg át kell menjek Jyväskylän, ami szintén 10 km, tulajdonképpen nem hosszabb. De változatosabb. Persze annyire nem tetszett a dolog, főleg miután kb 100 km-el a cél előtt megint hóviharos lett az idő, és kavargott szembe a hó.

Elég trükkös ilyenkor vezetni, mert a kavargás miatt a gyorsaságérzetem megváltozott, és állandóan le kellett venni a lábam a gázról, mert bizony 110 meg afölé ment a mutató (egyrészt arra 80 a határ, másrészt baromi nagy hóesésben nedves síkos úton még szögesgumival sem vicces száguldozni). Pedig ha csak néztem ki előre, nem tűnt olyan gyorsnak. Persze az is lehet benne volt, hogy nagy hosszú üres út amin csak én mentem :-)

Kezdek beállni a 3 órás szintidőre Helsinki - Jyväskylä távon, hoesés intenzitástól függően 3.5 - 4 órára is nőhet ez az idő. :-)

Most pedig dolgozom (ha nem blogot írnék a kávészünetemben), dokumentációk és oktatások hada vár rám, mivel ugye át kell adjam a jelenlegi munkám másoknak.

Ma felkelés után nem sokkal elmentem sétálni. Ezek a séták - mint ahogy már írtam máskor is - nagyon megfogyatkoztak amióta autókázom. De most kifejezetten jó volt kerülni egyet a környéken. Elég sokat baktattam erdei utakon, ahol két oldalt helyenként akár 40+ centis is volt a hó. A fák is tele vannak hóval, kisebb fenyőfák inkább valamiféle hóembernek vagy hószobornak néznek ki, mintsem fának.

A sífutó utak is megélénkültek, lehet látni elhaladó embereket síléccel. Talán nekem is kéne valami téli sport - sajnos görkorizni nem lehet télen.

Tegnap még egy hatalmasat estem is a fürdőszobában. Az egész ügy tegnapelőtt kezdődött, amikor kimostam egy pólót, és némi mosóport szórtam ki a földre. Tegnap aztán megpróbáltam zuhannyal meg a feltörlővel eltüntetni, de a hatás az lett, hogy síkossá vált a padló, én pedig hatalmasat zuhantam. Szerencsére a fejemet nem sikerült beverni (bár közel volt), de most kicsit fáj a jobb csuklóm-karom-vállam meg balra hátul a hátam. Ráadásul tudtam is, hogy milyen síkos lesz a mosóportól minden, ennek ellenére simán ráléptem ... /me stupid :-)

A munkahelyemen mostanta mindenki megtudta, hogy felmondtam, elmegyek Helsinkibe dolgozni. Sokan mégcsak tegnap tudták meg, eddig a főnököm azt akarta, hogy ne mondjam senkinek (végül is ő tudja mit akar).

De az emberek hozzáállása ehhez a dologhoz nagyon meglepett. Persze jobban belegondolva valószínűleg éppen ez a normális hozzáállás, így lenne jó ha mindenki viselkedne. Ugyanis akiket kicsit jobban ismerek a cégnél (értsd, szoktam volt velük beszélni valamit

azok általában gratulálnak az új munkához, meg örömüket fejezik ki, hogy a karrierem építését célzom, illetve, hogy továbblépek. A főnököm is azt mondta, hogy kicsit csalódottak, amiért elmegyek.

Talán csak egy valaki van, aki kicsit negatívabban áll a dologhoz, de ő sem mutatja ki, legfeljebb a "sorok között" lehet olvasni. Mondjuk megértem, hogy nem lelkesedik, így is van elég dolga, és most még a nyakába szakad az én munkáim java (pontosabban C#-ja :-P

)

A mai munkanapot sikerült mindenféle vegyes dologgal tölteni, de leginkább segítéssel és specifikáció írással telt a munkahelyen. Az elkövetkezendő két héten is ez vár rám. Mindent le kell írjak, amire a többieknek szükségük lehet, ha én itthagyom őket. Még engem is meglep, hogy egy ilyen viszonylag rövid másfél év alatt mi mindent össze lehet tákolni - erről most mind írni kellene valamit.

Úgyhogy nem igen fogok semmi újat programozni most kis ideig, ennél a cégnél már biztosan nem. Utolsó munkanapom január 20. lesz, utána költözni kell Helsinkibe, ami új kihívásokat jelent majd. Egyrészt bútorokat kell venni vagy szerezni, mivel itt nem divat a bútoros albérlet. Másrészt megint új hely, hozzá kell szokni, stb. Meglátjuk, hogy milyen lesz :-)

Ma egyébként komoly konyhai berúházásokra kerítettem sort, mostmár van saját sajtvágóm meg reszelőm (ez utóbbi sajtnak, sárgarépának és hasonlónak használható). Hirtelen jött ötlet volt, leginkbáb az hajtotta, hogy nem akartam megint venni 20-30 szelet előre szeletelt sajtot, hanem egy nagy tömböt. Így tovább tart és több van belőle :-)

Akartam ma menni bevásárolni a városba, de úgy tűnik nem csak nekem lett ilyen gondolatom, hanem csomó helyi lakos is éppen a mai napot választotta. Akkora dugó volt a városban, hogy még múlt hétvégén sem voltak ennyien, pedig akkor is bevásárlás volt. Hatalmas kocsisorok araszoltak mindenfelé, és kénytelen voltam feladni a küzdelmet alkalmas parkoló és hatalmas tömeg miatt. Végül fél óra tötymörgés után jutottam ki a belvárosból - ami egyébként nem is olyan hatalmas.

Ma kaptam állásajánlatot máshonnan. Mostmár talán ide is lemerem írni, hogy ez a munkakeresés eredménye, ami az elmúlt másfél - két hónapban haladt. Ez az állás a fővárosban van, innen messzebb, de onnan közelebb van haza. Bár a váltás oka nem elsősorban ez. Erről még talán majd kell ide írjak azt hiszem, de majd csak ha távolabb leszek a mostani és közelebb az új munkához.

A mostani főnököm amúgy nem volt teljesen odáig a hírért, és még holnap is folytatjuk a megbeszélést vele, bár én azt hiszem már döntöttem, és sajnos nem a javára.

Lakótársak most készülődnek hazafelé, ők holnap reggeli repülővel indulnak 1 hónapra karácsonyi vakációzni. Én még a holnapi napot itt töltöm, este talán megyek ismerősökhöz karácsonyozni, meg napközben újabb próbát teszek a városba, ezúttal azonban gyalog

Végre megint tél van, ma is -10 fok volt, meg tegnap is. A hó nem latyakos és olvadt, hanem olyan jó kis ropogós. Remélem így is marad, mert az örökös "tavasz" (vagyis amikor folyton olvad) kicsit nem jó. Konkrétan ezért nem szeretem otthon Mo-n a telet, mert gyakorlatilag nincs rendes.

Tegnap voltam kicsit vezetni. Amolyan 50-60 km-t csak, éppen csak bejáratni az autót. Merthogy hétközben normálisan nem túl sokat megy, és ilyen hidegben ez talán nem túl jó. Utána voltam a városban, ami persze dugig van emberekkel, és mindenki minden marhaságot vásárol. Karácsony lesz persze, így ez érthető is. Én már majdnem készen is vagyok az ajándékvásárlással, bár ez az év azt hiszem elég nehézre sikeredett. Több év óta nem volt ilyen nehéz megfelelő dolgokat találni, de azért remélem sikerrel jártam.

Ma csak kicsit sétáltam odakinn meg fotózgattam. Napközben (ugye most itt 5 órát van fenn a nap, és akkor sem túl magasan

derült idő volt, még a nap is sütött kicsit. Persze emiatt megfelelően hideg is volt. Délután még valami hó is szállíngózott. Aztán most megint felhősek vagyunk, és picit fentebb ment a hőmérő, már "csak" -7 fok van.

Hétvégén megint elkapott a Csillagkapu mánia, a 7. és az 5. évad válogatott részeit tekintettem meg újra. Nem tudnám elmagyarázni, mi fog meg ebben a sorozatban, de egy-két gyengébb rész kivételével mindent részt izgalommal eltelve nézek megint, pedig ugye tavaly már egyszer végignéztem mindent.

Holnap megint munkanap lesz, és már most nincs kedvem felkelni

De már csak 4 nap, és utána egy kis szünet következik, otthon. Már előre örülök, hogy ismét utazhatok MÁVval :-|

Bizony, ma volt/van a finn függetlenségi nap. Ennek örömére nem kell dolgozni. Úgyhogy én aludtam sokat, olvastam, meg kicsit Csillagkaput néztem. Próbáltam kikapcsolódni már amennyire bírtam. Akartam volna programozni is kicsit (hobbiból, nem tanulás, nem munka), de ez most megint nem megy. Munkakörülmény váltásra van szükségem

A hétvége is az alvás jegyében telt egyébként, mindkét nap több mint 12 órát sikerült összehozni, plusz délutáni szunyóka. Szörnyű mennyit bírtam aludni, és birok is még, pedig egyáltalán nem érzem magam fáradtnak. Remélem nem valami készülő betegség.

Hideg, ez bizony lett, meg hóesés is. Immár két héten belül harmadjára lettek fehérek a fák. Az előző két alkalommal nem sikerült tartósítani magukat, és leolvadtak, de most az előrejelzés is hideget mond.

Ennek persze megvan a jó oldala is (hogy nem olvad), mégpedig hogy a kocsi ablakára nem fagynak rá a dolgok. Hó ugyan esik rá, de egyszerű seprűvel/kefével eltávolítható. A hétvégén, amikor megjöttek a durvább fagyok, úgy befagyott minden, hogy rossz volt leolvasztani. Mármint az autón

Mindjárt kellene valami vacsorát kotyvasztani, mert lassan éhenhalok

Kedden délután elindultam Helsinkibe. Dolgom volt arrafelé. Már reggel is érdekesen indult a nap, hatalmas hóesés volt, és persze kicsit olvadt is, úgyhogy hosszasabb autó tisztításos móka volt a program.

Jyväskyläből kifelé még jó volt az idő. Borongós, mint télen errefelé általában, de semmi több. Aztán néhány 10 km után havazni kezdett, aztán durva hóesés lett. Közben be is sötétedett. Aztán nagyon szeles hófúvás következett, ami tovább erősödött, és végül enyhe hóvihar lett belőle. Sebességet visszavenni, óvatosan menni. Helyenként alig láttam, és reflektorral kellett menjek, hogy lássak valamit az útból. Azt hittem rosszabb már nem lehet.

Persze tévedtem. Amikor ráértem az autópályára, erős hóvihar indult. Itt már a reflektor sem segített, csak a fehér kavargást láttam olyankor. Maradt a sebesség vissza óvatos vezetés még jobban.

Volt pár őrült, aki ennek ellenére tépett mint az eszeveszett. Had menjenek

Volt egy őrült kamionos is, az a 60-al "araszoló" kocsisor mellett ment el 100-al. Hogy mit látott az útból nem tudom, de mindenkit végigfröcskölt sós-olvadt-havas latyakkal. Fincsi volt mondhatom

Este ismerősöknél aludtam, másnap pedig mentem dolgokat intézni Helsinkibe. Úgy gondoltam papírtérképpel is boldogulok, elvégre nem tűnt bonyolultnak az útvonal. Persze (el)tévedtem. Úgyhogy gyorsan GPS izzít lett a program, mert a reggeli félhomályban és csúnya forgalomban a térkép és utcanév egyeztetés szinte lehetetlen feladatnak tűnt. Azt hiszem érdemes a GPS rabja lenni, mert legalább 10x egyszerűbbek lesznek a dolgok.

Aztán délután hazaautókáztam Jyväskyläbe, a visszaút már nyugodtan telt, az idő sem volt rossz, leszámítva, hogy helyenként az útra fagytak az autónyomok. Ez kicsit borzalmasan ráz, ha épp nem a nyomban, hanem mellette kell haladni. De azért sikerült túlélni ezt is.

Bár Helsinkiben nincs igazán nagy hó, itt az van, a fák fehérek, a táj fehér, és olyan téli érzetem lett.

Azt hiszem ma már biztosan itt a tél. Tegnap ugyan locspocs volt, ma reggelre viszont fagyott, és baromi nagy hóvihar van odakinn. Élvezet volt kocsikázni (sajnos muszáj volt, különben lehet átgondolom, hogy akartam volna-e). Csak a kiásási művelet 15 perc volt, amig minden jégtelenül és rendesen ment. Külön bonyodalmat okozott az üvegre fagyott ablaktörlő. Azt is ki kellett olvasztani, mert olyannyira esett a hó, hogy ablaktörlő nélkül esélytelen lett volna a küzdelem.

Délután mennem kell Helsinkibe, kiváncsi leszek milyen lesz az idő, mert akár nagyon hosszú is lehet az út, ha ilyen hóvihar marad

Reggelre kelve is esett a hó. Szerencsére a beltéri belegítőnek hála az ablakaim - némi olvadt hótól eltekintve - tiszták voltak, és hamar lehetett indulni. Az utak még teljesen havasak voltak.

Aztán napközben is esett hó, néha pici eső, és most így estére lett vagy 1-2 fok. Ennek megfelelően minden tiszta latyak es olvad, és még mindig esik a hó. Holnap úgy érzem reggel jegesek lesznek az utak, mert állítólag fagyni fog, most meg minden csupa víz :-)

Lehet még a jégre esik kis hó is.

Szerencsére a majd egy hónappal ezelőtti havazás és hideg eléggé beijesztett mindenkit ahhoz, hogy mostanra téli gumi / szöges gumi legyen az autókon.

Mint ahogyan tavaly is, idén is megrendezésre került a céges kiskarácsony. Az idei év azért volt különleges, mert a testvércégünk 10 éves, és ezen alkalomból hatalmas bulit rendezett. A kiskarácsonyunk az egyetem épületében kezdődött, ahol állófogadásos vacsorával nyílt az este. Utána borozás/sörözés/siiderizés majd kávézás következett. Ezután, mielőtt elindultunk volna az est fénypontja felé, még egy tűzdobálós-forgatós bemutató is volt. Igencsak látványos volt, ahogy a különböző lángoló cuccokkal tancoltak meg dobálták őket.

Aztán átcuccoltunk a jégcsarnokba, ahol a Leningrad Cowboys lépett fel. Már odáig is ingyen volt a pia (korlátlanul), de a koncert alatt is volt csapolt sör meg siideri, szintén ingyen és korlátlanul. Remélem nem kell elmondanom, hogy a finnek mekkora alkoholbarátok, és hogy az ilyen ingyen pia mit tesz mindenkivel :-)

Szóval feléptek a tehenészfiúk, sokkal jobb volt mint ahogy vártam. Előzőleg belehallgattunk egy-két számba, de nem igazán fogtak meg. De élőben mindenképpen jobbak voltak.

Ezután pedig ismét szállítottak minket a Kharma nevű éjszakai mulatóba, bár ide már nem mindenki jött, többen feladták a harcot a jégcsarnoki koncert után. Itt aztán buli (és persze ivászat) hajnalig, mivel ide is osztottak nekünk piajegyeket - persze csak korlátozottan, úgyhogy a rutinos finnek éjfel után már bankkártyával tankolták magukba a piát.

Amikor ilyen esemény van, mindig eszembe jut, hogy vajon az, hogy ilyen baromi drága itt minden ami alkohol, hogy hathat úgy az emberekre, hogy mégis mindenki tiz (egyesek száz) számra szórja az eurókat hétvégenként, hogy berúgjon mint a ... hát jobb szó híján .. disznó :-)

Valamikor hajnalban aztán hazajutottam, és alvás következett. Reggel (ez most 11 órát jelentett) aztán ahogy felkeltem és kinéztem az ablakon, szakadt a hó, és minden fehér volt, a fák is, a táj is. Egész délután szakadt a hó, aztán most estefelé már csak eseget. Megtisztitottam a kocsimat (értsd: kiástam), mert már elég vaskos volt rajta a hótakaró. Bár ilyen kocsikiásásban még nincs nagy tapasztalatom, úgy gondoltam jobb most takarítani egyet, mint megvárni, amig teljesen elnyeli a hó.

Aztán most hogy besötétedett voltam saunában is. Sajnos még hóban fürdésre nincs elég hó (5-6 centinél járhatunk kb, talán kicsit több), azért ilyen magamra szórom módon már lehetett alkalmazni. :-)

A hónak lassan vége szakad, már csak foltokban van egy-két helyen. Bár a levegő még elég hideg, nem eléggé, és nem is jön utánpótlás. A kiskarácsony viszont egyre közelebb kerül, pénteken lesz a céges verzió belőle.

Nem is tudom írtam-e már, hogy a Leningrad Cowboys című finn csúcszenekar fog koncertet adni, és az lesz nekünk a kiskarácsony vége. Az eleje pedig közös evés és ivás lesz. Mindenki nagyon készül rá, az embereken főleg a fodrásznál járást lehet észrevenni, a hétvégén jó sokan jártak ott.

De előtte még más dolgok lesznek a héten. Ma sähly, vagyis floorball ismét, holnap Harry Potter és a tűz serlege lesz a moziban (végre egy film amit előbb adnak itt, mint Magyarországon).

Tegnap rámjött a techno zene hallgatási láz. Aki esetleg ismet, azt hiszi eddig is volt, de nem, eddig trance, progressive és house zene hallgatás volt főleg, ez most techno. Amolyan Adam Beyer és Chris Liebing stílusban. Lakótársam szerint olyan zaj ez, mint amit a műanyaggyárban lehet hallani a gyártósoron. Én nem értek ezzel egyet.

Ha esetleg érdekel ...
Adam Beyer
Chris Liebing

Azért nem kell feltétlenül rosszra gondolni a bejegyzés címe alapján :-)

Bár a vér dolog az talán kicsit engem is zavar. Megint volt orrvérzésem, ami annyira nem jó, főleg, hogy már régóta nem volt. Erre ébredtem tegnap is és ma is, plusz volt egy extra köröm még tegnap délután is. Talán megint be kellene forrasztani azt az eret ... mint ahogy negyedikes koromban csinálták. Bár inkább remélem, hogy magától elmúlik, és nincs szükség ilyesmire.

Rátérve a másik dologra, ez a hó. Esett egy kevés, nem sok, és lett mínusz is. Amolyan téli hangulat megalapozó. Aztán a héten lehet, hogy lesz tovább is. Azért jöhetne még kis hó, mert pénteken kiskarácsonyi bulija lesz a cégnek, és ott azért jó volna egy kis hó, már csak a hangulat kedvéért.

Persze a hónak megvan a másik oldala is, pl. a befagyott kocsiablak. Holnap reggel kiderül mit sikerül ügyeskedni a beltéri melegítővel, ugyanis most azt is bedugtam, és ha minden jól megy, talán holnap reggel nem kell jeget vakarni. Bár elvileg itt ahol lakom nem szabad használni, direkt olyan fűtőt vettem (mint ahogy már írtam azt hiszem) amit lehet kisebb fokozaton üzemeltetni. A pénteki céges próbamenet után bizakodó vagyok

Végül a zajok. Ez igazából csak egy különös megfigyelés, mintsem semmi több. Valamiért az ajtóm a szobámon egyirányú zajszűrőként viselkedik. Ha én itt zenét hallgatok, kifelé nem hallatszik szinte semmi, ha viszont kint van zaj, az csodálatosan beszűrődik ide. Biztos valami komoly fizikai dolog lehet a háttérben, amiről mit sem sejtek. Na mindegy :-)

Talán elkezdődik a tél is lassan, ma megjöttek megint a mínuszok, valami picike hó is van odakinn. Azért remélem ennyiben nem merül ki az egész. Bár sokan nem akarnak kemény telet, én azért idén szeretnék havat, ami nem locsipocsi egész télen. Az úgy elég szörnyű volt tavaly is.

A munkahelyemen továbbra is folytatódnak a jól megszokott munkálatok. Bár talán van valami fény az alagút végén (egy másik munkahely formájában), de ez a dolog még sehogysem áll tulajdonképpen. Mindenesetre az erre a hétre eltervezett plusszokat nem sikerült összegyűjteni - nem volt erőm annyira sokkal többet dolgozni.

Délutánra ugye megjött a hideg, és az autóm ablakai is befagytak annak rendje és módja szerint. Úgyhogy hazaindulás előtt 3/4 órával bedugtam a beltéri melegítőt, és csodák csodája, mire indulni kellett, már nem is volt olyan rossz a helyzet.

A FedEx ma meghozta a PDA tartómat is, amit ki is próbáltam. Egy álom PDA+GPS kombóval vezetgetn. Bár itt Jyväskyläben talán már nincs rá szükségem, ha távolábbra megyek mindenképpen jól jön egy mozgó és iránybaforduló térkép ... ami még mondja is merre menjek :-)

Most zenélgetek kicsit, ami azt jelenti, hogy összekevergetem a számomra tetsző nótákat. Talán itt még nem került említésre, hogy néha rámjön ez a DJ dolog - persze szigorúan csak itthon és magam szórakoztatása végett. Bár lassan úgy érzem a dübörgő zenétől és álmosságtól kicsit forog a világ, úgyhogy ideje megcélozni az ágyat :-)

Nem sok minden történik mostanában, leszámítva, hogy járunk dolgozni, van hétvége és ilyenek. Hétvégén voltam autókázni kicsit, ezúttal Äänekoskiba mentem. Nem néztem ott széjjel nagyon, csak mentem és jöttem. A cél inkább a vadiúj fantasztikus bluetooth GPS kipróbálása volt (leánykori neve Rikaline, pl itt tudod megnézni).

Mókás ilyen ketyerével vezetgetni. Bár tartó nélkül elég érdekes, mert csak a néni hangját hallom (vagy bácsi), hogy merre menjek. De amíg mellettem az ülésen van a PDAm, addig nem fogom azt nézegetni vezetés közben. Ez a dolog most nagyon kiütközött, úgyhogy rendeltem egy tartót is kocsiba, hogy teljes legyen a dolog. Ezzel már audióvizuális élménnyé változik a navigáció. :-)

Csak azt sajnálom, nincs teljes Európa térkép, ami elérhető lenne GPS navigációhoz. Nyugat- Európa már van, de pl. balti államok, Szlovákia nem nagyon. Magyarország ugyan külön van, de ilyen nagy közös térképben nincs. És mivel egy Mo térkép magában majdnem annyi mint egy teljes Nyugat-Európa ... hát szóval érdekes.

A cégnél ma is folyt a munka, és termelem a plusszokat, mert rengeteg a mínuszom (még mindíg). Most végre valami élénkítőbb ASP.NET webprogramot csináltam, mert a számlázástól - amit már vagy háromnegyed éve csinálok - lassan teljes undort kapok. Már most is unalmasnak találom, és egyáltalán nem nehéznek vagy kihívásnak. Ez is közrejátszik abban, hogy elégedetlen vagyok - ezt már írtam azt hiszem korábban is. Remélem a munkahelyemről még mindíg nem fordíttatják a blogomat :-D

Holnap megint floorball, csütörtökön pedig cooper futást tartanak nekünk a cégnél. Úgy gondoltam elmegyek rá, meglátjuk milyen lesz. Utoljára gimiben futottam ilyet, akkor minden évben ragaszkodott hozzá a tesitanárunk. És hogy az milyen régen volt ... fúúú :-)

Még mindig nem sikerült megszerettetni magammal (újra) a munkámat. Unalmas és már nem tetszik. Gondolom a dolgon picit sem segít, hogy mostmár baratnőm sincs, aki itt tartana Jyväskyläben.

Egyébként még mindíg az autó kihozatal által okozott mínuszokat próbálom ledolgozni a melóhelyen. A héten már 5 órányi plusszt csináltam, ez majdnem kompenzálja a múlt hét pénteki kimaradást.

Tegnap volt megint céges sähly, vagyis floorball. Kaptam egy erős lapdát a sípcsontomra, szép piros lett a helye. A lakótársak magyarok teljesen félnek ettől a sporttól, pedig próbálom én is rávenni őket, meg a munkahelyen többen is. Ők inkább falat másztak tegnap, ugyanott. A föld alatti sportkomplexumban. Amit Granniittinek hívnak. Úgy rémlik erről már írtam talán tavaly is, de talán nem baj ha megint leírom.

Szóval ez egy óvóhely. Amolyan igazi, hegymélyébe/sziklába fúrva. Egy jó 150 m-es szakaszon kell lefelé-befelé gyalogolni, és odabenn aztán ilyen sziklába vájt termek vannak. Ugyan óvóhely, de most sportkomplexum, lehet aerobikozni, karatézni, tollasozni, falat mászni vagy éppen floorballozni.

Holnap pedig újabb próbát teszünk a kocsimelegítő kapcsán, bár ezúttal valami sugárzós modellt próbálnak meg beültetni a Civicbe. Kíváncsi vagyok hogy fog sikerülni.

Lehet, hogy valami közeleg? Ugyanis kicsit ilyen szédülős-fejfájós napom van, ráadásul mit sem segített a bogyó, amit bevettem ellene. Már reggel is ilyen volt, délután még aludtam is rá. Azt hiszem mindjárt elmegyek saunaterápiáztatni magamat.

Azon gondolkoztam, vajon írhatok-e ide olyan dolgot, amit nem akarok, hogy a munkahelyemen megtudjanak. Végül is nem jutottam eredményre, bár a válasz valószínűleg az, hogy nyugodtan írhatnék, mert a munkahelyemen nem beszélnek magyarul (vagy akik mégis, azok 1. nem olvassák ezt az oldalt (tudtommal) 2. már úgyis tudják amit leírnék).

De talán jobb félni mint megijedni, vagy mit mondanak a nagyon okos emberek? Úgyhogy egyenlőre nem írok ide semmit. :-)

Tegnap Helsinkiben voltam, reggel indultam, este jöttem. Mint kiderült, tök feleslegesen mentem el, úgyhogy az autózás élményén kívül mással nem nagyon lettem gazdagabb. Vagyis mégis, vettem ugyanis egy bluetoothos GPS vevőt. Aztán összeismertettem a PDAmmal, és voilá, navigációs rendszer. Útközben még nagyon töltöttem a GPSt, úgyhogy utána este itt Jyväskylén belül próbáltam ki.

Mondja is folyton, hogy 500 meters turn left, meg hasonlókat. Utcaszintű térképpel nagyon élvezetes használni.

Mellesleg tegnap szörnyű idő volt, esett egész nap. Aztán hazafelé jövet még Helsinkiben sikerült egy kisebb dugóba is belehajtani. Azért arrafelé más a közlekedés, mint itt vidéken :-)

A héten dolgozás volt, nagyon. Ez főleg annak is köszönhető, hogy ma viszont nem dolgozom, és nem akartam túl sok mínuszt szerezni. És persze mikor máskorra romlana el az idő, ha nem pont mára, amikor megyek Helsinkibe.

Felkészülés gyanánt egy térképszoftvert próbáltam ki a PDAmon. Nagyon korrekt még így GPS nélkül is, utcaszíntű skandinávia térkép. Megmondom itt lakom, ide megyek, és már rajzolja is. Ha lenne GPS, még navigálna is, hogy mikor merre kell menni. Talán szerezni kellene egyet, végülis nem olyan haszontalan dolog az.

Szóval ma irány Helsinki (nemsokára indulok), este pedig vissza. Esős kilátások végig. De szerencsére nem lesz hó (ahogy igérték) meg fagy. Úgy talán izgalmasabb lenne a dolog

Frenzy Blogja Frenzy webnaplója: mindennapok Finnországban meg sok más dolog

Frenzy Blogja
Frenzy webnaplója: mindennapok Finnországban meg sok más dolog